A szervezet- és vezetéspszichológia legújabb kérdései
A TARTALOMBÓL
Jó vezetőnek lenni adottság vagy elsajátítható készség?
Durugy András, Gál Dóra, Kővágó Pál (Pázmány Péter Katolikus Egyetem), Durugy Anna, Szabó Edina (Európa Tréning Szervezetfejlesztő és Tanácsadó Kft.) és Kollár Péter (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) a vezetői kompetenciák izgalmas kérdéskörét vizsgálják Körkép és kórkép a hazai vezetők kompetenciáiról c. tanulmányukban. Milyen kompetenciákra van szüksége egy jó vezetőnek? Milyen eltérések figyelhetők meg a közép-és felsővezetők, illetve a versenyszférában, illetve a közszférában dolgozó vezetők közt? A kutatás eredményei rámutatnak a vezetőfejlesztés fontosságára, a személyiségdimenziók mérésén túl a vezetői kompetenciák fejlesztésének szükségességére, mind a vezetői szerep, mind a vezetői eszköztár vonatkozásában.
Ha érdeklik a vezetéselmélet kérdései és gyakorlati alkalmazásuk, mindenképp érdemes fellapoznia a tanulmányt!
https://akjournals.com/view/journals/0016/79/4/article-p647.xml
Biztonság vagy változás? Mi motiválja a munkavállalókat a hallgatásra, illetve a véleménynyilvánításra?
Buzás Barnabás és Faragó Klára (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pszichológiai Intézet) Hallgatni arany, beszélni ezüst – A szervezeti véleménynyilvánítás és hallgatás viszonyrendszerének feltárása c. tanulmányukban a következő érdekfeszítő kérdéseket taglalják: felfoghatjuk-e a hallgatást a véleménynyilvánítás puszta ellentétének? Milyen motivációs háttere van az egyiknek és a másiknak? Milyen formái ismertek a szervezeti véleménynyilvánításnak és szervezeti hallgatásnak? Milyen kapcsolatban állnak a pszichológiai biztonság, a változási készenlét és a karrierrel való elégedettség konstruktumával, az egyéni motívumokkal és társas normával? Mi a szerepe a szocializációnak, a kultúrának, az aktuális munkahelynek? Milyen evolúciós háttere lehet a hallgatásnak? A szerzők vizsgálatukban, melyet egy kattintással máris olvashatnak, több magyarul korábban nem elérhető mérőeszközt is alkalmaztak.
Különösen ajánljuk szervezetpszichológusoknak, munkapszichológusoknak, vezetői coachoknak és vezetési trénereknek, kommunikációs és szervezeti viselkedés kutatóknak.
https://akjournals.com/view/journals/0016/79/4/article-p667.xml
Van-e összefüggés a szervezeti rugalmasság és munkavállalói jóllét között?
Klajkó Dóra, Csapó Gyöngyvér Virág és Czibor Andrea (Pécsi Tudományegyetem, Pszichológiai Intézet) A szervezeti adaptabilitás és az otthoni munkavégzés lehetőségének hatása az észlelt stressz, magányosság és általános jóllét kapcsán c. tanulmányukban a szervezeti rugalmasság különböző aspektusait vizsgálták a munkavállalói jóllét szempontjából. Hogyan mérhető a rugalmasság, a szervezeti alkalmazkodás egy szervezeti kultúrában? Milyen pozitív és negatív hatásai vannak az otthoni munkavégzésnek? Milyen összefüggések mutathatók ki a szervezeti adaptabilitás, az otthoni munkavégzés és a munkavállalói jóllét között? Eltérően hat-e az otthoni munkavégzés a nőkre és a férfiakra?
Minden változásmenedzsmenttel, szervezetfejlesztéssel foglalkozó elméleti és gyakorlati szakembernek kiemelten ajánljuk!
https://akjournals.com/view/journals/0016/79/4/article-p689.xml
Milyen megküzdési stratégiáik vannak a magyar munkavállalóknak?
