A jövő felsőoktatási vezetőit képezik a MARIHE mesterprogramban

Milyen célokkal jött létre a MARIHE mesterképzés, és milyen kihívásokra reagál a felsőoktatás területén?
Kálmán Orsolya: A MARIHE létrehozásának központi célja az volt, hogy olyan vezető szakembereket képezzünk, akik átfogó szakmai tudással rendelkeznek a globális felsőoktatási környezetben. Ma már egyre elterjedtebb a professzionalizáció a felsőoktatás minden területén, így az intézményeknek felkészült menedzserekre, felsőoktatási szakemberekre van szükségük, akik nem csupán tapasztalati úton szerzik meg a szükséges tudást, hanem alapos elméleti és gyakorlati képzésen is részt vesznek.

Ez a képzés korszerű, kutatásalapú oktatást nyújt, és közösséget is épít a szakemberek között.

Rónay Zoltán: Azt kell látni, hogy a felsőoktatás tömegesedése új vezetői megközelítéseket követel, ehhez pedig olyan szakemberek képzésére van szükség, akik nemcsak a menedzsment elméleteit, de a felsőoktatás sajátosságait is ismerik. E kettő megismeréséhez nyújt támogatást a MARIHE. 

Mit tanulnak az ide érkezők? Hogyan épül fel ez a négy szemeszter?
K.O.: A mesterprogram rendkívül sokszínű tanulási utat kínál a hallgatók számára, ami a Kremsi Egyetem féléves képzésével kezdődik. Itt a hallgatók a felsőoktatáshoz kapcsolódó alterületeket, például menedzsmentet és kutatást tanulnak, továbbá megismerkednek a tanulás és tanítás alapjaival is. Ezután a Tamperei Egyetemre érkeznek, ahol a szervezeti-gazdasági kurzusok kerülnek előtérbe. Az ezt követő ázsiai tanulmányút a 2025-ös tanévtől specializációvá fejlődik, végül a hallgatók további specializációk közül választhatnak a finn, portugál, osztrák, német és magyar partnerintézményekben.  

R.Z.: Meg kell említeni a MARIHE program globális nézőpontját is. Számos kritika éri a nyugati felsőoktatást és oktatáskutatást a nyugat-európai fókusz miatt, ami kolonialista szemléletet is magában hordozhat. A MARIHE ezen túllép, hiszen

átfogóan vizsgálja a felsőoktatási rendszereket, beleértve az ázsiai, amerikai és európai szisztémákat is. 

A PPK 2018-ban csatlakozott a projekthez, az idei évtől pedig már nemcsak egy specializáció kínálásával, hanem egy ún. joint degree-t adó önálló mesterszakkal kapcsolódik a képzéshez. Mit jelent ez a gyakorlatban?
R.Z.: Korábban a Learning and Teaching specializáció a neveléstudományi mesterszak keretein belül működött, ami azt jelentette, hogy a MARIHE képzésnek igazodnia kellett a mesterképzés jogszabályban kialakított kereteihez. A joint degree szak alapításával és indításával ez a korlátozás megszűnt, és a program teljes mértékben a saját működési elveire építhet. Ez nagyobb rugalmasságot biztosít, lehetővé téve, hogy jobban fókuszáljunk a hallgatók egyéni tanulási útjaira.  

A gyakorlatban ez azt is jelenti, hogy aki a mi specializációnkat választja, az ezentúl joint (közös) diplomát, vagyis egy darab oklevelet kap, amit az ELTE és a Kremsi Egyetem egyaránt hitelesít. 

Pontosan mit kínál a Teaching and Learning specializáció? Mit tanulnak, akik ezt választják?
K.O.: Két fő területtel foglalkozunk: egyrészt felsőoktatási programok tervezésével, másrészt a tanulás és tanítás világát érintő innovációkkal. A hallgatók gyakorlati projekteken dolgoznak, amelyek a magyar felsőoktatás aktuális kihívásaira reagálnak. Szerveztünk például workshopot a Semmelweis Egyetemen a fejlesztő értékelés bevezetéséről, ami azóta is működik egy volt MARIHE-s hallgatónk vezetésével. A negyedik félévben pedig a hallgatók szakdolgozataikat írják, amelyek az adott specializáció témájához és a felsőoktatás aktuális trenjeihez is kötődő magas színvonalú kutatásokra épülnek. Születtek munkák többek között olyan témákban, mint az Erasmus Mundus tapasztalatok vagy az egyetemen kívüli tanulási környezet. 

