Az inkluzív felsőoktatástól a munkahelyi jóllétig

Donáth Péter a Neveléstudomány őszi számában a budai tanítóképző tanárai és tanítói ellen 1945-1946-ban folytatott eljárásokat tekintette át, a téli lapszámban olvashatjuk ennek a tanulmánynak a második részét. Ebben a tantestület további hat tagja mellett egy 1942-ig szolgálatban álló pedagógus, valamint egy altiszt elleni eljárások kerülnek bemutatásra. Az írás kiemelt figyelmet fordít az eljárások szereplőire és mechanizmusaira is.

A felsőoktatásban megnövekedett a fogyatékossággal élő hallgatók száma, így az inkluzív hallgatói lehetőségek kutatása egyre nagyobb figyelmet kap. Kardos Dorottya és Kálmán Orsolya nemzetközi szakirodalmakat elemző tanulmánya az inkluzív felsőoktatás oktatói oldalát tekinti át, beleértve az oktatók feladatait, tanulási lehetőségeit és a fogyatékossággal élő hallgatók támogatását.

Az elmúlt évtizedekben jelentős változásokon ment keresztül a felsőoktatás, ezzel együtt az oktatói szerepkörök is. Kovács Klára, Dobay Beáta, Halasi Szabolcs, Pinczés Tamás és Tódor Imre azokat a munkahelyi tényezőket vizsgálják, melyek befolyásolják a közép-kelet-európai oktatók egészségét és jóllétét. Tanulmányukban számba veszik azokat az intézményi tényezőket, melyek javíthatják – vagy éppen ronthatják – a dolgozók egészségét, és azokat az egyéni erőforrásokat, melyek segíthetik őket a stresszel való megküzdésben.

Balogh-Pécsi Anett tanulmányában a szociálisprobléma-megoldás, az asszertív kommunikáció és a megküzdési stratégiák kapcsolatával foglalkozik 10-11 éves gyerekek körében. Külön vizsgálta a nemek közötti eltéréseket is, ami nagy jelentőséggel bírhat a megküzdést fejlesztő programok kialakításában.

A Szemle rovatban Hunyady György Oktatás és szociálpszichológia – személyes áttekintés fél évszázadról című kötetének ajánlóját olvashatjuk.

A 2023/4-es lapszám itt olvasható.