Balogh Blanka, Juhász Ágnes, Simon Réka, Dezső Fanni (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pszichológiai Intézet) és Kun Ágota (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Ergonómia és Pszichológia Tanszék) Megküzdési stratégiák a munkahelyen – proaktív és kollektív megküzdés vizsgálata az észlelt stresszel és a pszichológiai jólléttel összefüggésben c. tanulmányukban az észlelt stressz, a jóllét, valamint a proaktív és a kollektív megküzdés közötti kapcsolatot vizsgálták, illetve a Kollektív Megküzdés Kérdőív magyar adaptációjának validitás-vizsgálatát végezték el. Mit jelent a proaktív és a kollektív megküzdés? Miben tér el a kollektív megküzdés a társas támogatástól? Hogy élik meg a munkájukat a magyar munkavállalók? Milyen viselkedéses reakciók jellemzőek a körükben és ezek hogyan fejleszthetők? A cikkben bemutatott két kutatás eredményei hozzájárulnak a magyar munkavállalók munkával kapcsolatos megéléseinek, viselkedéses reakcióinak pontosabb megismeréséhez, miközben iránymutatásul szolgálhatnak ezek fejlesztése során.
A tanulmányt mind elméleti, mind praktikus szempontból közelítő szakembereknek, szervezetpszichológusoknak ajánljuk!
https://akjournals.com/view/journals/0016/79/4/article-p709.xml
Segíthető-e a jóllét digitális eszközökkel?
Turóczi Hajnalka és Kun Ágota (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Ergonómia és Pszichológia Tanszék) A digitális jóllét pozitív pszichológiai megközelítésben c. tanulmányukban az alábbiakat vizsgálták: Létezik-e pozitív technológia? Léteznek-e digitális jóllét készségek? Milyen technológiai jóllétfejlesztő alkalmazások állnak már rendelkezésünkre? Hogyan kapcsolható össze a pozitív technológia és a pozitív pszichológia, milyen pozitív hatások rejlenek a digitális megoldásokban? Az áttekintő tanulmány rámutat, hogy digitális jóllét célzott vizsgálata ma már megkerülhetetlen a jóllétkutatásokban, az ehhez kapcsolódó eszközök egyre inkább az életünk részévé válnak.
A cikk mentális egészségügyi szakemberek, pozitív pszichológiával foglakozó kutatók, ember-számítógép interakcióval foglalkozó szakemberek, vállalati jóllét-szakértők és HR szakemberek érdeklődésére egyaránt számot tarthat!
https://akjournals.com/view/journals/0016/79/4/article-p727.xml
Okozhatnak-e stresszt a digitális újítások a munkahelyen?
Simon Adél Csenge, Kiss Orhidea Edith (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pszichológiai Intézet) és Pachner Orsolya Csilla (Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Intézet – Szombathely) Digitális kihívások: a technostressz megjelenése és kapcsolata a szervezeti pszichoszociális tényezőkkel magyar irodai munkavállalóknál c. tanulmányukban magyar irodai munkavállalók körében vizsgálták a technostressz jelenségét és szervezeti hatásait. Mitől stresszelünk a munkahelyünkön? Okozhatnak-e stresszt a számítógépes eszközök a munkavállalóknak? Milyen pszichoszociális tényezők játszanak szerepet a digitális átalakuláshoz való adaptálódásban? Milyen faktorok húzódnak meg a digitális átalakulással együtt járó egyéni, társas és szervezeti problémák hátterében?
A tanulmányt ajánljuk munkapszichológusok, vállalati jóllét-szakértők, szervezetfejlesztési tanácsadók, változásmenedzsment-szakértők, munkahelyi mentális egészségügyi tanácsadók, klinikai és foglalkozási terapeuták, mentális egészség és jóllét szakértők számára egyaránt!
https://akjournals.com/view/journals/0016/79/4/article-p757.xml
Mi segítheti a vezetőket a deviáns munkahelyi viselkedés kezelésében?
