Daganatos betegek stigmatizációja, iskolai integráció és szállodai animáció
- Az igazságos világba vetett hit és a negatív társadalmi valóság összefüggései
- Külföldön dolgozók prioritásai válság idején
- Daganatos betegek együttműködése a kezelésekkel: a megbélyegzettség és a depresszió szerepe
- Animáció a turizmusban: Elmélet és módszertan
- Az interocepció tudatos aspektusainak fejlődéséről és fejlesztéséről
- Egyetemi hallgatók „soft skill” mintázatai a szakmai gyakorlatuk kontextusában
- A helyi közösség szerepe az iskolai integrációban
- Ifjúsági munka és pandémia: kihívások és megoldások
Az igazságos világba vetett hit és a negatív társadalmi valóság összefüggései
A kutatás központi fogalma az igazságos világba vetett hit, amely az emberek abbéli vélekedésére utal, miszerint a társas világ igazságosan működik, és mindenki azt és annyit kap jutalomként/büntetésként, amit és amennyit érdemel. Korábbi vizsgálatok már kimutatták, hogy az igazságos világba vetett hit összefüggést mutat pszichológiai jóllétünkkel, hiszen jobban érezzük magunkat, ha az igazságos világ illúziójába tudjuk ringatni magunkat. A European Social Survey nemzetközi adatbázisán alapuló, 29 európai országra kiterjedő kutatás azt állapította meg, hogy az igazságos világba vetett hit részben azáltal védi az emberek pszichológiai jóllétét, hogy pozitív képet alakít ki bennük az őket körülvevő politikai-gazdasági rendszerről. Emellett a kutatás arra is talált bizonyítékot, hogy az igazságos világba vetett hit még pozitívabb percepcióhoz vezet a rendszerről olyan országok esetén, ahol a rendszer valós politikai és gazdasági teljesítménye az emberi életminőség fokozása terén megkérdőjelezhetőbb. Ez arra utal, hogy a negatív társadalmi kontextusok katalizátorként jobban felerősítik az igazságos világba vetett hitből fakadó észlelési torzításokat, és egyfajta rózsaszín szemüvegen keresztül nagyobb szakadékot teremtenek a negatív társadalmi valóság és azok pozitív percepciója között.
Külföldön dolgozók prioritásai válság idején
Egy nemzetközi kutatócsoport longitudinális kutatásában azt vizsgálta, hogy a külföldön élő munkavállalók és családjaik hogyan élték meg a pandémia idején megjelenő korlátozásokat és az ennek hatására bekövetkezett változásokat. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogyan változott a külföldön élők munkavégzése, személyes és családi életük, milyen támogatási formákat éreztek hatékonynak ebben az időszakban, valamint hogyan változtak prioritásaik és motivációik a világjárvány idején. A tanulmány a pandémia különböző fázisaiban vizsgálta a résztvevők tapasztalatait, illetve azt, hogy milyen megküzdési mechanizmusokat, készségeket találtak hatékonynak ebben az időszakban és mely korábbi, külföldi életük során szerzett tapasztalataik bizonyultak hasznosnak.
A kutatás eredményei rávilágítottak arra, hogy egy válság idején a nukleáris és kibővített család kerül a figyelem és aggodalom középpontjába. Kiemelkedő témaként megjelent a “két szék közül a pad alá esni" érzése, miszerint a résztvevők azt tapasztalták, hogy a pandémia idején sem az otthoni (útlevelük szerinti), sem pedig a befogadó jelenlegi országban nem voltak jogosultak támogatásra. A tanulmány eredményeivel hozzájárul a globális munka jövőjével kapcsolatos kérdések megfogalmazásához, rávilágítva arra, hogy a globális projektek a jövőben árnyaltabb megközelítést igényelnek, mely a globális munkavállalók és családjaik számára egy kevésbé bináris lehetőséget tételez fel.
Daganatos betegek együttműködése a kezelésekkel: a megbélyegzettség és a depresszió szerepe
Minden második embert érinthet élete során rákos megbetegedés. A hatékony kezeléseknek köszönhetően a túlélési arány egyre javul, azonban a terápiával való együttműködés zavarai a túlélés esélyét csökkenthetik. Vizin Gabriella és munkatársai kutatásának fő célja az volt, hogy a fiatalkorban (18-45 év) emlőrákkal diagnosztizált nők körében feltárja a kezelésekkel való együttműködést befolyásoló esetleges negatív és pozitív pszichológiai tényezőket. Online kérdőíves vizsgálatukban a kezelésekkel való együttműködés (adherencia), a megbélyegzettség, a depresszív tünetek, a testi szégyen és az önegyüttérzés szintjét mérték fel. A vizsgálatban 94 nő vett részt.
