Kíváncsiság, modellváltás és edzett szív – júniusi cikkajánló
Tartalomjegyzék
- A kíváncsiság akár egy rövid olvasmánnyal is felébreszthető
- A számfogalom kialakulásának nyomában
- Fellépés az előítélekkel szemben: szándék és valóság
- Ki áll ki és miért (nem) a melegekért?
- Maximalizmus és játékfüggőség
- A kuratóriumok szerepe a magyar modellváltó egyetemeken
- Hogyan változott az életmódunk a karantén hatására?
- Az önálló tanulás fejlesztése személyes tanácsadáson keresztül
- A Stephens-Sarlós Program
- Miért maszturbálnak a férfiak?
- Hogyan alkalmazkodik a sportolók szive a fokozott terheléshez?
- Mikrovállalkozások és a digitális marketing
- Munkafüggőség és stimulánshasználat
A kíváncsiság akár egy rövid olvasmánnyal is felébreszthető
A kíváncsiság az ismeretszerzés legfontosabb hajtóereje, egyelőre azonban nem világos, hogy milyen megoldásokkal fokozható célzottan. A PPK kutatói arra az egyszerű kérdésre keresték a választ, hogy lehetséges-e rövid, leíró szövegekkel felkelteni a kísérleti résztvevők kíváncsiságát egy tetszőleges téma iránt, illetve, hogy ez a hatás áttevődik-e az ismeretszerzésre is. A vizsgálat során a résztvevők véletlenszerűen választott szöveget olvastak, például a rozsomákok életmódjáról vagy Franciaország gazdaságáról, majd kérdéseket kaptak, melyek egy része kapcsolódott az olvasmány témájához. A résztvevők értékelték a kérdés által kiváltott kíváncsiságukat, majd megtekintették a választ. Ezután egy felidézési teszten maguk válaszolták meg a kérdeseket.
Az eredmények azt sugallják, hogy az olvasmány hatással volt a kíváncsiságra és az emlékezeti teljesítményre is, ám ezeket a hatásokat az befolyásolta, hogyan mérték fel a résztvevők saját tudásukat a témával kapcsolatban. A kutatás az olvasás jelentőségét hangsúlyozza a kíváncsiság felkeltésében és kiindulópontja lehet olyan kísérleteknek, melyek azt firtatják, milyen szövegjellemzők váltják ki ezt a hatást.
A számfogalom kialakulásának nyomában
A gyerekek 3-4 éves koruk körül kezdik el megérteni a számnevek jelentését. A kutatókat régóta foglalkoztatja, hogy milyen mentális folyamatok vezetnek a számfogalom kialakulásához. Az egyik népszerű magyarázat egy, már csecsemőkorban is jelen lévő mentális rendszerre, a közelítő mennyiség rendszerére (ANS) épít. Ez a rendszer a számokat pontatlanul „érzékeli”, ám a babák fejlődésével egyre pontosabbá válik. A népszerű elmélet szerint ennek a rendszernek az érése vagy fejlődése teszi lehetővé, hogy egyre pontosabban érzékeljék a gyerekek a mennyiségeket, és ezzel párhuzamosan meg tudják különböztetni először az egyet a kettőtől (kétszeres különbség), majd a kettőt a háromtól (másfélszeres különbség), és így tovább, majd ezzel megtanulják a számnevek pontos jelentését. Krajcsi Attila kutatása azt vizsgálta, hogy az irodalomban elérhető adatok és új szimulációk mennyire támasztják alá ezt az elképzelést. Az eredmények szerint a közkeletű szakmai hiedelemmel ellentétben ez a képesség 3-4 éves korban sokkal lassabban fejlődik, mint amilyen ütemben a gyerekek megértik a számneveket, vagyis a már babáknál is létező mennyiségi rendszer fejlődése önmagában nem állhat a számnevek mögöttes fogalmi jelentésének elsajátítása mögött.
