A dezinformáció pszichológiája
A kurzus célja és témája
A kurzus célja, hogy bevezetést adjon az álhírek, az összeesküvés-elméletek és a dezinformáció pszichológiájába – kitekintve más tudományterületek eredményeire is. A kurzus során mind a dezinformáció kínálati mind keresleti oldalával foglalkozunk. Három dimenzióban ismerkedünk meg a dezinformációval: tartalom, terjedés, funkciók.
A hiedelmek tartalma alapján különbséget tehetünk az összeesküvés-elméletek, babonák, városi legendák között. A hiedelmek tartalmának formálásában beszélünk a kulturális tradíciók, a domináns értékek és a történelmi, vallási hagyományok szerepéről.
A különböző típusú téves hiedelmek különböző, de egymással összefüggő funkciókat tölthetnek be. A téves hiedelmek episztemológiájának taglalásakor mind egyéni, mind csoportszinten elemezzük azokat a motívumokat, melyek segítik a téves hiedelmek létrejöttét, elfogadását és terjedését.
A terjedés módja alapján a tévhitek interperszonális (szóbeszédek, pletykák) és tömegkommunikációs (álhírek, propaganda) csatornákon keresztüli terjedésének mechanizmusait vizsgáljuk, illetve azzal a kérdéssel is foglalkozunk, hogy a kommunikációs technológiák fejlődése (különösen a közösségi média) milyen hatással van a tévhitek, és különös tekintettel az álhírek terjedésére.
Foglalkozunk azzal a kérdéssel is, hogy mennyiben új az a jelenség, amit manapság is tapasztalhatunk, és mennyire megalapozott, illetve releváns a „post-truth” mint elemzési keret.
A kurzus időpontja és helyszíne: péntek, 10:00-11:30, online.
Előadó: Krekó Péter, a PPK Szociálpszichológia Tanszék egyetemi adjunktusa
Figyelem! A Neptunos tárgyfelvételi időszak vége ebben a félévben: 2020.09.11. 16:00.