A nők megjelenítése és szerepe az alsó tagozatos etikatankönyvekben

A szerzők szakirodalmi áttekintéséből kiderül, hogy a világ legkülönbözőbb országaiban kutatók, (oktatás)politikusok már több évtizede célként fogalmazták meg, hogy a tankönyvekben és gyermekkönyvekben a társadalmi nemek szempontjából modern, korrekt és érzékeny képet szükséges  és  kívánatos  konstruálni  a  fiatal  generáció  számára  a  világról. Ezt a célt az ezirányú törekvések és próbálkozások ellenére egy nemzetközi összehasonlító kutatás szerint nem,  vagy  csak csekély  mértékben  sikerült elérni, ugyanis a kutatások eredményei szerint a tankönyvekre és gyermekkönyvekre napjainkban is jellemző a nők alulreprezentáltsága, a tradicionális sztereotípiák alkalmazása a munka és az otthon világában, de a nyílt diszkrimináció  már  ritkán  fordul  elő. A kutatók szerint a tankönyvek tehát, mivel erőteljesen hagyatkoznak a társadalmat átható nemi sztereotípiákra, konzerválják  is  a  férfiakról,  de  legfőképpen  a  nőkről  kialakult  képet  a  felnövekvő  generációban,  ezzel  esélyt  sem  adva  a  változó,  „új”  nemi  szerepekről  való kommunikációnak.

A  vizsgálat során a szerzők kutatási  kérdései az alábbiak voltak: 1.  Miként  jelennek  meg a nők a  választott  erkölcstankönyvekben?  2.  A  vizsgált  tankönyvek  mint  taneszközök,  mennyiben  valósítják  meg  a  NAT-ban  megfogalmazott  alapelveket  és  célokat?  3. A tankönyvekben tükröződnek-e valamilyen mértékben a korábbi, a nők tankönyvbeli reprezentációjával foglalkozó tanulmányok eredményei vagy javaslatai?

A szerzők két tankönyvsorozatot vizsgáltak: Az én világom és a Beszélgessünk! című sorozatokat, mindkettőt az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet adja ki. A tartalomelezés során a kvalitatív elemeken volt a hangsúly. 

A kutatás eredményként megállapítható, hogy a fiúk/férfiak általában felülreprezentáltak a tankönyvekben, ami egybevág a korábbi kutatások eredményeivel is; túlnyomó többségben fehér, középosztálybeli fiúk és férfiak, ezután nők és lányok alkotják a „társadalmat”. A szerzők különösen  érdekesnek tartják,  hogy  habár  a  vizsgált  valamennyi  tankönyvet  női  szerzők  írták, a női írók, költők, festők, zenészek kiegyenlítettebb arányú szerepeltetése nem valósul meg. A tankönyvek  rejtett  tantervében  meghatározóak  a  sztereotípiák:  a  sértődöttséggel és szeretettel kapcsolatos témák esetében elsősorban nőket ábrázolnak, valamint pedagógusi szerepben kizárólag nőket találunk. Kedvezőtlen  jelenség,  hogy  a  vizsgált  könyvek implicit módon erősítik a hagyományos nemi szerepeket a nemekhez kapcsolódó sztereotípiatartalmak alkalmazásával.

A szerzők felhívják a figyelmet,  hogy  a  két  tankönyvcsalád  közül  csak  az  egyikben  kapott  helyet  explicit  módon,  de  összesen  csak  két  feladatban,  a  változó nemi szerepekkel kapcsolatos diskurzus. A tankönyvi világ diverzitásának arányát leíró számok alapján látható, hogy a nők nem a valós társadalmi arányszámban jelennek meg a tankönyvi teremtett világban. A problémamegjelenítés számbeli aránytalansága pedig arról árulkodik, hogy a modern nemi szerepekből adódó társadalmi konfliktusok a tankönyvek szerint nem érdemelnek nagyobb figyelmet. A szerzők szerint kívánatos lenne, ha a tankönyvek nagyobb figyelmet  fordítanának  a  nemekkel  kapcsolatos  problémamegjelenítésre  és  tárgyalásra  az  androcentrizmus  és  a  nemi  polarizáció  megszűntetésével, így nem csupán a változó női, de a változó férfi társadalmi szerepek is nagyobb hangsúlyt kaphatnának a szocializációs folyamatban.

A cikk itt olvasható: A nők megjelenítése és szerepe az alsó tagozatos etikatankönyvekben

Peák Boglárka, Czachesz Erzsébet