Eredményeik rámutattak, hogy a fiatalkorban emlőrákkal küzdő nők körében a daganatos betegség kezelésével való együttműködést kevésbé befolyásolják a depresszív tünetek, de a fokozottabb megbélyegzettség érzése rontja. A stigmatizáció negatív hatását azonban a jelentősebb önegyüttérzés mérsékelni képes. Mindez felhívja a figyelmet arra, hogy a megbélyegzettség és az önegyüttérzés szintjét befolyásoló pszichológiai intervenciók javíthatják a kezelésekkel való együttműködést és ezáltal a túlélés esélyét is onkológiai betegek körében. További feltáró vizsgálatok és hatékonyságvizsgálatok szükségesek ezen a területen.
Animáció a turizmusban: Elmélet és módszertan
A rekreáció egyik jelentős területe a különböző színtereken megvalósuló animációs tevékenység. Magyar Márton könyve a szállodák és más turisztikai létesítmények animációszervezési tevékenységével igyekszik megismertetni az olvasót, elméleti és gyakorlati szinten egyaránt. Az általános fogalmi és színtér bemutatás után betekintést nyerhetünk a legrelevánsabb helyszínekként ismert klubszállodák ismertetésébe, a fejlődéstörténetbe, a programok széleskörű világába is. A Club Med(iterranée) mint kiemelt piaci szereplő történeti és programsajátosságai nemzetközi mintaként is értelmezhetők. A külföldi példák mellett hazai animátor szervezetek is szerepelnek a könyvben, amelyek közül három cég képanyaga gazdagítja a szöveges információtartalmat. Az animáció pszichológiai aspektusai után az általános módszertani alfejezetekben olyan konkrét területek lebonyolítási specialitásait ismerheti meg az olvasó, mint a szellemi játékok, kézműves foglalkozások, mozgásos és zenés játékok, valamint az esti felnőtt és gyermek animációs programok kivitelezésére is számos jó tanáccsal szolgál a kötet.
Magyar, M. (2023). Animáció a turizmusban: Elmélet és módszertan. ELTE Eötvös Kiadó.
Az interocepció tudatos aspektusainak fejlődéséről és fejlesztéséről
Az interoceptív információknak fontos szerepe van a túlélésben és a pszichológiai működésekben is, de csak kis részük tudatosul. Ezek az információk három kategóriára, az interoceptív pontosságra, az érzékenységre és az interoceptív tudatosságra bonthatók. Koncz Ádám és Köteles Ferenc tanulmánya áttekintést nyújt az interocepció fejlődési vonatkozásairól, továbbá bemutatja a jelenség gyermekkori korrelátumait és a fejlesztéssel kapcsolatos eredményeket. A különböző elméletalkotók közül Ádám György adja a legkomplexebb megközelítést, amelynek központi eleme, hogy az egyén figyelme a születés után idővel egyre inkább a külső ingerek felé fordul. Az előbbiek ellenére úgy tűnik, hogy a belső érzetek detektálása újratanulható. Egyes faktorok, mint amilyen például a szorongás és a pánikbetegség tünetei, már gyermekkorban pozitív összefüggést mutatnak az interoceptív pontossággal. Más esetekben (elhízás, krónikus tik zavar) negatív összefüggést találtak, míg az autizmus esetében vegyes eredmények születtek. Az interocepció különböző aspektusai közül inkább a tudatosság javítható, bár a pontosság tekintetében az egyes kontemplatív intervenciók és a testpásztázás lehetnek fejlesztő hatással. Az interoceptív tudatossággal kapcsolatos pozitív eredményeket magyarázhatja, hogy a pontosság felnőttkorra stabillá válik, azonban feltételezzük, hogy gyermekkorban még lehetséges a befolyásolása.