Fellépés az előítélekkel szemben: szándék és valóság
Az Egyesült Államokban és Magyarországon végzett kutatás az emberek előítélet-ellenes értékrendje és az előítéletekkel szembeni tényleges viselkedésük közötti összetett kapcsolatot vizsgálta. Szekeres Hanna, Kende Anna és munkatársaik azt találták, hogy míg az előítélet-ellenes értékekkel rendelkező egyének hipotetikusan hajlandóak voltak felszólalni a sztereotípiák ellen, a tényleges cselekvés elmaradt, amikor a kisebbségi csoportokat érő előítéletekkel szembesültek. Meglepő módon a magukat elfogadóbbnak tartók hajlamosak voltak arra, hogy az előítéletesebb egyénekhez képest jobban túlbecsüljék a konfrontációval kapcsolatos képességeiket, miközben a valódi fellépés aránya mindkét csoport esetében hasonló volt. A kutatás azt sugallja, hogy az aktív fellépés elmaradását az okozza az előítélet-ellenesek körében, hogy az elképzelt helyzethez képest egy valós rasszista szituációban nem tudják, mit tegyenek. Ez a bizonytalanság pedig passzívabb hozzáálláshoz vezet.
Ki áll ki és miért (nem) a melegekért?
Szekeres Hanna és kutatótársa a kelet- és délkelet-európaiak körében végzett vizsgálata a homofób előítéletekkel való szembesülés előrejelző tényezőinek azonosítását tűzte ki célul. Meglepő módon az életkor, a társadalmi-gazdasági státusz, az iskolai végzettség és a homofóbia nem jelezte előre a konfrontáció valószínűségét a melegellenes előítéletek szemtanújaként előforduló valós helyzet során. Továbbá, a közhiedelemmel ellentétben, a nők vagy a liberálisok ugyanolyan valószínűséggel cselekedtek egy előítéletes szituációban, mint a férfiak vagy a konzervatívok, de különböző akadályokkal és motivációkkal. A nők azért kerülték a konfrontálódást, mert attól tartottak, hogy túlságosan határozottnak fogják őket látni. A konfrontálódás motivációinak magyarázatakor a liberálisok társadalmi egyenlőségi okokat, míg a konzervatívok egyéni, meritokratikus okokat említettek. A társadalmi fellépés fokozására irányuló kísérleteknek figyelembe kell venniük ezeket a motivációs különbségeket – vonják le a következtetést a szerzők.
A GameStar magazin közreműködésével végzett kutatásban a tanulmány szerzői – köztük Zsila Ágnes és Demetrovics Zsolt – több mint 2000 videójátékos körében mérték fel a perfekcionizmust – azaz a tökéletességre törekvést –, a játékbeli kudarcokra adott reakciókat, valamint a játékfüggőséget. A kutatók arra keresték a választ, vajon a gyermekkorban tapasztalt magas szülői elvárások megjelenhetnek-e a játékbeli kudarcok utáni érzelmi és viselkedéses reakciókban. Az eredmények alapján szoros összefüggés mutatkozott a szülői- és önkritika, a játékbeli kudarcok feletti rágódás, valamint a játékfüggőség tünetei között. Ez azt jelenti, hogy azok a játékosok, akiket gyakran ért szülői kritika teljesítményük kapcsán gyermekként, maguk is jobbára önkritikusak. Akik pedig meglehetősen kritikusak saját teljesítményüket tekintve, hajlamosabbak hosszan rágódni a játékbeli sikertelenségeiken, ami a játékfüggőség magasabb kockázatával függ össze. A szülői elvárások tehát nemcsak a tanulmányokban vagy a karriercélokban, hanem a videójátékozás során is megjelenhetnek. A játék során mutatott viselkedéses és érzelmi reakciók legalább részben magyarázhatók a játékosok gyermekkorában tapasztalt teljesítményelvárásokkal.
