Országos szakkönyvtárak

Országos Pedagógiai Könyvtár

Egy 1877-es alapítású budapesti múzeum. Jelenlegi székhelye a budapesti Könyves Kálmán krt. 40. szám alatt található Tündérpalota

Az 1990-es évek második felében főbb egységei: Könyvtár

  • Pedagógiai, pszichológiai témájú könyvek és folyóiratok (mintegy 500 000 kötet)
  • Gyermek- és ifjúsági külön gyűjtemény (50 000 kötet)
  • Nemzeti Tankönyvtár (70 ezer kötet)
  • Iskolai értesítők külön gyűjtemény (80 ezer db)

Múzeum

  • Archív fotók és diafelvételek (39 ezret meghaladó).
  • Történeti dokumentumok (24 ezer db).
  • Adattár (18 ezer db)

Állami Egészségügyi Ellátó Központ Országos Egészségtudományi Szakkönyvtár

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (rövidítve: ÁEEK) a 27/2015. (II. 25.) Korm. rendelettel 2015. március 1-jével létrehívott központi hivatalként működő központi költségvetési szerv, amely az egészségügyért felelős miniszter (EMMI) irányítása alá tartozik. Élén főigazgató áll.  Főigazgatója 2015. december 1-jétől dr. Németh László.  A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) elnevezése 2015. március 1-jével Állami Egészségügyi Ellátó Központra változott.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (BME OMIKK)

Az egyetem épületei Budapest XI. kerületében, Lágymányoson találhatók. Jó részük egyetlen tömbben, a Műegyetem rakpart – Budafoki út – Irinyi József utca által bezárt háromszögben van, de a lágymányosi Infopark mellett is van már egy oktatási épület.

Az egyetem legnagyobb, központi épületét, a „K” épületet 1909-ben építették fel Hauszmann Alajos tervei alapján.

Az Egyetem jelenleg a következő karok működnek (zárójelben az alapítás évszáma):

  • Építőmérnöki Kar (1782)
  • Gépészmérnöki Kar (1871)
  • Építészmérnöki Kar (1873)
  • Vegyész- és Biomérnöki Kar (1873)
  • Villamosmérnöki és Informatikai Kar (1949)
  • Közlekedésmérnöki Kar (1955)
  • Természettudományi Kar (1987)
  • Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (1998)

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

A könyvtár 1904-ben kezdte meg működését.

1925-ben megváltoztatták a könyvtár szervezeti és működési szabályzatát, s a gyűjtőkör arányainak átrendezésével általános gyűjtőkörű könyvtárrá vált.

1927-ben a főváros megvásárolta az 1889-ben épült neobarokk stílusú, gyönyörű Wenckheim-palotát, amely Budapest központjában, a reformkorban kiépült ún. palotanegyedben található. Négy évig tartó átalakítás után 1931-ben itt nyitotta meg kapuit a könyvtár. A fiókkönyvtárak száma tizenháromra nőtt.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a főváros legnagyobb közművelődési intézményeként – a lakosság több mint 12 százalékának közvetlen szolgáltatója, jelentős kulturális értékek őrzője és közvetítője – feladatának és felelősségének tekinti, hogy a kor kihívásaira fejlesztési stratégiájának kidolgozásával, szolgáltatási feladatainak újra fogalmazásával válaszoljon.

Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténeti Könyvtár

A HM HIM Hadtörténeti Könyvtár országos feladatkörű nyilvános szakkönyvtárként a hadtörténelem, hadtudomány és a történettudomány területén nyújt széles körű szakirodalmi információs szolgáltatásokat az olvasók és a szaktudományi terület kutatásában résztvevők számára.

A könyvtár szolgáltatásainak igénybevétele ingyenes.

  • beiratkozás
  • helyben használat
  • kölcsönzés
  • adatbázis használat
  • tájékoztatás

Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár

A könyv- és térképtár a magyar statisztikai szolgálattal egyidejűleg, 1867-ben jött létre azzal a céllal, hogy elősegítse a statisztika tudományos színvonalú művelését.

A KSH könyvtárát az 1997. évi CXL. törvény országos szakkönyvtárrá nyilvánította.

