A pedagógushiányra fókuszál az Educatio friss lapszáma

Az első tanulmányban Polónyi István azt veszi számba, hogyan alakult a hazai pedagógusbérek és azok állami támogatása az elmúlt évtizedben, nemzetközi összehasonlításra is kitekintve.

Nagy Péter Tibor írása bemutatja, hogy az ágazati statisztika a pedagógusok esetében jobban torzít, mint más rétegek esetében, mert nincs jelentős ellenerő, mely kontrollálná az adatgyűjtést, mely így teljesen a tanügyigazgatási célok szolgálatában áll.

Mi változott 1986 óta a hazai pedagógushiány újratermelésében és kezelésében? – teszi fel a kérdést Lukács Péter.

Nemzetközi kitekintésben vizsgálja a hazai pedagógusképzés jellegzetességeit és annak változásait az utóbbi évtizedben Szemerszki Marianna tanulmánya.

Paksi Borbála a pályán lévő pedagógusok pályamotivációjának néhány aspektusát, valamint az azok mentén jelentkező tendenciákat vizsgálja.

Fónai Mihály és Csonka Éva végzett pedagógusok diplomás pályakövetésének néhány területét vizsgálták.

Varga Júlia a pedagógushiány területi különbségeinek alakulásáról ad leíró elemzést.

Lannert Judit és Németh Szilvia tanulmánya a napi, intézményi szinten fellépő nehézségek kezelésére alakult helyi megoldási módszereket mutatja be, az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete megbízásából készült tanárellátottság-kutatás során pedagógusokkal, intézményvezetőkkel és szakértőkkel készített interjúk elemzése alapján.

A teljes lapszám ide kattintva olvasható.

A témával foglalkozott 8. adásában az ’Ez is Nevtud’ podcast is.