A kuratóriumok szerepe a magyar modellváltó egyetemeken
2019 és 2022 között 21 magyar egyetem került alapítványi felügyelet alá, amelynek eredményeképpen radikális változások figyelhetők meg az egyetemi irányítás és belső igazgatás terén. A szerzők tanulmányukban 38 interjú és dokumentum elemzése alapján vizsgálják a reform mögött meghúzódó indokokat és a kuratóriumok szerepének különböző értelmezéseit. Habár a kormányzati reform sok tekintetben összhangban van a nemzetközi trendekkel, a kutatók a magyar reform több sajátosságát is azonosították, mint például a politikusok magas arányát a tagok között vagy az élethosszig tartó munkaviszonyukat. Eredményeik szerint a kuratóriumok szerepének megítélése attól függ, hogy a testület milyen mértékben bízik meg az intézményben és annak vezetésében. Amennyiben a kuratórium az egyetemek vezetését kevésbé megbízhatónak értékeli, akkor a mikromenedzseri, felügyeleti szerep érvényesül inkább. Ha viszont az igazgatóság az egyetemi vezetést felelősnek gondolja, erőteljesebb partnerségi szerep valósulhat meg a két fél között.
Hogyan változott az életmódunk a karantén hatására?
A koronavírus megjelenésével világszerte jelentősen átformálódtak a szociális viszonyok és a gazdaság, amelyre a jogszabályok és a piaci helyzet változása mellett a munkavállalók fizikai és mentális állapota, napi rutinjának átalakulása is hatott. Ez utóbbi volt jelen kutatás témája. A szerzők első lépésben a nemzetközi vizsgálatok szempontjait és eredményeit mutatják be, amely téren érdekesség, hogy a legtöbb más országban lezajlott kutatás az emberek mentális állapotával (stressz, depresszió, függőségek) és ezzel összefüggésben fizikai állapotával (alvás, étkezés) foglalkozott. Második lépésben 2020 őszén zajlott empirikus hazai kutatásukat ismertetik. A kérdőíves felmérés az emberek időbeosztásának változásait vizsgálta az első karantén idején jellemző napi rutint összehasonlítva a karantén előtti időszakkal. A várt eredmények mellett, mint például az utazási idő drasztikus csökkenése, részletesen kitérnek a különböző munkatevékenységek idejének változására, a fiziológiai szükségletekkel töltött idő alakulására és a szabadidős tevékenység átrendeződésére. Eredményeik szerint a hivatalos munkára fordított idő csökkent, ezzel szemben az emberek több időt töltöttek a képernyő előtt. Érdekesség, hogy az emberek aktív szabadideje ugyan átrendeződött az egyes tevékenységformák között, abszolút értékben viszont nem változott.
Hogyan fejleszthető az idősebb nyelvtanulók tanulói autonómiája?
A felnőttoktatásban kiemelt szerepet kap az önálló tanulás képességének fejlesztése, mely az autonóm tanulás hatékony gyakorlását segíti elő. Schiller Emese, Dorner Helga és Szabó Zoltán András tanulmánya a tanulásmódszertani tanácsadás potenciálját vizsgálja a szenior (50 éves és idősebb) nyelvtanulók tanulói autonómiájának fejlesztésében. Az autonóm tanulási viselkedés változásait reflektív tanulási naplók és kvalitatív adatgyűjtésre alkalmas kérdőívek segítségével elemzi. A kutatók a Grounded Theory adatelemzési módszert ötvözték a hálózatelemzés metódusával az autonóm tanulás konstruktumainak összetett kölcsönhatásának feltárása érdekében. Az eredmények azt mutatják, hogy az értés- és beszédkészség fejlesztése jelentős motivációs tényezők az időskorúak nyelvtanulása esetében. Emellett a tanulás tudatossága és a metakognitív tudás is fontos szerepet játszanak ezen korosztály önvezérelt tanulásában. Ezenkívül bizonyos kognitív stimulációs gyakorlatok, a tanulási motiváció és az önismerethez kapcsolódó egyes konstrukciók is folyamatos hatást gyakorolnak a szenior nyelvtanulók tanulói autonómiájára. Az önálló tanulás gyakorlásában továbbá fontos szerepet játszanak a kognitív- és memóriastratégiák, valamint a digitális tananyagok alkalmazása. A tanácsadáson való részvétel hatást gyakorolt olyan területekre is, amelyek a nyelvtanuláson túlmutatnak, úgymint az általános önhatékonyság és az önmenedzsment érzése.