A több mint 960 ezer dokumentumot őrző könyvtár a magyar statisztikai és demográfiai szakirodalmat teljes körűen, a külföldit (száz ország és a nagyobb nemzetközi szervezetek kiadványait) válogatva gyűjti. Gyűjtőkörébe tartoznak továbbá a fontosabb kézikönyvek és lexikonok, a közgazdasági, szociológiai és jogi tárgyú, a gazdasági és statisztikai vonatkozású, valamint – kötelespéldány-jogosultsága révén – a szépirodalmi munkák. Jelentős gyűjteményt őriz magyar és külföldi napi- és hetilapokból, folyóiratokból és időszaki kiadványokból, nagy magyar statisztikusok és a hivatal elnökeinek kézirataiból, térképekből, miniatűr és 1867 előtt kiadott, muzeális értékű művekből.

A könyvtár gépeiről elérhető nemzetközi adatbázisok: JSTOR Essential Collection, Springer Nature – SpringerLink, IMF eLibrary, OECD iLibrary, Statista.com, Oxford University Press (OUP) Journals, DSI International Statistical Yearbook 2019. A belföldi adatbázisok közül használhatók: Arcanum Digitális Tudománytár (ADT), Akadémiai Kiadó szótárai, Akadémiai Kiadó Magyar Elektronikus Referenciamű Szolgáltatás (MERSZ), L’Harmattan Digitális Adatbázis, Osiris Kiadó, Typotex Adatbázis, Magyar Életrajzi Kalauz, Cégtár Online (Opten), Jogkódex Prémium Online (HVG-Orac).

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár Mezőgazdasági Könyvtár

Országos feladatkörű, nyilvános, tudományos szakkönyvtár, költségvetési intézmény. Fenntartója a Vidékfejlesztési Minisztérium. A könyvtár az agráriumban tevékenykedő, határainkon inneni és túli – diák, oktató, kutató, gyakorlati szakember, vállalkozó, őstermelő stb. – érdeklődőket kívánja kiszolgálni. A magyar agrárágazat legjelentősebb szakkönyvtári gyűjteménye, emellett az agrár felsőoktatási könyvtárak és az ágazati szakkönyvtárak koordinációs központja. Közép- és Kelet-Európa agrárkulturális központja.

Mint dokumentációs központ szerkeszti a Magyar Mezőgazdasági Bibliográfiát, Mezőgazdasági tárgyszójegyzéket épít, az Aleph integrált könyvtári rendszerben adatbázisokat épít, és ezek az adatbázisok a honlapról bárki számára elérhetők.

A könyvtár időről időre különféle rendezvényeket – agrárszakmai, agrárkulturális, valamint könyvtári témában – szervez, könyvbemutatókat, író – olvasó találkozókat tart, és galériájában képzőművészeti kiállításokat rendez.

A hagyományos könyvtári eszközökön kívül élni kíván az internet adta lehetőségekkel, honlapjára cikkeket, könyveket, folyóiratokat tesz fel.

A könyvtár kiadói tevékenységet is folytat, három folyóiratot szerkeszt, terjeszt és tesz fel a honlapjára, az Európai Unió Agrárgazdaságát, a Magyar Mezőgazdasági Bibliográfiát és az Agrárkönyvtári Hírvilágot. Ajánlóbibliográfiákat állít össze és tesz fel a honlapjára az aktuális agrár rendezvényekhez.

Mint ODR-könyvtár, fontos feladatának tekinti a könyvtárközi kérések gyors, pontos teljesítését.

Magyar Nemzeti Filmarchívum Könyvtára

A Magyar Nemzeti Filmarchívum (rövidítve: MNFA) Magyarország egyetlen filmes közgyűjteménye. Működésének célja, hogy a magyar és egyetemes filmkultúra tárgyi, írásos és egyéb dokumentumainak gyűjtésével, megőrzésével, felújításával és archiválásával, valamint kutatási tevékenységgel hozzájáruljon a magyar filmkultúra fejlődéséhez. 2017. január 1. óta a Magyar Nemzeti Filmalap igazgatóságaként működik. Mai nevét ekkor vette fel újra.

