Elhunyt Szarka József
Szarka József magyar-történelem szakos középiskolai tanárként szerzett diplomát a Pázmány Péter Tudományegyetemen 1949-ben. Rövid középiskolai tanári tevékenység után 1951-54 között aspiráns volt a Szovjetunióban és kandidátusi fokozatot szerzett, 1955-től a Pedagógiai Tudományos Intézet munkatársa. Szerepet vállalt az 1962-ben megalakult Országos Pedagógiai Intézet indításában, és 1962-től ennek az intézménynek a főigazgatója, majd 1976-től tudományos igazgatója volt. Szakmai beágyazottságát jelzi az is, hogy 1961-1990 között az MTA Pedagógiai Bizottságának tagja volt, 1982-1990 között a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke.
Az ELTE BTK Neveléstudományi Tanszékét 1986-1990 között vezette. 1990-től a háttérből figyelte korábbi munkatársai szakmai tevékenységét. A Neveléstudományi Intézet professor emeritusaként tanácsaival, a megjelent publikációk kritikai elemzésével járult hozzá az intézetben folyó tudományos munkához.
Tudományos munkássága az elméleti pedagógia, a nevelésfilozófia, neveléselmélet területére terjedt ki. Könyvet írt a polgári pedagógia 20. századi irányzatairól, a francia forradalom nevelésügyéről. Széleskörű általános műveltség, olvasottság, a francia kultúra átlagon felüli ismerete jellemezte. Halálával a háború után eszmélő, az elkötelezett baloldali gondolkodást valló neveléstudós-generáció egyik utolsó tagja távozott.