Tóth Máté, Bernáth Ágnes és Kovács Judit (Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet) Munkahelyi lopás a munkahelyi stressz és a transzformációs vezetés függvényében c. kutatásukban az alábbi kérdésekre keresik a választ: mi minősül munkahelyi lopásnak, és milyen értelmezési keretekben vizsgálható? Mit takar a transzformációs vezetési stílus fogalma? Hogyan függ össze a munkahelyi lopás a munkahelyi stressz-szel? Milyen kapcsolat állhat fenn a közvetlen felettes vezetési stílusa és a beosztottak lopási viselkedése között? Milyen vezetési stílus segíthet semlegesíteni a munkahelyi stresszorok okozta negatív érzelmeket? Hogyan segíthetik a munkahelyi vezetők a stressz-helyzetek munkavállalókra gyakorolt negatív hatásának tompítását, a munkahelyi lopások és visszaélések megfékezését?
A tanulmány munkapszichológusok, szervezetpszichológusok, viselkedéskutatók, vezetéspszichológiával foglalkozó szakemberek, munkahelyi menedzsmenttel foglalkozó szakemberek, vállalati pszichológusok érdeklődésére egyaránt számot tart!
https://akjournals.com/view/journals/0016/79/4/article-p777.xml
Táplálja-e a munkafüggőség a digitális függőséget?
Kun Bernadette, Paksi Borbála, Eisinger Andrea és Demetrovics Zsolt (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pszichológiai Intézet) A munkafüggőség és a technológiai függőségek kapcsolatának vizsgálata egy hazai reprezentatív, longitudinális kutatás tükrében c. írásukban többek között az alábbiakat vizsgálják: Ki tekinthető munkafüggőnek? Összefüggésben állhat-e a munkafüggőség más viselkedési addikciókkal? Hogyan befolyásolja a munkafüggőséget az adott társadalom és kultúra? Milyen hatással van az egyre fejlettebb elektronikus eszközök jelenléte? Hogyan befolyásolja a munkahelyi szervezet működése, a szervezeti kultúra és klíma? Milyen szerepet játszanak a munkamotivációk, a kognitív funkciók, a személyiségvonások vagy az érzelmi faktorok? Előrejelezhet-e a munkafüggőség egyéb problémás viselkedést? A kutatás egyik különlegessége, hogy hazánkban ez az első hosszmetszeti elrendezésben végzett kutatás a témában.
Ajánljuk az addiktológia, a munkapszichológia és az egészségpszichológia területein dolgozó elméleti és gyakorlati szakembereknek egyaránt!
https://akjournals.com/view/journals/0016/79/4/article-p791.xml
Létezik-e szexizmus a robotvilágban?
Őrsi Balázs, Csukonyi Csilla (Debreceni Egyetem) és Pósa-Kovács Lilla (PsychOmnia Konzultációs Központ) Robotokkal szembeni elfogadás a szexizmus és a robot nemének vonatkozásában c. kutatásukban az alábbi kérdésekre keresték a választ: Mi befolyásolja, hogy milyen nemű robotokat preferálunk? Létezik-e nemi diszkrimináció a robotokkal szemben? Van-e különbség a háztartásokban, illetve a munkavilágában használt robotokkal kapcsolatos nemi preferenciák közt? Hogyan hatnak a nemiszerep-elvárások a robotokkal szembeni elfogadásra? A robotok észlelt megbízhatóságára, illetve a robot nemének preferenciájára vonatkozóan? Milyen kulturális különbségek mutathatók ki ebben? Mit takar a Borzongások Völgye jelenség?
A kutatást különösen ajánljuk a genderpszichológia, a robotikus pszichológiai kutatások iránt érdeklődőknek!
https://akjournals.com/view/journals/0016/79/4/article-p817.xml
Amennyiben bármelyik vizsgálat érdekli, szeretne kapcsolatba lépni a szerzőkkel, akkor keresse Saád Judit szerkesztőségi titkárt (pszichoszemle@gmail.com).
Amennyiben a 2024/4. számot meg szeretné vásárolni, akkor kérjük írjon az alábbi email címre: customerservice@akjournals.com
Amennyiben egy meghatározott cikk érdekli, akkor az alábbi linken keresztül tudja megrendelni: http://www.akademiai.com
Az írások egyben megtekinthetők, letölthetők itt: https://akjournals.com/view/journals/0016/79/4/0016.79.issue-4.xml