Az emlékezettől a testmozgásig: kutatások az élet mindennapi kihívásairól
- Édes bor, száraz bor, gyenge bor – emlékszünk-e a különbségre?
- A munkafüggőség hatása a problémás telefon-, internet- és közösségimédia-használatra
- Internetes zaklatás serdülőkorú áldozatainak tapasztalatai a COVID-19 idején: IPA-tanulmány
- Testmozgás mint gyógyszer
Édes bor, száraz bor, gyenge bor – emlékszünk-e a különbségre?
Emlékeink egy része fogalmak és az azok közt fennálló jelentésbeli kapcsolatok ismeretéből áll, amit akkor használunk, ha például egy keresztrejtvény megfejtésekor eszünkbe jut a „zsarátnok” szó szinonimája. Emellett azonban vannak emlékeink specifikus helyzetekről is, például egy bográcsozásról, ahol pirosan égett a bogrács alatt egy bizonyos zsarátnok. Idős korunkra tudásbázisunk egyre növekszik, azonban elfelejthetünk olyan apró részleteket, mint a bográcsozáskor fogyasztott bor színe. Gyakoriságuk alapján kikövetkeztethető, hogy egyes kifejezések mennyire hasonlóak egymáshoz, így számszerűen tudjuk, hogy például a „száraz bor” jelentésben közelebb áll az „édes borhoz”, mint a „gyenge borhoz”. Az ELTE PPK Élethosszon át tartó fejlődés Kutatócsoport és a HUN-REN TTK Agyi Képalkotó Központ munkatársainak kutatásában idősek és fiatalok szókapcsolatokat olvastak és próbáltak megjegyezni úgy, hogy a feladatban néha a korábbi szókapcsolatok elejét megváltoztatták a fentebbi példához hasonlóan. Minél nagyobb volt a hasonlóság a szókapcsolatok között, a fiatalok és az idősek egyaránt annál többször keverték össze ezeket, ugyanakkor az idősebbek emlékezete jóval érzékenyebb volt a hasonlóságra. Az eredmények rávilágítanak, hogy hajlamosak vagyunk jelentésük mentén összekeverni emlékeinket, és hogy bár az idősek több tudással rendelkeznek, a részleteket sokszor nehezebb előkeresniük.
A munkafüggőség hatása a problémás telefon-, internet- és közösségimédia-használatra
A munkafüggőség komoly kihívásokat jelenthet a testi és lelki egészség, valamint a társas kapcsolatok szempontjából. A munkavégzés során – vagy azon túl is – egyre többen használunk internetes és közösségi média oldalakat, így joggal merült fel a kérdés, hogy a munkafüggőségben mennyiben jelennek meg a technológiával kapcsolatos addikciók. A Budapesti Longitudinális Kutatás keretében fiatal felnőttek reprezentatív mintáján éveken át, három adatfelvételi időpontban vizsgálták, hogy a munkafüggőség milyen módon kapcsolódik más technológiai függőségekhez. Az eredmények alapján a munkafüggőség enyhe negatív hatással lehet a túlzott mobiltelefon-használatra, viszont szorosabb kapcsolatot mutat a későbbi problémás internethasználattal és közösségimédia-függőséggel. Különösen érdekes, hogy a rágódás és az aggodalmaskodás – vagyis a túlzottan negatív gondolkodási minták – közvetítő szerepet játszanak a munkafüggőség és a technológiai függőségek kapcsolatában. Ez azt jelenti, hogy akik hajlamosak sokat aggódni vagy elmerülni negatív gondolatokban, azoknál nagyobb eséllyel alakul ki a munkafüggőség mellé problémás internet- vagy közösségimédia-használat is. A munkafüggőség kezelése során így érdemes külön figyelmet fordítani ezekre a negatív gondolkodási mintákra. Ha sikerül csökkenteni az aggodalmaskodást és a rágódást, azzal nemcsak a munkafüggőség tünetei mérséklődhetnek, hanem a technológiai függőségekkel járó problémák is.
