A képzelőerőnk romlik az életkor előrehaladtával
Az emberi képzelet talán a leginkább szubjektív mentális funkció, ezért az egyének képzeleti működését nehéz összevetni egymással. A képzelet élénksége igen széles skálán mozog az afantáziától, vagyis a képzelet teljes hiányától a hiperfantáziáig, azaz a nagyon élénk képzeletig. A képzelet működésére irányuló vizsgálatok eddig elsősorban arra fókuszáltak, hogy valamilyen módon megragadják és mérhetővé tegyék ezt a szubjektív jelenséget. A kérdőíves, kísérleti és agyi képalkotó eljárások alkalmazásával leginkább a felnőtt képzeleti tevékenységet tanulmányozták eddig a kutatók. A korábbi vizsgálatokból azonban nem derül ki, hogy vajon az egyénre jellemző képzeleti élénkség változik-e az élettartam alatt, illetve, hogy milyen fejlődésbeli átalakuláson mehet át a képzelet.
Gulyás Erzsébet, a Cortex című folyóiratban megjelent munka első szerzője arra volt kíváncsi, hogy milyen arányban lehetnek a képzelet teljes hiányával, azaz afantáziával jellemezhető emberek a populációban. Egy online kitölthető kérdőívet (VVIQ – Vividness of Visual Imagery Questionnaire) tett közzé, melyre 12 és 60 év között több mint kétezer kitöltő válaszolt. A kitöltés során a résztvevőknek néhány egyszerű jelenetet kellett elképzelniük, majd egyes részletekkel kapcsolatban értékelniük kellett, hogy mennyire élénken sikerült azokat felidézni. Mivel a minta nem reprezentatív, az afantázia előfordulási arányát a mostani vizsgálat alapján nehéz lenne pontosan megállapítani, az eredmények mégis nagy meglepetéssel szolgáltak: Nem csak az afantáziások, de a hiperfantáziások száma is változik a különböző életkori csoportok között. Az 1.A. ábrán látható negatív életkori trend szerint minél idősebb valaki, annál alacsonyabb pontszámot ér el a VVIQ kérdőíven. Az 1.B. ábra azt is bemutatja, hogy a különböző VVIQ pontszám-tartományokba tartozó személyek a teljes életkori csoport hány százalékát teszik ki. Rendkívül szembetűnő, hogy míg a serdülők 80 százaléka nagyon élénk, 60 pont feletti képzeletről számol be és egyáltalán nincs közöttük 20 pont alatti afantáziás, addig a legidősebbek több mint 20 százaléka már az afantáziás csoportba tartozik és alig több mint 20 százalékuk a hiperfantáziás csoportba.
Az eredmények alapján a kutatók felrajzolták a képzelet hipotetikus fejlődésmenetét (2. ábra). Míg a gyermekek nagy része a hiperfantáziás tartományba tartozhat, a felnőttek képzeleti élénksége alacsonyabb, egyre többen „csúsznak bele” az afantáziás tartományba. Ezt a jelenséget „fejlődési afantáziaként” jelölik meg. Létezhet ugyanakkor egy genetikai alapú formája is az afantáziának, ami már gyermekkorban is megfigyelhető. Az új eredményre az afantáziával élők világhálózatának képviselői is felfigyeltek, és 2022. szeptember 30-án élő online elődásra és vitára kerül sor a világ minden táján élő afantáziások részvételével.
A fenti kutatásban való részvételre és a VVIQ kérdőív kitöltésére itt van lehetőség, a kutatásról további információ pedig itt található.