Felnőttkori kötődés, népszerű nárcisztikusok és egyetemi sport
- A jobboldali tekintélyelvűség kapcsolata a mentális betegségek stigmatizálásával
- “A dolgok unalmasak nélkülem”: népszerű nárcisztikusok
- A felnőttkori kötődési stílusok szerepe az öngyilkos magatartás kialakulásában
- Mesterséges intelligencia a pszichológia szolgálatában: önképmérés képekkel
- A neveléstudományi doktori iskolák nemzetköziesítése Magyarországon
- Elvárások, trendek és innovációk az egyetemi sportszolgáltatásokban
A jobboldali tekintélyelvűség kapcsolata a mentális betegségek stigmatizálásával
Különböző statisztikákból tudjuk, hogy Magyarországon viszonylag sokan élnek át a mentális egészségüket fenyegető tüneteket, ennek ellenére a tünetet mutatók túlnyomó többsége vagy nem kér vagy nem kap professzionális segítséget. Központi változó ebben a tüneteket övező stigma, amely akadályozza a segítségkérést. A tanulmány szerzői arra voltak kíváncsiak, hogy a stigmát mennyire határozza meg az észlelő gondolkodása a tágabb társadalmi működéssel kapcsolatban. Ez utóbbit olyan változókkal ragadták meg, mint a jobboldali tekintélyelvűség, a társas dominancia orientáció, a rendszerigazolás és a konzervatív politikai gondolkodás. Az eredmények azt mutatják, hogy minél tekintélyelvűbb valaki, annál jobban stigmatizálja az olyan személyeket, akik a skizofrénia, depresszió vagy az alkoholizmus tüneteit mutatják. Ez arra utal, hogy ezek a tünetek valahogy a “megszokott rendet” fenyegetik azáltal, hogy eltérnek a “normálistól”, “másmilyenek”, mint a társadalom többi tagja: ez a fajta fenyegetés az, ami a jobboldali tekintélyelvűséggel nehezen egyeztethető össze. A kutatás implikációja, hogy a stigma a társadalmi kontextusba ágyazódott, és ezt az intervenciók tervezése során is figyelembe kell venni.
“A dolgok unalmasak nélkülem”: népszerű nárcisztikusok
Az olyan averzívnek vagy “sötétnek” nevezett személyiségkonfigurációk, mint a nárcizmus, a pszichopátia és a Machiavellizmus kutatásában gondot okoz, hogy ezek enyhe, ún. szubklinikumi formáinak a vizsgálata nagy többségben vagy önbevallásos alapon zajlik vagy olyan kísérleti elrendezésekben, amelyeknek az életszerűsége bőven hagy kivetnivalót maga után. A tanulmány szerzői évek óta együtt lévő csoportokban (9 középiskolai osztály, 184 tanuló) elemezték azt, hogy a vizsgálati személyek önbevalláson alapuló sötét személyiségvonásai milyen kapcsolatot mutatnak a csoportban elfoglalt helyzetükkel. A vizsgálatuk legfontosabb eredménye az volt, hogy azok a tanulók, akik jobban egyetértettek magukra vonatkozóan a nárcizmust mérő állításokkal, valóban népszerűbbek is voltak a társaik körében. Bár ezen a ponton csak spekulatív magyarázattal lehet szolgálni az eredményekre vonatkozóan, de úgy tűnik, hogy a nárcizmus segíti a tanulókat, hogy életüknek ebben a formálódó időszakában pozitív társas kapcsolatokat tudjanak kialakítani.
A felnőttkori kötődési stílusok szerepe az öngyilkos magatartás kialakulásában
Az öngyilkosság multikauzális esemény, egyetlen faktorral nem magyarázható. Jelen kutatás elsősorban az öngyilkosság pszichodinamikai háttértényezőire fókuszált, úgy mint a gyermekkori traumák, a felnőttkori kötődési stílusok és a személyiségdimenziók összefüggése. A kutatók felnőtt pszichiátriai mintán hasonlították össze az öngyilkossági kísérleten átesett és nem átesett csoportokat a már említett faktorok függvényében. A gyermekkori traumák gyakran hosszútávú hatással vannak az egyén érzelmi szabályozására és kapcsolati működésére. Ezek a tapasztalatok felnőttkorban gyakran bizonytalan kötődési stílusokhoz, szorongáshoz, depresszióhoz és egyéb mentális problémákhoz vezethetnek, amelyek növelhetik az öngyilkossági rizikó kockázatát. Az eredmények alapján a személyiségvonások közül az újdonságkeresés tekinthető rizikófaktornak, amely az impulzivitással mutat összefüggést. A kötődési stílusok tekintetében a kutatás a biztonságos kötődési stílus protektív faktorként való megjelenésére és ennek terápiás vonatkozásaira hívja fel a figyelmet. A kötődési mintázatra nézve a megtartó emberi és terápiás kapcsolat korrektív tényezőként tud hatni. A gazdag kapcsolati háló és a pozitív emberi kapcsolatok csökkentik az öngyilkossági rizikót.
