Az egészségügyi dolgozók mentális egészsége a Covid-érában

Korábban már kimutatták, hogy a munkahelyi stressz szignifikánsan magasabb az egészségügyi dolgozók körében, mint az általános népességben. Szintén ismert és bizonyított tény, hogy a megnövekedett munkahelyi stressz összefüggésbe hozható a kiégési szindrómával és a depresszióval. Emellett a fertőző betegségek kitörése és terjedése során az egészségügyi szakemberek különösen nagy rizikónak vannak kitéve nem pusztán a járványfertőzéssel szemben, de a megnövekedett munkaterhek miatt a stresszel, kiégéssel és depresszióval járó megbetegedésekkel és tünetekkel szemben is.

Az ELTE Társadalomtudományi, valamint Pedagógiai és Pszichológiai Karának oktatói arra voltak kiváncsiak, hogy a világjárvány második és harmadik hulláma között milyen az egészségügyi dolgozók mentális egészségi állapota, és a járvánnyal kapcsolatos mentálisegészségi állapoteltéréseket mi magyarázhatja. 

A kutatók országos keresztmetszeti felmérésben

2087 egészségügyi dolgozó körében vizsgálták a munkahelyi stressz szintjét

a Covid19-hez kapcsolódó objektív (elhelyezés, frontline munkavégzés) és szubjektív munkatényezők (bizonytalanság, kiszámíthatatlanság, munkaterhelés), valamint az észlelt stressz, a munkahelyi stressz, a kiégés és a depresszió tükrében. 

A kutatásban az ELTE PPK részéről Demetrovics Zsolt, Spányik András és Rigó Adrien; az ELTE TáTK oktatói közül Simon Dávid vett részt, Mark D. Griffiths, a Nottingham Trent University kutatója, az ELTE díszdoktora közreműködésével.

Szubjektív és objektív stresszfaktorok hatása a kiégésre és depresszióra

Eredményeik szerint a Covid19-hez kapcsolódó objektív tényezők nem jelezték előre közvetlenül a stresszt, a kiégést és a depressziót, míg a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság érzése a munkahelyi Covid19 helyzettel kapcsolatban szignifikáns, közepes erősségű összesített hatást fejtett ki (a stressz közvetítő hatását is figyelembe véve) a kiégésre és a depresszióra.

Következtetéseik szerint a válsághelyzetekben, például a Covid19 világjárvány idején jelentkező későbbi mentális egészségügyi problémák megelőzése érdekében az egészségügyi menedzsmentnek kiszámíthatóbb munkakörnyezetet és biztonságosabb munkakörülményeket kell teremtenie, illetve mentálhigiénés támogatást kell nyújtania az egészségügyi dolgozóknak.

A tanulmány szabadon elérhető a PLoS ONE című folyóiratban.