A felnőttkori tanulás szerepe a fogyatékkal élők munkaerőpiaci integrációjában
A több mint 100 résztvevőt vonzó program során szó esett azokról a felnőttkori tanulási lehetőségekről, amelyek segítik a fogyatékossággal élő emberek munkaerőpiaci integrációját és megtartását, valamint azokról a kihívásokról, amelyekkel ők és munkáltatóik szembesülhetnek. A konferencia levezetője Kraiciné Szokoly Mária volt, aki az ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola Andragógia programjában témavezetőként hosszú ideje támogat olyan doktori kutatásokat, amelyek a fogyatékos emberek élethosszig tartó tanulását vizsgálják, és amelyek a lifelong learning célcsoportra is kiterjesztett szemléleten keresztül az érintettek munkaerőpiaci sikerességet fokozni tudják.
A résztvevőket Rónay Zoltán, az ELTE PPK oktatási dékánhelyettese köszöntötte, aki a jogszabályi környezetet ismertetve kiemelte, hogy bár ratifikált a fogyatékos személyek oktatáshoz és munkavállaláshoz való joga, mégis a szegregációt erősíti a magyarországi jogi szabályozás és megfogalmazás. Felhívta a figyelmet, hogy olyan együttműködésre van szükség a köznevelési intézmények, a felsőoktatás és a munkaerőpiac között, amelyek a fogyatékos személyek számára is biztosítják a társadalomban való részvételt a sokszínűség tiszteletben tartásával.
A konferencia első előadását Perlusz Andrea, az ELTE BGGYK dékánhelyettese tartotta az inkluzív társadalmi környezet és az integráció témájában. A hallgatóság betekintést nyert az érintettek magyarországi helyzetébe, a társadalmi felelősségvállalás és az ezt segítő programok fontosságába is. Az előadásból kiderült, hogy tudományos kutatások szerint az inkluzív környezetben felnövő fogyatékossággal élő gyermekek jobban boldogulnak az életben, ugyanakkor a magyar oktatási rendszer jelenleg nem tesz eleget az inkluzivitás követelményeinek.
Fehér Miklós, a KézenFogva Alapítvány képviselője előadásában a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatási lehetőségeit ismertette. Bemutatta az alapítvány felkészítő programjának alapkoncepcióját, amelynek lényege, hogy az érintetteknek mentor segítségével lehetőséget biztosítanak arra, hogy az iskolából kikerülve munkahelyi tapasztalatot szerezzenek.
A SINOSZ munkaerőpiaci szolgáltatásvezetője, Hangya Dóra Kézenfekvő gondolatok a siket és nagyothalló személyek (nyílt) munkaerőpiaci lehetőségeiről érdekvédelmi szemmel címmel osztotta meg gondolatait, fókuszba helyezve az Akadályugrás programot, amelynek célja a cégek felkészítése hallássérült munkavállalók fogadására.
Munkaerőpiaci szereplőként a Magyar Postától érkezett Podmanicky Éva rehabilitációs mentor, aki a munkáltatók lehetőségeiről és a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatásával kapcsolatos attitűdváltozásról beszélt.
Az előadásokat két workshop követte, melyek keretében a konferencia résztvevői 5-8 fős csoportokban oszthatták meg gondolataikat és tapasztalataikat. Az első workshopot Dunás-Varga Ildikó és Berényi Diána gyógypedagógusok tartották Szakképzési és munkaerőpiaci sikeresség a fogyatékossággal élő felnőttek világában címmel. Felmerült az a probléma, hogy továbbra sem áll rendelkezésre az oktatásban kifejezetten a fogyatékossággal élők tanulási, szakképzési lehetőségeit ismertető rendszer, amely az érintettek személyes és szakmai igényeket teljes mértékben kielégítené. A résztvevők kiemelték a szakemberek képzésének fontosságát: ezzel elő lehetne segíteni akadálymentes, támogató közegek megteremtését.
A második workshopon Kovács Gábor szociológus, fogyatékossággal élő emberek szubjektív jóllétével foglalkozó szakember moderálásával a résztvevők arról beszélgettek, hogyan tudja egy munkáltató segíteni a fogyatékossággal élő dolgozók továbbtanulását, milyen támogatásra van szükség a munkahelyen, ha az állapotváltozás felnőttkorban következik be, és hogyan tudják az érintettek megtalálni a munka és a magánélet megfelelő egyensúlyát.
Bővebb beszámoló és további képek az Intézet honlapján találhatók.