Étkezési zavarok és alkoholhasználat serdülőkorban

PPK-s szerzők cikke az Addictive Behaviors folyóiratban

2020.05.06.
Étkezési zavarok és alkoholhasználat serdülőkorban
A serdülőkorban megjelenő túlzott mértékű alkoholhasználat és a különböző étkezési zavarok együttjárását vizsgálták PPK-s kutatók az Addictive Behaviors című folyóiratban megjelent cikkükben. A közlemény szerzői Horváth Zsolt és Román Nóra a PPK Pszichológiai Doktori Iskola hallgatói, Elekes Zsuzsanna, Mark D. Griffiths, Demetrovics Zsolt és Urbán Róbert

A cikk alapját képező kutatás szerint a serdülőkorban megjelenő túlzott mértékű alkoholhasználat és a különböző étkezési zavarok együttjárást mutathatnak. Ennek a kapcsolatnak az egyik lehetséges magyarázata, hogy hasonló érzelemszabályozási rizikómechanizmusok figyelhetőek meg mindkét probléma hátterében, így például előfordulhat, hogy egyes étkezési zavarok és az alkoholhasználat hátterében a negatív érzelmek csökkentésének vagy éppen a pozitív érzelmek fokozásának célja áll. Ezen hasonlóságokra építve a kutatás azt próbálta tesztelni, hogy vajon az étkezési zavarok megjelenése szempontjából fokozottabb rizikót mutató serdülők esetében azonosítható-e az alkoholhasználat érzelemszabályozó funkciójának közvetítő szerepe, amely később akár hozzájárulhat a nagyobb mértékű alkoholhasználathoz is.

A feltételezett kapcsolatok megvizsgálása érdekében a kutatás során az Európai Iskolavizsgálat az Alkohol- és Egyéb Drogfogyasztásról reprezentatív kutatásának 2015-ös, hazai adatait használták föl,  közel 5500 kilenc- és tizedik osztályos tanuló válaszait elemezve.  A vizsgálat legfőbb eredményeként megállapítható, hogy komplex kapcsolat azonosítható a serdülő lányok körében az étkezési zavarokhoz kapcsolódó rizikó, az alkoholhasználat és az alkohol érzelemszabályozó okok miatt történő fogyasztása között. Az eredmények alapján feltételezhető, hogy az étkezési zavarok szempontjából emelkedett rizikót mutató lányok gyakrabban fogyasztanak alkoholt azért, hogy ezáltal csökkentsék negatív, vagy épp fokozzák pozitív érzéseiket, ami később hozzájárulhat ahhoz, hogy körükben nagyobb mértékű alkoholfogyasztás lehet jellemző. Hasonló kapcsolat nem volt azonosítható a serdülő fiúk körében, ami rámutathat az étkezési zavarok és az alkoholhasználat szempontjából jellemző nemi különbségekre. A kutatás eredményei arra is rávilágíthatnak, hogy fontos lehet az étkezési zavarok rizikóját mutató serdülők körében végzett intervenciós tevékenységek során az érintett fiatalok alkoholhasználatának és a fogyasztás hátterében álló érzelemszabályozási okoknak a feltérképezése.

A cikk itt érhető el: Alcohol consumption and risk for feeding and eating disorders in adolescence: The mediating role of drinking motives
Szerzők: Zsolt Horvát, Nóra Román, Zsuzsanna Elekes, Mark D.Griffiths, Zsolt Demetrovics, Róbert Urbán