Háromszor a mesterséges intelligenciáról
A rektorhelyettes bevezetőjében felidézte: a mesterséges intelligencia elnevezés 67 éves, egy 1956-os konferencián hangzott el először az amerikai Dartmouth College egyik nyári workshopján. Olyan eszközről van szó, amely képes nyelvhasználatra, elvont fogalmak kezelésére, olyan problémák megoldására, amelyek addig kizárólag embereknek sikerültek, illetve önmaga tökéletesítésére. Úgy gondolták, tíz tudós két hónap munkával le tudja fektetni az alapjait. A fejlődési folyamat persze ennél jóval hosszabb időt vett igénybe, máig tart, és mostanában az a félelem is megjelent, hogy a MI már nemcsak a mechanikus, hanem a kreatív tevékenységeket is hatékonyabban végzi, mint mi. "Valóban vége van-e a világnak? A válasz természetesen igen, és természetesen nem. Az világos, hogy bizonyos dolgok nagyon hamar meg fognak változni, és ezt fel kell ismernünk, meg kell értenünk, és előnyünkre kell fordítanunk. Az világos, hogy a mesterséges intelligencia elkerülhetetlen eleme lesz mindennapi munkánknak" – fogalmazott Sziklai Péter.
Aczél Balázs, a PPK habilitált egyetemi docense, tudományos és nemzetközi dékánhelyettese, a Metatudomány Kutatócsoport vezetője a ChatGPT hasznáról és káráról beszélt a kutatásban és oktatásban. Először hangsúlyozta, hogy a hamar népszerűvé vált chatbot nem Google kereső, hanem hatalmas szöveges adatbázison tanított nagy nyelvi modell (large language model, LLM), tehát nem az „igazság” keresésére szolgál, hanem szövegek generálására valószínűségi alapon. Használata annál eredményesebb, minél részletesebb parancsokat, ún. promptokat írunk neki, ezt az új készségünket fejlesztenünk kell.
A Chat GPT mint LLM jól használható például szöveggenerálásra (első változatok, sablonszövegek, címek esetén), összefoglalók megírására, kérdések generálására, és nyelvhelyességi segítséget is nyújthat (angol nyelven különösen kiváló, magyarul még fejlődni fog). Veszélyt jelent viszont a „Cyrano-csapda”, vagyis hogy nem az a szöveg alkotója, aki annak látszik, és
a választékos megfogalmazás többé nem lehet az igazság, hitelesség, szakértelem biztosítéka.
Zárásként Aczél Balázs kifejtette, a transzparens és hiteles használat részeként a jövőben mindig jelezni kell, ha egy szöveg LLM által generált terméket tartalmaz (a konkrét modell megnevezésével, a bevitt adatok és a végeredmény elérhetővé tételével), és az ilyen szövegalkotás után mindig szükséges az emberi ellenőrzés, a plágiumkeresés, valamint, hogy a szerző vállalja a felelősséget a közreadott anyag tartalmáért. Az előadás ppt-je letölthető innen.
Lukács András, a TTK Számítógéptudományi Tanszék egyetemi adjunktusa, a Matematikai Intézet Mesterséges Intelligencia és Adattudományi Kutatócsoportjának koordinátora „ChatGPT és társai, avagy mit adtak nekünk a mesterséges intelligencia kutatók?” címmel tartott előadást, amelyben történeti áttekintést is adott az MI fejlődésének előzményeiről. Kezdésként elmondta: a ChatGPT többszörösen átment Turing-teszten, ami egy adott gépezetről megállapítja, képes-e olyan válaszokat adni, mint egy ember. A Chat GPT minden eddiginél fantasztikusabb felhasználói élményt ad, jól működő szűrőket építettek bele, és jelentős emberi finomhangolást kapott, az első hónapban mintegy 100 millió felhasználója volt, emellett például Python kód írására is képes.
Az előadó számos példát hozott olyan, mára hétköznapjaink részévé vált eszközökre, amelyek szintén MI-t használnak, mint a Google kereső, a DeepL fordító vagy a programozókat segítő GitHub Copilot. Ezután a ChatGPT-hez hasonló alkalmazások hatékony működtetésének absztrakcióját adta az alábbi diával:
Lukács András előadásának ppt-je letölthető innen.
Darázs Lénárd, az ÁJK egyetemi tanára, az ELTE általános rektorhelyettese, a Mesterséges Intelligencia Koalíció Szabályozás és etika munkacsoportjának vezetője, a "Jean Monnet Chair on Law of European Data Economy" projekt vezetője a mesterséges intelligencia európai szabályozásának etikai és jogi alapjairól tartott előadást. A MI megnövekedő szerepe természetesen elbizonytalanodást és félelmet okozhat egyéni és társadalmi szinten is, miközben jogszabályok tucatjait lesz szükséges módosítani miatta. A szabályozás legfontosabb aspektusai az Európai Unióban egységesek lesznek, az etikai alapok célja a normatív értékek megtartása (pl. emberi méltóság, egyéni szabadság, diszkriminációmentesség, polgári jogok stb.), olyan emberközpontú és megbízható MI létrehozása, amely
„nem önmagában vett cél, hanem eszköz az egyéni és társadalmi jóllét növelésére.”
Az európai szabályozás meghatároz aggályos/tiltandó területeket, mint a hozzájárulás nélküli biometrikus azonosítás, a titkos MI rendszerek és felügyelet nélküli önfejlesztő rendszerek vagy a polgárok hozzájárulás nélküli normatív és tömeges pontozása. A lehetséges felhasználásokat és gyakorlatokat kockázat szerinti kategóriákba osztják, az általános célú, egyáltalán nem kockázatostól a tiltottig. Utóbbiba tartozó gyakorlat az említetteken kívül például a szubliminális (tudatosan nem észlelhető) technikák alkalmazása, vagy egy csoport életkor, testi vagy szellemi fogyatékosság miatt fennálló sebezhetőségének kihasználása. Az előadás ppt-je letölthető innen.
További anyagok:
Forrás: elte.hu