Szociális és érzelmi készségek, képességek fejlesztése az iskolában
A továbbképzés célja olyan szakemberek képzése, akik nevelő-oktató munkájuk során képesek magas színvonalon, hatékonyan fejleszteni a különböző életkorú (általános és középiskolás) gyerekek szociális és érzelmi készségeit, képességeit tanítási órákon és azokon kívüli tevékenységek során.
A képzés célcsoportja: A köznevelési intézményekben nevelő-oktató munkát végző, illetve vezetői feladatokat ellátó pedagógusok.
A tanfolyamot tartja: Solymosi Katalin és Winkler Zsófia
A kezdés időpontja: 2025.02.28.
Jelentkezni várhatóan 2024 november közepétől lehet, a honlapunkon elérhető elektronikus űrlapon.
A képzés adatlapja
A képzés szakmai felelőse: | ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar | |
A képzés megnevezése: |
Szociális és érzelmi készségek, képességek fejlesztése az iskolában
|
|
A képzés elvégzésekor kapott igazolás:
|
A tanfolyamot sikeresen teljesítő résztvevők felnőttképzési tanúsítványt kapnak. | |
Képzési terület: |
pedagógusképzés
|
|
A képzés időtartama, kreditértéke: |
3 nap, 30 óra, 10 kredit |
|
Tervezett képzési napok: |
|
|
A képzés helyszíne: |
A képzést Budapesten hirdetjük. (ELTE PPK 1075 Budapest, Kazinczy utca 23-27.) |
|
Irányszám: |
18 < 22 (A képzés csak abban az esetben indul, ha a jelentkezések száma eléri az indításhoz szükséges minimális irányszámot.) |
|
Költségek: |
önköltséges képzés A tanfolyam díja: 65.000 Ft. A felvételi eljárás díja: 4.500 Ft. |
Felvételi követelmények
Beküldendő dokumentumok
Program
A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek:
1.
Ráhangolódás a témára, diagnózis elkészítése
1.1. Ismerkedés, ráhangolódás
A megérkezést és az egymásra hangolódást segítő gyakorlatok (warm up)
1.2. A képzés tartalma és tematikája
Résztvevői elvárások, a képzés tartalma és tematikája, fókuszai, követelmények, az értékelés módja
1.3. Bemutatkozás
Metaforikus bemutatkozás a tanári szerep szempontjából
1.4. Szervezeti diagnózis
A saját intézményhez kötődő szervezeti diagnózis a szociális és érzelmi jóllét és biztonság szempontjából
1.5. Reziliencia
A reziliencia fogalma és jelentősége, növelésének lehetőségei
1.6. Az iskola rezilienciájának növelése
Szervezet fejlesztési lehetőségei a reziliencia szempontjából
2.
A pedagógus pszichológiai jóllétét és rezilienciáját támogató technikák
2.1. A feltöltődésünk eszközei és technikái
Mi tölt fel, mi kapcsol ki?
2.2. A kiégés jelensége és felismerése
A burnout jelensége
2.3. Énerősítő gyakorlat – erőforrásaink
Az önbecsülés növelése
2.4. Napzáró reflexió
Reflexió és visszajelzés az első napról
3.
Szociális és érzelmi tanulás az iskolában
3.1. Ráhangolódás
Az előző napi élmények, tanulságok megbeszélése
3.2. A jól működő osztályközösség feltételei
Az osztály működésével kapcsolatos tanári elképzelések azonosítása, a jó közösség feltételeinek tudatosítása
3.3. A SEL modell
A szociális és érzelmi tanulás – a SEL modell
3.4. A SEL modell elemei: önismeret és éntudatosság
Az önismeret fejlesztésének lehetőségei a pedagógiai munkában
3.5. A SEL modell elemei: önmenedzselés segítése, stresszkezelés
Koncentráció fejlesztése mindfulnessel a hatékonyabb stresszkezelés érdekében
3.6. A SEL modell elemei: önmenedzselés – motiváció
A motiváltság fontossága a céljaink elérése érdekében – jó gyakorlatok gyűjtése motiválás témában-
3.7. A SEL modell elemei: társas tudatosság, tolerancia, a másság elfogadása
3.8. Reflexió
3.9. Ráhangolás
3.10. A SEL modell elemei: felelős döntéshozatal
Az értékek, normák, szabályok szerepe a felelős döntéshozatalban
3.11. A SEL modell elemei: társas készségek fejlesztése konfliktus-helyzetekben
3.12. A SEL modell elemei: társas készségek fejlesztése – kommunikációs készségek
A kommunikáció jelentőségének felismerése, a hatékony kommunikáció jellemzőinek tudatosítása
3.13. A SEL modell elemei: társas készségek fejlesztése – kommunikációs modellek
3.14. A SEL modell elemei: a társas készségek fejlesztésének egyéb lehetőségei
Az elfogadás, empátia, segítségnyújtás és segítségkérés, az együttműködő készség stb. fejlesztése
4. A továbbképzés zárása. A fejlődési terv megbeszélése. Összegző értékelés, reflexiók.
4.1. Felkészítés az egyéni fejlődési terv készítésére
A szervezeti diagnózisra épülve a szociális és érzelmi kompetenciák részterületeihez kapcsolódóan az egyéni fejlődési terv készítésének lépései
4.2. Altéma
Reflexív visszajelzés, a képzés zárása
A szakképzettség alkalmazása (a tanfolyam elvégzése után milyen kompetenciákkal, jogosítványokkal fog rendelkezni a tanfolyamot sikeresen elvégző):
A továbbképzés elvégzését követően a pedagógusok alkalmasak
(1) Különböző életkorú (általános és középiskolás korosztályba tartozó) gyerekekkel végzett nevelő-oktató munkájuk során a játékos fejlesztés módszereit és eszközeit tervszerűen alkalmazni;
(2) A szociális és érzelmi készségeket, képességeket fejlesztő munkaformákat, elemeket tartalmazó foglalkozások, órák levezetésére, a különböző játékok szakszerű használatára, a foglalkozások szakszerű elemzésére;
(3) Az önreflexivitás, a kritikai gondolkodás és a kreativitás fejlődésének segítésére;
(4) A NAT szociális kompetencia fejlesztésével kapcsolatos részei szerinti nevelésre-oktatásra;
(5) A fejlesztő módszereket tantárgyi keretektől függetlenül is alkalmazni;
(6) A fejlesztésekkel kapcsolatos tervezési, szervezési ismereteiket az iskolák életében sokoldalúan – foglalkozásokhoz kötötten és nem kötötten, tantárgyi és nem tantárgyi keretek között – hasznosítani;
(7) A különböző fejlesztő módszerekkel végzett pedagógiai tevékenységeik eredményességének, hatékonyságának korszerű, szakszerű értékelésére.
Kiemelten fejlesztett pedagógus kompetenciák:
1. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés,
nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység.
2. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség: a játékok során lehetőség nyílik a tanulói kompetenciaterület majd minden részének fejlesztésére.
3. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás.