Oktatni kell az online tanácsadás módszertanát is
Bár tudjuk, hogy a pandémia a lelki állapotunkat sem kíméli, mégis keveset hallani kifejezetten a mentális egészség megőrzése érdekében működtetett tanácsadó szolgálatok létezéséről. Az ELTE PPK Életvezetési Tanácsadó a járvány harmadik hullámának időszakában kibővített szolgáltatást kínált az egyetem minden hallgatója és munkatársa számára: a már évek óta működő, hatalkalmas pszichológiai tanácsadás mellett beindított 1-3 alkalmas magyar vagy angol nyelvű online konzultáció a pandémia okozta problémák feldolgozására fókuszált. Ennek keretében 47 klienssel dolgoztak együtt a március elejétől május végéig terjedő időszakban. A szakemberek kiemelten fontosnak tekintették az online tanácsadással kapcsolatos tapasztalatok rögzítését és értelmezését, ami a krízishelyzeti problématípusok feltárásán túl a tanácsadó pszichológus önreflexiójaként is szolgál. Emellett fontos következtetések adódnak az online tanácsadás jellemzőinek, módszertanának egyetemi oktatásával és a mentális egészség megőrzést célzó krízishelyzeti szolgáltatások tervezésével, működtetésével kapcsolatban is.
Az összegyűlt tapasztalatok szerint a kliensek többségének gondot okozott a karanténidőszakban a napirend kialakítása, sokan kerültek nehéz anyagi helyzetbe, szembesültek lakhatási problémákkal, vagy nehezen alkalmazkodtak a távoktatáshoz. A helyzet bizonytalansága sokakat kibillentett az egyensúlyából. A szolgáltatást igénybe vevő ELTE-sek leggyakoribb panasza a félelem, a stressz és a szorongás volt, ami összhangban áll a világ más részein készült hasonló felmérések eredményeivel. Ugyancsak sokan panaszkodtak depresszív hangulatra, fáradtságra, étkezési és alvási problémákra, a motiváció és az érdeklődés elvesztésére is. A tanácsadás során több esetben fény derült korábban már meglévő mentális problémákra, például pszichotikus tünetekre, addiktív viselkedésre, problémás internethasználatra vagy anyaghasználatra. Utóbbiakat is visszaigazolja a téma szakirodalma.
A programban főként egyetemi hallgatók vettek részt, akiknek a többsége anyagilag még a családjára támaszkodik, vagyis a családtagokról való gondoskodás mint nehézség, illetve az anyagi gondok csak kisebb mértékben jelentek meg az interjúk során, mint a teljes lakosság körében. A hallgatókat leginkább a társas kapcsolataik elvesztése, és főként a végzősöket a karrierlehetőségek bizonytalanná válása foglalkoztatta. További tanulságként leszűrhető, hogy a nemzetközi hallgatók esetében tovább súlyosbította a helyzetet, hogy ők egy idegen országban szembesültek a pénzügyi és lakhatási bizonytalanságokkal, ezért nagy szükségük lett volna speciális támogatásra a karanténidőszakban.
A személyes támogató beszélgetés helyébe lépő rövid, legfeljebb három alkalmas online tanácsadás sajátosságait összegezve elmondható, hogy a szakembereknek már csak az idő rövidsége miatt is egyetlen célt kellett szem előtt tartaniuk: a járványhelyzettel való megküzdés támogatását. A tanácsadók kognitív megközelítésmóddal, problémaorientáltan segítették a klienseket a pszichoedukáció, a coaching, a krízisintervenció eszköztárára támaszkodva. Emellett segítettek a distressz oldásában, az érzelmek kifejezésében, miközben támogatták a személyiségorientált megküzdési stratégiák kialakítását. Az online környezetben, a kontextus és a metakommunikáció hiánya miatt nem volt könnyű megfelelő kapcsolatot kialakítani a résztvevőkkel.
További nehézséget jelentett, hogy a tanácsadók sokszor maguk is a klienseikéhez hasonló problémákat tapasztaltak: alkalmazkodniuk kellett a távmunkához, és megoldást kellett találniuk azokra a nehéz helyzetekre, amelyek a járvány következtében a privát életükben adódtak. Ez a helyzetbeli hasonlóság azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy a tanácsadók nem tudják megőrizni a munkájukhoz szükséges kellő távolságtartást. Ezen túlmenően a tanácsadás iránti fokozott igény, a sok új kliens folyamatos terhet rótt a szakemberekre, de az előzetes felkészítés hiánya is növelte a kimerülés kockázatát. A tanácsadók egy része nehezen barátkozott meg azzal, hogy a home office körülményei között végzett online tanácsadással valójában a privát tereibe engedi be a klienseit, miközben a feltöltődés, a rekreáció lehetőségei a pszichológusok számára is korlátozottak voltak.
A pandémiás helyzetre adott válaszként bevezetett online életvezetési tanácsadás egyszerűen hozzáférhetővé tette a mentális egészséget támogató szolgáltatást az ELTE-n egy olyan időszakban, amikor a normál körülmények között igénybe vehető rendeléseket alig lehetett elérni. A cikk szerzői tapasztalataik alapján úgy látják, hogy egy esetleges ismételt járványhelyzetben nemcsak az egészségügyi dolgozók, de az érintettek széles köre számára érdemes krízishelyzeti mentális tanácsadó szolgáltatást nyújtani, ami, mint a gyakorlat megmutatta, online formában is működtethető. A pszichológusképzésbe pedig be kell építeni az online tanácsadás sajátosságaival és eszköztárával kapcsolatos ismereteket, hogy a szakemberek kellő felkészültséggel tudjanak klienseiknek segíteni ebben a formában is – hangsúlyozzák a tanulmányban.
A tanulmány itt olvasható.