Az eltérő idegrendszeri fejlődés, az „elakadás” tünetei igencsak meg tudják keseríteni a gyermek, majd felnőtt életét, ugyanis a szenzomotoros, azaz az érzékeléssel és mozgással kapcsolatos fejlődésben zavar keletkezik. Ennek a zavarnak a tünetei gyakran nagyon hasonlóak - és így könnyen összetéveszthetők - bizonyos „címkézett” zavarokkal. Ezért azokat a problémákat, amiket – néha tévesen – figyelemzavarként, hiperaktivitásként, ADHD-ként, autizmus spektrumzavarként, diszlexiaként stb. diagnosztizálnak, valójában gyakran a visszamaradt csecsemőkori reflexek, az elakadt szenzomotoros fejlődés okozzák. Ezekben az esetekben a probléma sokkal egyszerűbben megoldható, mint azt gondolnánk. Ugyanis, ha idegrendszeri éretlenség áll a gond háttérben, a tünetek nagy része, de olykor a teljes probléma, bizonyos célirányos gyakorlatok végzésével megszűnik, vagy jelentősen enyhül.
A szerző, Stephens-Sarlós Erzsébet gyógytestnevelő, szenzomotoros terapeuta huszonkét éve foglalkozik fejlesztéssel. A jelentős mennyiségű szakirodalom tanulmányozása mellett, közel háromezer gyermek fejlesztése során szerzett tapasztalataira, és doktori kutatásának eredményeire építve írta meg ezt a könyvet. A kötet az elméleti háttér ismertetése mellett tünetcsoportokra és korcsoportokra lebontott gyakorlati programokat kínál. Műve fontos hozzájárulás az érintettek egészségnek és életminőségének javításához, hiszen ebben a témában igen kevés a magyarul hozzáférhető irodalom. Olyan könyv pedig, mely reflexintegráló gyakorlatokat is tartalmaz, az egész világon „hiánycikk”.
Miért maszturbálnak a férfiak?
Az emberek többségének az első szexuális kielégülése jellemzően saját magához fűződik, ehhez képest a maszturbáció egy általános kulturális tabunak számít. A felmérések szerint a férfiak gyakoribb önkielégítésről számolnak be a nőkhöz képest, ami az életkorral is változik: emelkedik a serdülőkor során, legmagasabb a fiatal felnőttkorban, majd azt követően csökken. Miközben a rendszeres kielégülésnek számos jótékony hatása van a szexuális és általános egészségre nézve, a szexuális problémával (pl. merevedési zavar, korai és késői magömlés) küzdő férfiakat általában gyakoribb maszturbáció jellemzi, valamint a magasabb gyakoriság alacsonyabb szexuális és párkapcsolati elégedettséggel, továbbá az élettel való elégedettség alacsonyabb szintjével is összefügg – az ok-okozat kérdése azonban még tisztázatlan.
Hevesi Krisztina, Tamás Stella és David L. Rowland amerikai-magyar mintán végzett kutatása szerint a férfiak a nőkhöz hasonlóan elsősorban az élvezet és örömszerzés érdekében végeznek maszturbációt, azonban a nőktől eltérően a férfiak nagyobb valószínűséggel használják a szorongás és a stressz csökkentése céljából. A partnerrel való elégtelen szexuális életet és/vagy a párkapcsolati problémákat a férfiaknak csak egy kisebb százaléka jelölte meg a maszturbáció okaként.
Hogyan alkalmazkodik a sportolók szive a fokozott terheléshez?