Internetes zaklatás serdülőkorú áldozatainak tapasztalatai a COVID-19 idején: IPA-tanulmány
Jelen tanulmány célja az volt, hogy feltárja azoknak a serdülőknek a tapasztalatait, akik internetes zaklatás áldozatául estek, és tanácsadásban részesültek a COVID-19 világjárvány idején. Tíz félig strukturált interjúról készült hangfelvétel, majd szó szerinti leirat célzott mintavételezés alapján. A kutatók öt személyes tapasztalati témát és tizennyolc altémát azonosítottak az elemzésből: 1) Az internetes zaklatásból eredő fokozott érzelmi felkavartság rámutatott arra, hogy a zaklatás mély érzelmi és pszichológiai szorongást váltott ki a serdülők körében, különösen a világjárvány idején. 2) A támogatáskeresés belső és külső akadályaiban való eligazodás felvázolta azokat az akadályokat, amelyekkel ezek a serdülők szembesülnek a tanácsadáshoz való hozzáférés során (például adatvédelmi aggályok és technikai problémák). 3) A tanácsadás mint kulcsfontosságú támogató rendszer témaköre kiemelte, hogy a tanácsadás hogyan segít az internetes zaklatás hatásainak kezelésében. 4) Az önészlelés fejlődése feltárta azokat a pozitív változásokat az önidentitásban és érzelmi ellenállóképességben, amelyek a tanácsadás során alakultak ki. 5) A folyamatos fejlődés és személyes gyarapodás érzete jól illusztrálta a serdülők elkötelezettségét a további ülések folytatása mellett. A tanulmány hangsúlyozza, hogy korlátai ellenére a virtuális tanácsadás létfontosságú erőforrást jelentett az érintettek személyes növekedéséhez és fejlődéséhez a világjárvány idején.
A testmozgás mint az életmódorvoslás alappillére című összefoglaló tanulmány egy ősi gyógymódra és egy nagyon súlyos népegészségügyi problémára hívja fel a figyelmet. A mozgásszegény életmód világszerte 5,3 millió ember korai halálozásáért felelős, és bizonyos krónikus betegségek kialakulása szoros összefüggést mutat az egészségtelen életmóddal. Az elhízás népbetegség, amely a hazai felnőtt lakosság közel egyharmadát érinti, a túlsúllyal élőkkel összevonva pedig több mint a felét. Az egészségtelen életmód megjelenik számos nem fertőző krónikus betegség kockázati tényezőjeként, negatívan befolyásolva a szomatikus és a mentális egészséget, beszűkítve az életteret és megrövidítve a várható élettartamot. Az életmódorvoslásnak és azon belül is a rendszeres testmozgásnak kiemelt szerep jut alacsony intenzitású intervencióként. A rendszeres testmozgás széles körben elérhető és hatékony prevenciós, illetve terápiás intervenciós eszköz, amely jelentős szerepet tölt be a szomatikus és a mentális egészség fejlesztésében és hosszútávú megőrzésében egyaránt, valamint javítja az életminőséget, és növeli a várható élettartamot. A szomatikus és a mentális betegségek egy része diagnosztizálatlan, és ezáltal kezeletlen marad. A testmozgásnak ezért is van kiemelt jelentősége a betegségek kialakulásának megelőzésében minden életszakaszban. Annak ellenére, hogy a rendszeres testmozgás kedvező hatása régóta ismert, nem találkozni vele az orvosi szakirodalomban, és kevés kivételtől eltekintve szinte egyetlen kezelési protokollban sem jelenik meg mint célzott terápiás intervenció. Az összefoglaló tanulmány célja bemutatni, hogy az életmódorvoslás alappillérei közül a rendszeres testmozgás hogyan használható a primer, szekunder és tercier prevenció területén alacsony intenzitású intervencióként.