Kimutatták: veszélyhelyzetben segíthet a stressz!
A stresszt mindenki igyekszik elkerülni, a szó hallatán legtöbbünknek valamilyen káros fogalom jut az eszébe. A tudománynak köszönhetően ráadásul régóta tudjuk, hogy a stressznek az agyi működésre is számos negatív következménye van: romlik az iskolai teljesítmény, az emlékezet és kialakulhatnak mentális betegségek is. Van azonban egy olyan kognitív folyamat, amely jobban működik a szélsőséges szituációkban.
Az ELTE PPK kutatói igazolták, hogy a stressz pozitívan hat a tudat alatti, ún. statisztikai tanulásra, amely során az agyunk a környezetünkben rendelkezésre álló információkból felismeri és kivonja az egyszerübb szabályszerűségeket. Ez teszi lehetővé, hogy bevésődjenek azok az automatikus mozdulatok, amikor például megtanulunk egy hangszeren játszani vagy elsajátítunk egy új sportágat. A teniszező már gondolkodás nélkül tudja, mit kell tennie, ha felé jön a labda.
„Ilyenkor az agy keresi a környezet változásait, mintázatait és összekapcsolja őket a korábbi emlékekkel, hogy felismerje, mit kell tennie ebben a helyzetben. Mindezt persze nem tudatosan” – magyarázza Németh Dezső, a kutatócsoport vezetője.
Az Emlékezet, Nyelv és Idegtudomány Kutatócsoport célja, hogy feltérképezze azokat a tanulási formákat, amelyek szándékos erőfeszítés nélkül mennek végbe. Jelen kutatásukban arra voltak kíváncsiak, hogy az akut stressz milyen hatással van az agynak erre a képességére.
A Tóth-Fáber Eszter vezette kísérletbe 53 főt vontak be, akiket két csoportba osztottak. Az egyik csoport számára a kutatók egy stresszhelyzetet idéztek elő: megkérték a tagokat, hogy három percre tegyék a kezüket jeges vízbe és közben azt mondták nekik, hogy a kísérletről felvétel is készül, amit a későbbiekben elemezni fognak. A kontrollcsoport tagjai ezzel szemben nem kaptak ilyen információt és langyos vízbe kellett mártaniuk a kezüket. A szakértők a teszt előtt és után is nyálmintát vettek az alanyoktól, amelynek elemzéséből kiderült, hogy a stresszelt csoportnál megemelkedett az anti-stressz hormonként is ismert kortizol szintje.
A vizsgálat második felében a résztvevőknek egy számítógépes, reakcióidő feladatot (ASRT) kellett elvégezniük. Ennek során a képernyőn megjelenik egy kép négy lehetséges hely egyikén. A vizsgálati személyeknek pedig a megjelenő ingernek megfelelő billentyűt kell megnyomniuk olyan gyorsan, ahogyan tudják. A képek előre meghatározott, ismétlődő mintázatot követnek. Ez a feladat is igazolta a kutatók feltevését, vagyis a stresszelt csoport tagjai gyorsabban választották ki a helyes megoldásokat, mint a kontrollcsoport résztvevői.
Az eredmények alapján elmondható, hogy akut stressz hatására javult a teljesítmény a gyors reakciót lehetővé tevő statisztikai tanulásban, vagyis agyunk gyorsabban felméri a környezeti szabályszerűségeket a veszélyes helyzetekben, amikor nincs idő a hosszú mérlegelésre.
Ennek evolúciós előnyei is lehetnek
– világított rá Németh Dezső. Stresszes szituációkban, például, ha megtámadnak minket az utcán vagy vitatkozni kezdenek velünk, gyorsan fel kell ismernünk a másik ember mozdulataiból, mimikájából levehető információkat ahhoz, hogy mielőbb cselekedni tudjunk. Ezek a hormonális változások pedig alkalmassá teszik a szervezetünket, hogy megküzdjünk az adott fenyegetéssel. Egy másik példa a rövid távú stressz kedvező hatására, amikor angolul kell megszólalnunk. Ilyenkor kicsit idegesek leszünk, és ha a külföldi beszélgetőpartnerünk kijavítja az egyik kifejezésünket, annak a helyes használatát nagy valószínűséggel örökre meg fogjuk jegyezni. Az viszont már nem rögzülne így, ha az illető egy összetett szabály használatát kezdte volna el nekünk magyarázni. A vizsgálat szerint ugyanis a bonyolultabb tanulási formákat nem segítette a stressz, ahogy köztudottan az iskolai teljesítményre is negatívan hat – tette hozzá a PPK egyetemi tanára.
A kutatási eredményeket összefoglaló publikáció várhatóan az év második felében jelenik meg a PLOS One című tudományos folyóiratban. A tanulmány preprintben ide kattintva olvasható.
Frissítés!
A publikáció 2021. június 15-én megjelent a PLOS One c. lapban.