Mesterséges intelligencia a pszichológia szolgálatában: önképmérés képekkel
Jelen kutatás célja egy új, kreatív önképmérő módszer kidolgozása volt, amely egy művészi minőségű képek generálására alkalmas mesterséges intelligencia (Midjourney) segítségével vizsgálja az emberek önmagukról alkotott képét. A módszer egyesíti a pszichológiai önjellemzések, a művészetterápia és a számítógépes testképvizsgálatok hagyományait.
A vizsgálat során a kutatók arra kérték a résztvevőket, hogy írjanak parancssorokat (promptokat) az MI szoftver számára, amik alapján a szoftver képeket készített róluk. Ezeket a parancsokat kategóriaelemzésnek vetették alá, és a résztvevőkkel félig strukturált interjúkat készítettek. Az exploratív kutatásból kiderül, hogy a képek jelentős egyéni különbségeket mutatnak. további kutatások során azt vizsgálják majd, hogy e különbségek összefüggnek-e olyan egyéni jellemzőkkel, mint például a flow állapotra való egyéni érzékenység.
A résztvevők rendkívül pozitívan értékelték a folyamatot: önismereti tanulásként és identitásuk különböző aspektusaival való kísérletezésként élték meg az MI használatát, sokan megdöbbentek saját kreatív képességeiktől és a technológia lehetőségeitől. A módszer a jövőben nemcsak az önkép, hanem más attitűdök mérésére is alkalmas lehet, sőt, művészetterápiás eszközként is alkalmazható.
A neveléstudományi doktori iskolák nemzetköziesítése Magyarországon
A tanulmány egy pilot kutatás eredményeit mutatja be. A kutatók neveléstudományi doktori iskolai programok oktatóinak személyes narratíváit gyűjtötték össze arra vonatkozóan, hogy miként élték meg a neveléstudomány és a tanárképzés területén működő programjaik jelentős változásait az utóbbi időben. A felsőoktatás nemzetköziesítésére vonatkozó erőfeszítések fokozatosan, feltartóztathatatlanul átalakítják ezeket a korábban nemzeti érdekeltségű doktori programokat is: ez veszélyezteti e programok addigi helyi jellegét, azt a miliőt, ami korábban jellemezte őket. Az eredmények a vizsgálatba bevont oktatók szubjektív szemszögéből mutatják be a neveléstudományi és tanárképzési doktori programok szintjén zajló nemzetköziesítés kiváltotta szervezeti változások hatásait, amely egy meglehetősen ritka megközelítés az ilyen jellegű kutatásokban. A kutatás azért is járulhat hozzá a témáról zajló újszerű diskurzusokhoz általános szakmai és helyi szinteken egyaránt, mert a kapott eredmények azt mutatják, hogy a volt szocialista országokban a neveléstudomány és a tanárképzés kutatásának nemzetköziesítése a nyugati országokétól eltérő, egyedi jellegzetességeket mutat.
Elvárások, trendek és innovációk az egyetemi sportszolgáltatásokban
Az egyetemek nemcsak a kutatás és tanulás fellegvárai, hanem egy egyre szélesedő és növekvő létszámú korosztály mindennapjainak színterei is. Az egészséges életmód, a fenntarthatóság és az egyéni boldogulás széles spektrumú megoldási módjai jelen vannak az egyetemi életben is, és megjelennek az egyetemi sportszolgáltatásokban érvényesülő trendekben is. A tanulmány ezek nemzetközi szervezetek által generált akcióit és a magyar egyetemi sportszolgáltatások uralkodó trendjeit mutatja be.