Alternatív iskolák Magyarországon
A rendszerváltozást követően hazánkban is teret kaptak az alternatív iskolák, megjelenésük pedig igényt támasztott az alternatív paradigmák pedagógusképzésbe és -továbbképzésbe való beemelésére is. A kötet az alternativitás és a pluralizmus elmúlt 30 évben lezajlott változását tekinti át, három fő gondolat mentén.
Egyfelől a közoktatás oldaláról mutatja be az alternatív iskolák és tanulóközösségek keletkezéstörténeteit, számuk alakulását, változatosságukat, a neveléstudomány definíciós kísérleteit, az alternatívok önmeghatározásait, emellett a működésüket érintő szabályozás módosításait és annak hatásait. Másfelől a pedagógusképzés válaszát tárgyalja az alternativitás közoktatásbeli megjelenésére. Számba veszi a megvalósult alternatív pedagógusképzési és -továbbképzési törekvéseket, valamint képet ad az alternatív pedagógiai paradigmák szerepéről a pedagógusképzési és -továbbképzési programokban.
A kötet zárófejezete egyfajta helyzetelemzés és jövőkép. Értékeli egyrészt az alternativitás és a pluralizmus helyzetének változását a rendszerváltozástól napjainkig, másrészt bepillantást enged abba, ahogyan maguk az „alternatívok” jelenlegi helyzetüket és jövőjüket látják a magyar közoktatásban.
A kötetet hasznos áttekintést ad az alternatív iskolák és az ezeket tömörítő szerveződések, az alternatív pedagógiai továbbképzések történetéről. Dokumentumelemzések, a jogszabályi környezet változásainak bemutatása és az alternatív pedagógiai megközelítéseket, magukat az iskolákat belülről ismerőkkel készített interjúk alapján tárja fel az alternatívok térhódításának mozgatórugóit, a működésüket lehetővé tévő és behatároló környezet változásait.
A kötet az ELTE Eötvös Kiadó gondozásában jelent meg.