Az MI jövőjéről rendezett nemzetközi szimpóziumot az ELTE PPK
A program négy tematikus panelbeszélgetésben vizsgálta a kreativitás, az akadémiai szabadság, az értékelés, valamint a tanulási technológiák kérdéseit a közép- és felsőoktatásban. A szimpózium egyúttal indító eseménye volt az ELTE PPK Neveléstudományi Intézet és a San José Állami Egyetem közötti hosszú távú együttműködésnek.
Oktatókból facilitátorok?
A Horváth László által vezetett első szekció azt a kérdést járta körül, miként változtatja meg a mesterséges intelligencia a tanárok szerepét. A szakértők, Szőke Johanna, Schiller Emese és Fekete Imre hangsúlyozták, hogy bár az MI képes adaptív facilitátorként működni, a tanároknak aktívan részt kell venniük ebben az átalakulásban, a tanulási élmények „karmestereivé” válva. Ugyanakkor felmerültek aggodalmak a tanítás deprofesszionalizálódásával kapcsolatban is.
A vita kitért az MI-vezérelt tanulás autonómiát támogató vagy épp korlátozó hatásaira is. A szakértők egyetértettek abban, hogy az MI segítheti a személyre szabott tanulást, de ehhez elengedhetetlen a tanulói motiváció és a pedagógusi útmutatás.
Végül felmerült a kérdés, hogy az MI segíti-e az oktatási méltányosságot, vagy inkább erősíti a meglévő egyenlőtlenségeket. A szakértők szerint az MI valószínűleg növeli a digitális szakadékot, mivel a leghatékonyabb formái előfizetéshez kötöttek, miközben a mögöttük álló mechanizmusok működése sokszor átláthatatlan.
Kreatív gépek, reflektív emberek
A második szekcióban Bereczki Enikő Orsolya a mesterséges intelligencia és az emberi kreativitás változó kapcsolatát vizsgálta, különösen az oktatás területén. Előadásában szó esett a kreativitás típusairól, szintjeiről és befolyásoló tényezőiről, majd olyan égető kérdésekről, hogy vajon az MI helyettesítheti vagy fokozhatja-e az emberi kreativitást és képes-e megbízhatóan értékelni a kreatív teljesítményt.
Az előadó interaktív eszközökkel, például szavazásokkal és MI-generált műalkotásokkal mutatta be az MI mint partner és katalizátor lehetőségeit, de felhívta a figyelmet az eredetiséget, a szerzőséget és a függőséget érintő aggályokra is. Az előadás végkövetkeztetése hangsúlyozta: csak etikailag megalapozott, kritikus szemlélettel szabad beépítenünk az MI-t az oktatásba, meg kell találni az egyensúlyt a technológiai innováció, valamint az emberi intuíció és reflektív gondolkodás között.
Az MI és az oktatási értékelés jövője
Rausch Attila vezetésével a harmadik szekció az MI oktatási értékelésre gyakorolt hatására összpontosított. A beszélgetésben a Redmenta és a Case-Solvers fejlesztőcsapatainak képviselői, Csipke Ágnes és Ábrahám Zsolt, valamint a San José Állami Egyetem kutatói, köztük Prof. Brent Duckor és Dr. Carrie Holmberg osztották meg tapasztalataikat a jövőbeli kutatási és fejlesztési irányok és lehetőségek feltérképezése terén.
Jogi dilemmák a mesterséges intelligencia korában
Az utolsó kerekasztal-beszélgetés a mesterséges intelligencia, a jog és az oktatás háromszögében felmerülő problémákról és kihívásokról szólt Ungváry Botond és Rónay Zoltán részvételével. A vita kiindulópontját egy bevezető előadás adta, amely áttekintette az MI térnyerésével kapcsolatos legfontosabb jogalkotási dilemmákat. Az ezt követő beszélgetés kiemelte az uniós irányelv hiányosságait, a hazai jogszabályok hiányát, valamint a jogtudatosság és a generatív MI használatában való felhatalmazás kultúrájának fejlesztésének szükségességét. A résztvevők hangsúlyozták az oktatás, a tanárképzés és a pedagógia kulcsszerepét, valamint az ezekben tevékenykedők társadalmi felelősségének jelentőségét.
Zárszó és folytatás
A szimpóziumot Prof. Brent Duckor zárta, aki reflektív beszédében összefoglalta a nap során felvetett főbb kérdéseket, és hangsúlyozta a nemzetközi együttműködés jelentőségét az MI oktatási integrációjában. A záróbeszéd teljes egészében visszanézhető ezen a linken.