2011-től 2016-ig az Archívum a magyar kulturális örökség egészének digitalizálását célul kitűző Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) részeként működött. A MaNDA megszüntetése után, 2017-től az Archívum a Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. igazgatóságaként, közgyűjteményi formában folytatja működését, ismét a filmszakmai tevékenységre koncentrálva. Az új működési keretben – a forrásokat is biztosítva – hosszútávú filmfelújítási programot dolgoztak ki, ennek során évi 15 klasszikus magyar film újul meg. Folytatódik a restaurált anyagok DVD-kiadása. Korszerűsítik a régi magyar filmek külföldi és belföldi fesztiváloztatását és értékesítését. A tervek között szerepel az archív filmek kutatási, oktatási és értékesítési célokat is szolgáló online elérhetővé tétele, valamint egy új budapesti cinémathèque létrehozása is.

Az intézet első székhelye 1957-től a Stefánia (akkor: Vorosilov, majd Népstadion) út 97., korábban a Színház- és Filmművészeti Főiskola kollégiuma. A ma is használt budai főépületet (Budakeszi út 51/E) 1976 végén adták át, tervezője az a Siklós Mária volt, aki a mai Nemzeti Színházat is tervezte. Az épület dísze egy színes üvegablak, Z. Gács György iparművész munkája. A raktározási gondok enyhítésére 1994-ben a Stefánia úti épületet elcserélték egy, a Magyar Filmlaboratórium területén található épületre, amelyet felújítottak és átépítettek: újabb raktárak létesültek, a Stefánia útról pedig ide költözött a könyvtár. Jelenleg az Archívum 1725 négyzetméter klimatizált raktárral rendelkezik, a mintegy 810 tonna összsúlyú tekercsek 14 km-nyi polcrendszert töltenek meg.

Az ország egyetlen filmes szakkönyvtára közel 20 ezer könyvet, mintegy 3200 kéziratot, több mint 3000 kötetben 570 különböző folyóiratot és periodikumot, illetve 4267 forgatókönyvet őriz. 2010-ig 19 külföldi folyóiratot is előfizettek. A magyar és idegen nyelvű könyvállomány számos értékes ritkaságot foglal magába, ezek közül különösen fontosak a hazai filmkönyv- és -folyóiratkiadás korai termékei. Dokumentációs gyűjteményében 15000 filmre és 5600 alkotóra vonatkozó dossziét találunk.

Különféle felsőoktatási intézményekkel, kutatókkal együttműködésben (mint például Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapesti Metropolitan Egyetem Kaposvári Egyetem) az Archívum lehetőséget biztosít filmjeinek megtekintésére, fotótárának, a plakáttárának, könyvtárának megismerésére. Tematikus iskolai sorozatokban mutatja be a magyar filmtörténet alkotásait. Készülő oktatási programja az általános iskolák és középiskolák számára kínál magyar filmtörténeti tartalmakat, melyek segítik a mozgókép-, az irodalom- és a történelemoktatást.

Országgyűlési Könyvtár

(OGYK) az Országgyűlés könyvtára, nyilvános országos jogi szakkönyvtár. A könyvtár Budapesten, az Országház épületében található. A könyvtárba minden 18 éven felüli magyar és külföldi állampolgár beiratkozhat.

Az Országgyűlési Könyvtár az állam- és jogtudomány, a politikatudomány, a modern kori egyetemes történelem és a magyar országgyűlés dokumentumait teljességgel, az újkori egyetemes történelem, a magyar történelem, a közgazdaság-, a szociológia és a statisztikatudomány kiadványait válogatva gyűjti. Különlegessé teszik a könyvtárat gyűjteményei: a magyar és külföldi parlamentek törvényhozási dokumentumai mellett az ENSZ és az Európai Unió hivatalos kiadványait, valamint a szervezetekkel kapcsolatos szakirodalmat is gyűjti, megőrzi és szolgáltatja a könyvtár. A könyvtár gyűjteményeinek sorában becses helyet foglal el a muzeális könyvek gyűjteménye, amely megközelítőleg 8000 művet tartalmaz.

