A tudományértékelés dilemmái a friss Educatioban

2024.01.26.
A tudományértékelés dilemmái a friss Educatioban
Az Educatio folyóirat 2023/4. száma a tudományos teljesítmény és az arra épülő intézményi teljesítmények értékelésének gyakorlatát vizsgálja meg, hiánypótló módon járulva hozzá a téma nyilvános hazai diszkussziójához.

Polónyi István bevezető tanulmánya áttekinti a tudománymetria kialakulását és annak hatásait; majd nemzetközi összehasonlításban elemzi a magyar publikációs teljesítményt, valamint kitér a hazai felsőoktatási intézményi teljesítménymérés néhány jellemzőjére is.

László Csaba írásában a tudományos teljesítmény mérésével kapcsolatos fontosabb nemzetközi vitákat és a hazai tapasztalatokat tekinti át, felhívva a figyelmet a piacelvű és teljesítmény-központú mérlegelés kedvezőtlen következményeire.

Zsoldos Attila esszéje bemutatja, miként hatolt be a tudománymetria a bölcsészettudományok korábban érintetlen világába az elmúlt közel másfél évtizedben, egyúttal rámutat, hogy a „szakterületi folyóiratrangsor” használata hátrányos helyzetbe hozza a bölcsészettudományokat más tudományterületekkel szemben.

Kozma Tamás tanulmányának központi témája az idén tíz éve elfogadott DORA, a San Franciscó-i természettudósok nyilatkozata a kutatások értékeléséről. A tanulmány bemutatja a kvalitatív értékelés fontosságát hangsúlyozó kezdeményezés elindulását, a mögötte álló szervezet tevékenységét, eredményeit és törekvéseit.

Bajomi Iván a felsőoktatás és a tudomány értékelése körül Franciaországban kialakult vitákat tárgyalja, amelyek hatására a 2012-es kormányváltást követően az egyetem- és tudományértékelési ügynökség működéséből kiiktatták az intézmény-rangsorolást.

Nagy Péter Tibor esszé formában taglalja a tudománymetria és a tudományszociológia megjelenését és előzményeit. Írása második felében bemutat egy 2013-as európai kutatást (Interco-SSH), amely egy prozopografikus tudományszociológiai adattár felépítéséhez vezetett.

Dani Erzsében megvizsgálja, hogy a Q-minősítésű folyóiratok előnyben részesítése milyen hatással van a humántudományok oktatóinak-kutatóinak teljesítményére, és ennek következtében hogyan szorulnak háttérbe az MTA által minősítettnek tekintett magyar folyóiratok; valamint hogyan mond ellent egymásnak a tudományos teljesítményértékelési pontrendszer és a tudományos előmeneteli szempontrendszer.

Kádár-Csoboth Péter és Kováts Gergely tanulmányunkban azt boncolgatják, hogy a modellváltó egyetemek finanszírozási rendszere hogyan hat az intézmények teljesítménymenedzsment-rendszereinek fejlődésére, és várhatóan milyen kihívásokat, konfliktusokat nyit meg a szervezeti és az egyéni teljesítmények összehangolásában.

Sasvári Péter és Urbanovics Anna kutatásukban arra mutatnak rá, hogy a finn felsőoktatási értékelőrendszer hogyan és milyen mértékben orientálja kutatóit a tudományos kiválóság felé. A tanulmány érdekessége, hogy a finn értékelési rendszer szerint vizsgálják a hazai intézmények (16 egyetem) teljesítményét is.

A tematikus tanulmányokat a legújabb kutatási eredményeket bemutató Kutatás Közben rovat követi, amelyben olvashatunk többek között a családi életre nevelés realitásairól, a határon túli magyar hallgatók kulturális és gazdasági tőkéjéről vagy a hallgatók közötti tudásátadás vetületeiről.

A folyóiratot záró Szemle rovatban neves kutatók mutatják be kedvenc idegen nyelvű könyveiket.

A teljes lapszám itt olvasható.