Az egészségtudatos életmód szorosan összefügg a jobb és hosszabb élet lehetőségével. Az egészségtudatos ember életvitelével, egészséges táplálkozásával, rendszeres testmozgásával testileg és lelkileg is hozzájárulhat az egészség megőrzéséhez, a betegségek megelőzéséhez. A szervezet egészséges fejlődéséhez elengedhetetlen az aktív életmód. A megfelelő mértékű terhelés is nagyban hozzájárul a szervrendszerek ideális fejlődéséhez, amit sporttal tudunk befolyásolni. Ezek később mind a testsúlyt, mind a stressztűrést befolyásolják. Az alapmozgások helyes végrehajtása, a helyes alapok elsajátítása nagyban hozzájárul az ízületek, izmok védelméhez. A hosszan tartó rendszeres edzés eredményeként a sportoló szíve alkalmazkodik a terheléshez, kialakul a „megkeményedett szív”. Tamás-Szora Lóránd tanulmánya a kardiovaszkuláris adaptáció jellemzőit összesíti. Ezek lehetnek morfológiai jelek, például vastagabb szívfal vagy jobb koszorúér ellátottság a gimnasztikában is. Funkcionális változásokat jelent a jobb összehúzódási és relaxációs képesség, gazdagabb anyagcsere. A szabályozás szempontjából az edzett szívet alacsonyabb pulzusszám és alacsonyabb nyugalmi perctérfogat jellemzi.
Tamás-Szora, L. (2023). Helping children todevelop their movements - Cardiovascular adaptation and healthy sport. In: K. Ambrus Attiláné Kéri, K. Józsa, K. Kanczné Nagy, T.-B. Anita, B. Diána, & M. Tímea (Szerk.), 14th International Conference of J. Selye University (o. 119–126). Selye János Egyetem
Mikrovállalkozások és a digitális marketing
Honnan tájékozódnak a vállalkozók, ha digitális marketinggel kapcsolatos kérdésük van? Meg lehet-e tanulni a digitális marketing csínját-bínját az internetről? Buvár Ágnes és Gáti Mirkó tanulmánya a fenti kérdéseket vizsgálja magyar mikrovállalkozások mintáján. Az eredmények azt mutatják, hogy a szakmai blogoknak, vlogoknak és közösségi média csoportoknak kiemelt szerepük van a digitális marketing hasznosságának és használhatóságának megítélésében, illetve nagyon fontos a digitális marketing szakemberekbe vetett bizalom is.
Munkafüggőség és stimulánshasználat
A kutatások szerint a munkafüggőknek olyan személyiségbeli és életmódbeli jellegzetességeik vannak, amelyek alapján felmerül a fokozott stimulánshasználat jelenléte. Folyamatos rohanásban vannak, kevésnek érzik a rendelkezésre álló idejüket, még több időt szeretnének munkával tölteni, ugyanakkor a túlterheltség miatt fáradékonyabbak és türelmetlenebbek. Az önértékelésük alacsonyabb, de nagyon maximalisták, és még többet akarnak teljesíteni. Bár sokat tudunk a munkafüggők személyiségéről és pszichés jellegzetességeiről, arról nem született még kutatás, hogy mi jellemzi őket stimulánshasználatukat illetően, holott a stimulánsok mind energia- és aktivitás-, mind önbizalomfokozó hatással rendelkeznek. A kutatás célja az volt, hogy egy reprezentatív mintán vizsgálja meg ezt a kérdést. A Budapesti Longitudinális Kutatás első hullámának (3076 fő) adatait elemeztük, melyben 18-34 év közötti budapesti felnőttek vettek részt. A statisztikai elemzésünk alapján három munkavégző csoportot tudtuk elkülöníteni: a nem munkafüggőket, a közepesen súlyos munkafüggő sokat dolgozó személyeket, és a munkafüggőket. A három csoportot összehasonlítva azt találtuk, hogy a munkafüggők (elvárásainkkal ellentétesen) kevesebb kávét fogyasztanak, viszont több energiaitalt isznak és többet dohányoznak, mint a nem munkafüggők. Emellett többen fogyasztanak közülük olyan illegális stimulánsokat, mint az amfetamin, a kokain vagy az új típusú stimulánsok. Összességében tehát bebizonyosodott, hogy a munkafüggők esetében valóban gyakoribb mind a legális, mind az illegális stimulánsok használata.