Honnan érkeznek leginkább a MARIHE képzésre jelentkezők? 
K.O.: Mivel a program az európai értékeket – mint a diverzitás, az inklúzió, az innováció vagy a vállalkozói szellem – képviseli, a képzés célközönsége elsősorban a globális közönség. Az a cél, hogy ezeket az értékeket megismerjék a résztvevők, és hogy egyfajta globális együttműködés jöhessen létre. Ennek megfelelően a legtöbben Latin-Amerikából, Afrikából vagy Ázsiából jönnek hozzánk. 

R.Z.: Már az alapításkor fontos célkitűzés volt, hogy a program ne csupán a jómódú országok hallgatói számára nyisson további lehetőségeket, hanem a fejlődő régiókból érkező diákokat is támogassa. A szállást, kiutazást is fedező Erasmus Mundus ösztöndíj révén

a képzés olyanok számára is elérhető, akik önállóan nem tudnák finanszírozni a tanulmányaikat. 

Milyen gyakorlati lehetőségek vannak a programban? 
K.O.: Egyrészt a hallgatók lehetőséget kapnak arra, hogy két ázsiai egyetemre is eljussanak, másrészt részt vehetnek egy körülbelül nyolc hetes szakmai gyakorlaton, amelyet általában nemzetközi kutatóintézetekben és különböző nemzeti hivataloknál végeznek. Ez többnyire a MARIHE partnerintézményeihez kötődik, de most lesz például egy hallgatónk, aki Costa Ricára megy majd. A specializációk pedig kifejezetten gyakorlatra épülnek, hiszen sok aktuálisan futó helyi programba lehet bekapcsolódni.  

Milyen karrierlehetőségek állnak a végzettek előtt?
K.O.: Alapvetően négy fő irányt látunk: sokan PhD-tanulmányokat folytatnak neves doktori iskolákban, míg mások nemzetközi szervezeteknél, például az UNESCO-nál, OECD-nél helyezkednek el. Vannak, akik nemzeti szervezeteknél, esetleg projektekben dolgoznak, és többen a diploma megszerzése után visszatérnek a hazájukba, és ott töltenek be befolyásos pozíciót például felsőoktatási intézményekben. 

R.Z.: Nem arról van tehát szó, hogy a diplomásaink mondjuk kiváló tanulmányi hivatalvezetők lesznek, hanem minisztériumi stratégiai munkacsoportok vezetőiként vagy egyetemek igazgatási vezetőiként is elhelyezkedhetnek. A program során nemcsak inter- és multidiszciplináris, hanem multikulturális készségeket is fejlesztünk, amelyek révén a résztvevők nemzetközi szinten is mobilisak lesznek a munkaerőpiacon. 

A program több mint 15 éve működik. Milyenek a visszajelzések?
K.O.: Szerintem az a lenyűgöző ebben a programban, hogy a hallgatók nemcsak a tananyagból tesznek szert a tudásra, hanem a saját bőrükön szereznek tapasztalatokat. Így olyan felsőoktatási szakemberekké válnak, akik biztosan megállják a helyüket a nemzetközi színtéren.  A visszajelzések is arra utalnak, hogy

a MARIHE kezd egy nemzetközileg elismert branddé válni.

A végzettek büszkén hivatkoznak rá álláskereséskor, mivel a képzés magas minőséget képvisel. Emellett a program egy erős, támogató szakmai hálózatot is nyújt: öregdiákjaink rendszeresen tartják a kapcsolatot egymással, és aktívan segítik a még képzésben levőket.  

R.Z.: Ráadásul azon túl, hogy kialakul egy jó alumni hálózat, a MARIHE más felsőoktatási kezdeményezéseknek is a motorja. Például a nemrég létrejött GOHEC (Global Observatory of Higher Education Changes) nemzetközi hálózatban a tagok mintegy kétharmada MARIHE-ben érintett. 

Hogyan képzelik el a program jövőjét? 
R.Z.: A konzorcium szeretné a jövőben a képzés bizonyos részeit mikrotanúsítványként meghirdetni. A Kremsi Egyetemen már van erre példa, és mi is gondolkodunk azon, hogy miként lehetne legalább részben a képzés bizonyos területeit megnyitni szélesebb közönség számára.  

K.O.: Emellett szeretnénk, hogy Magyarországon is ismertebbé váljon a képzés, hiszen nagyon fontos tudásbázist nyújt a felsőoktatásban dolgozó szakemberek számára. Éppen ezért nagyon várjuk a magyar jelentkezőket is! 

További információ a képzésről az ELTE PPK weboldalán és a MARIHE honlapján található, jelentkezni az innen elérhető online űrlapon keresztül lehetséges.