A legfurcsább kutatások között a pénzfeldobás vizsgálata

2024.09.17.
A legfurcsább kutatások között a pénzfeldobás vizsgálata
A Nobel-díjak parodizálásaként 34. alkalommal adták át az IgNobel-díjakat az egyesült államokbeli Cambridge-ben. Az egyik nyertes kutatásban az ELTE PPK munkatársai is részt vettek.

Az Ignobel-díj az Annals of Improbable Research tudományos vicclap által évente kiosztott tudományos elismerés, amelyet vicces vagy meghökkentő kutatásoknak ítélnek oda 1991 óta. A célja az, hogy olyan kutatásokat díjazzanak, amelyek először megnevettetnek, aztán gondolkodásra késztetnek. A másik kikötés a pályázók számára, hogy csak olyan témában szabad vizsgálódni, amivel korábban még nem foglalkozott senki.

Az idei év egyik díjazottja a "valószínűség" kategóriában a František Bartoš, az Amszterdami Egyetem munkatársa által vezetett nemzetközi kutatócsoport, amelynek magyar tagjai Aczél Balázs, az ELTE PPK egyetemi tanára és Bognár Miklós, az ELTE PPK egyetemi tanársegédje voltak. Kutatásukban Persi Diaconis amerikai matematikus 2007-es elméletét vizsgálták, amely szerint a feldobott pénzérme az esetek 51 százalékában ugyanarra a felére esik vissza, ahonnan elindult. A kutatásban 350.757 alkalommal dobták fel az érmét, és dokumentálták a dobás előtti és utáni állapotot. Az eredmények igazolták Diaconis állításait: valóban nagyobb valószínűséggel (50,8%) esik a kiindulási oldalára az érme, mint a másik oldalra. Az ELTE kutatói egy kísérleti szoftvert fejlesztettek a vizsgálathoz, amellyel a résztvevők könnyebben rögzíthették a pénzdobálás eredményeit.

A kutatás a viccességén túl rámutat, hogy a nagy kutatói kollaborációkkal és a tradicionálistól eltérő elemzési módszerekkel még a legnehezebben igazolható elméleteket is meg lehet vizsgálni.

A díjhoz hasonló módon rendhagyó díjátadó ünnepség ide kattintva tekinthető meg.