A könyvtárba minden 18 éven felüli magyar és külföldi állampolgár beiratkozhat. Beiratkozni jogosultak azok a 16. életévüket betöltött középiskolás diákok is, akik számára tanulmányi okok miatt indokolt a könyvtár gyűjteményének használata. A beiratkozás feltételeiről részletes információk a könyvtár honlapján érhetők el.

2013-ban a könyvtár-megújítási folyamat részeként zajlott az olvasóterem átalakítása, ahol elbontották az ötven évvel korábbi beépítéseket és visszaállították a Steindl Imre terveinek megfelelő 1902-es állapotot. A megújult és másfélszeresére bővített térben 130 olvasó foglalhat helyet.

Az olvasóteremben számítógépek állnak az olvasók rendelkezésére és biztosított a könyvtár területén a Wifi szolgáltatás is.

A nyilvánosság számára a könyvtár nem kölcsönöz, a könyvek és folyóiratok helyben olvashatók és fénymásolhatók. Lehetőség van fekete-fehér és színes fénymásolatok, valamint digitális másolatok készítésére, illetve megrendelésére.

A könyvtár tagja az Országos Dokumentum-ellátási Rendszernek, részt vesz a hazai és külföldi könyvtárközi dokumentum-ellátásban.

Országos Idegennyelvű Könyvtár

Budapesti nyilvános szakkönyvtár, két egyedi feladatkörrel:

  • eredeti nyelvű – elsősorban kortárs világirodalmi – és zenei, továbbá nyelvészeti tárgyú dokumentumokat gyűjt;
  • a magyarországi nemzetiségi könyvtárak koordinációs központja.

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár nevet 1990 óta viseli. 1956-ban alapították Állami Gorkij Könyvtár néven, s orosz nyelvű közművelődési könyvtárként működött, majd fokozatosan bővült gyűjtőköre. 1978-ban országos feladatkörű szakkönyvtárrá, majd tudományos kutatóhellyé minősítették. Székháza Budapest Belvárosában van, a Molnár utca 11. sz. alatti, több mint százéves (1897), műemlék jellegű épület.

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár országos feladatkörű, nyilvános világirodalmi és nyelvtudományi szakkönyvtár. Az intézmény könyvgyűjteményét folyóirat- és zenei gyűjtemény, nyelvtanulási és gyakorlási lehetőséget kínáló nyelvstúdió, valamint elektronikus adathordozókra épülő adatbázisok sora egészíti ki, mint például az egyedinek tekinthető nemzetiségi vagy műfordítás-bibliográfia. Az OIK a magyarországi nemzetiségi könyvtárak koordinációs központja. A nemzetiségekkel kapcsolatos munkájával a kisebbségeket anyanyelvük, kultúrájuk megőrzésére és újabb anyanyelvű dokumentumok létrehozására igyekszik ösztönözni, a többségben pedig tudatosítani törekszik a kisebbségi nyelvek és kultúrák értékeit.

A gyűjtemény jellegéből eredően – korlátozás nélkül – lehetséges olvasója mindenki, aki idegen nyelveket tanul, tanít vagy használ, vagy a magyar nyelvű, a nemzetiségi és a zenei gyűjteményünk iránt érdeklődik.

A gyűjteményben kiemelt helyen szerepel a nagy világnyelvek (angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol), a Magyarországon élő nemzetiségek és a környező országok népeinek irodalmi, nyelvészeti és zenei anyaga. Mindezt kiegészítik a kis nyelvek, a holt, illetve mesterséges nyelvek hasonló tematikájú dokumentumai. A magyar irodalom, irodalomtörténet, nyelvtudomány, zene, zenetudomány a könyvtár gyűjteményének úgyszintén fontos eleme.

  • Kortárs és klasszikus szépirodalom eredeti nyelven és magyar fordításban
  • Nyelv- és irodalomtudomány,
  • Zeneművészet
  • Klasszikus zene
  • Népzene
  • Jazz
  • Világzene
  • Zenetudomány
  • A kisebbségi kérdés szakirodalma
  • Kiegészítő gyűjtőkörök
  • Általános művek
  • Művészetek
  • A kapcsolódó társadalom- és humán tudományok referens és összefoglaló művei
  • Egyéb szaktudományok lexikális művei
  • Adattárak
  • Szótárak

 

2019.07.12.