Egyetemi hallgatók „soft skill” mintázatai a szakmai gyakorlatuk kontextusában
Az egyetemi szakmai gyakorlat átmenetet képez a felsőoktatási tanulmányok és a munkaerőpiaci elhelyezkedés között. A vizsgálat elvégzését indokolta, hogy a szakmai gyakorlat hatékonyságának kutatása több országban emelkedő trendet mutat, de Magyarországon kevésbé elterjedt, különösen nem a hallgatók oldaláról vizsgálva. Jelen írás célja az egyetemi szakmai gyakorlattal kapcsolatos ismeretek bővítése, annak feltárása, hogy milyen elképzelésük van a hallgatóknak a tanulmányokat lezáró szakmai gyakorlatokról, minek alapján választanak gyakorló helyet. A kérdőíves vizsgálat 2022-23-ban történt Budapesten, a főváros minden (összesen 7) gazdasági felsőoktatási intézményét átfogóan, 406 fővel. A kutatás fókuszában egy modell felállítása áll, amely a különböző változók - a hallgatók skilljeinek a fejlődése az egyetemen, az adott szakmai munkahelyen, illetve a kívánatos munka, amelyet szívesen végeznének a hallgatók a szakmai gyakorlatuk alatt - egymásra gyakorolt hatását tartalmazza.
Az eredmények szerint nem függ össze, hogy milyen hallgatói skillek fejlődtek az egyetemi oktatás során azzal, hogy milyen típusú munkát szeretnének végezni a hallgatók a szakmai gyakorlat során, továbbá, hogy a munkahelyen a fejlesztésre váró soft skillek és az egyetemen megszerezett soft skillek között csak véletlenszerű az összefüggés. A kutatás eredményei oktatáspolitikai hozadékkal is rendelkeznek, a felmért skillek, illetve a feltárt szakadék ismeretében ajánlások is megfogalmazhatók a képzési és kimeneti követelmények módosításához, amely a munkáltatói igényekre jobban reagáló képzési struktúrák kialakítását is lehetővé teszi.
A helyi közösség szerepe az iskolai integrációban
Az Alliance3: A család, az iskola és a közösség összefogása a korai iskolaelhagyás megelőzésére nemzetközi projekt keretében készült tanulmánykötet a projekt témájával kapcsolatos elméleti és gyakorlati megközelítéseket tartalmaz. Déri András ebben szereplő tanulmánya a projekthez készült interjús és fókuszcsoportos kutatás eredményeit értelmezi a társadalmi és iskolai egyenlőtlenségek szakirodalmi kereteibe ágyazva. A 2020-as kutatás alanyai egy közép-magyarországi kistelepülésen élő roma diákok, szüleik és helyi pedagógusok voltak. A kutatás fontosabb tanulságai közé tartozik, hogy a gyerekek már az iskola befejezését iskolai sikerként fogták fel (főleg az általános iskolát tekintve). A közösségbe jobban integrálódott szülők nagyobb jelentőséget tulajdonítottak a továbbtanulásnak. Ezzel szemben a dezintegrált pozíció és az iskolával kapcsolatos negatív tapasztalatok bizalmatlansághoz vezettek, és mind az iskoláztatás, mind általában véve az oktatás megítélése rosszabb volt a kevésbé integrált szülők körében. A kutatás azt is megerősítette, hogy a nemi és életkori szerepek komoly problémát jelenthetnek az idősebb gyerekek iskolai integrációjában. Az eredmények alapján úgy tűnt, hogy a nemformális tanulás és a közösségfejlesztés talán leghatékonyabban a sporton keresztül történhet a vizsgált közösségben.
Ifjúsági munka és pandémia: kihívások és megoldások
A nemzetközi együttműködésben készült tanulmány, amelynek elkészültét a két magyar szerző, Déri András és Gulyás Barnabás fogta össze, a Covid-pandémia fiatalokra gyakorolt hatásainak néhány metszetét mutatja be, elsősorban az ifjúsági munka erre adható válaszainak tükrében, magyar, észt és grúziai példákon és kutatási tapasztalatokon keresztül. A tanulmány rövid elméleti áttekintést ad a járványhelyzet és a lezárások fiatalokra gyakorolt hatásáról és az ifjúsági munka lehetőségeiről, majd ismerteti a témával kapcsolatos kvalitatív kutatásokat. A grúz ifjúsági szakemberekkel készített félig strukturált interjúk a szakemberek főbb tapasztalatait összegzik a fiatalok közösségi életének hiánya és a mentális egészségük romlása mentén. A magyarországi eredmények a fiatalok ezekkel kapcsolatos megküzdési stratégiáit mutatják be fókuszcsoportos interjúk alapján, míg az észt eredmények az ifjúsági munka gyakorlatában beállt változásokat ismertetik, ifjúsági szakemberekkel készített interjúk mentén. Az eredmények illusztrálják, hogyan vált a fiatalok mentális egészségének kérdése az ifjúsági munka gyakorlatának egyik központi témakörévé.
A rovat további hírei itt olvashatók.