Felnőttközpontú szülők, szervezeti bizalom és doppingmítoszok
Tartalom
- Tiltott szerek terápiás célú használata az élsportban
- Az egyetemi zenés gimnasztika kurzus hatása a kreativitásra
- A digitális egyenlőtlenségek kihívásai és tendenciái a fiatalok körében
- A szervezeti bizalom mint alappillér kiszámíthatatlan üzleti környezetben
- Amikor a „segíthetek” fáj – romákkal szembeni mikroagressziók
- “A gyerekek a jövő?” – Felnőttközpontúság a szülők körében
- A procedurális memória működése Tourette-szindrómában
Tiltott szerek terápiás célú használata az élsportban
Az elmúlt évszázadban több nemzetközi szövetség alkotott doppingellenes szabályokat, beleértve a tiltott anyagok és módszerek listáját, amely számos gyakran használt terápiás szert tartalmaz. Ezért szükségessé vált egy eljárás kialakítása, amely lehetővé teszi a sportolók számára, hogy terápiás célú mentességgel megfelelő kezelésben részesüljenek a versenyek során is.
Jelen tanulmány hivatalos rekordok felhasználásával elemzi a terápiásfelhasználás-mentesség (Therapeutic Use Exemption, TUE) elterjedtségét az olimpiai és paralimpiai játékokon 2016 és 2022 között. Az eredmények szerint a terápiás célú felhasználásra adott engedélyek ritkák: az olimpiai sportolók körében 0,90%, a paralimpiai sportolók között pedig 2,76% az arányuk. A leggyakrabban érintett anyagok a glükokortikoidok és a stimulánsok voltak. A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a TUE-k alacsony előfordulása megerősíti a rendszer integritását és megfelelő használatát, elősegítve ezzel a tisztességes versenyt és a sportolók egészségének megóvását.
Az egyetemi zenés gimnasztika kurzus hatása a kreativitásra
A 21. században a kognitív képességek közül a kreativitást tartják a leghatékonyabb és hosszútávon a leghasznosíthatóbb emberi képességnek. Fejlesztése érdekében olyan oktatási módszerek alkalmazására van szükség, amelyek támogatják az autonómiát, az együttműködést és a lehetőségekben való gondolkodást. A kreativitás elősegítése pszichomotoros tevékenységekkel is megvalósítható. A gimnasztika mozgásanyaga zenével és tánccal kombinálva rengeteg lehetőséget rejt magában a kreativitás elősegítésére. Mikó Alexandra és Kovács Katalin vizsgálatában egyetemi hallgatók kreativitásának fejlesztése volt a cél egy 13 hetes zenés gimnasztika kurzussal, autonómiát támogató módszerekkel. Az intervenció végén a vizsgálati csoport tekintetében a kreativitás összpontszáma minimálisan csökkent, a kontrollcsoport eredménye viszont növekedést mutatott. A motivációt tekintve a vizsgálati csoportnál csökkentek a külső motiváció alfaktorai és nőtt a belső motiváció-tudásszerzés alfaktor eredménye, ezzel ellentétben a kontrollcsoport esetén magasabbak lettek a külső motivációval kapcsolatos alfaktorok eredményei. Az önállóan összeállított gimnasztika gyakorlatsorokról elmondható, hogy a vizsgálati csoport jelentősen változatosabb gyakorlatsort tervezett az beavatkozás végén. A tendencia szintű eredmények biztatók és újabb kérdéseket vetnek fel, ami további vizsgálatokra ösztönöz.
A digitális egyenlőtlenségek kihívásai és tendenciái a fiatalok körében
Bauer Béla és Déri András a digitális egyenlőtlenségek néhány alapvető szempontját vizsgálták a 15-29 éves fiatalokra vonatkoztatva egy négyévenkénti nagymintás ifjúságkutatás adatai alapján, 2000 és 2020 közötti adatokon. Tanulmányuk bemutatja, hogy bár a technológiához való hozzáférés jelentősen nőtt ez idő során, a klasszikus egyenlőtlenségi dimenziók még 2020-ban is hatással voltak a hozzáférés lehetőségeire. Míg eleinte a kulturális tőkével jól ellátottak privilégiuma volt az internet rendszeres elérése, ez az összefüggés idővel elhalványult. A hozzáférés ma elsősorban anyagi-gazdasági tényezőkkel magyarázható, a kulturális egyenlőtlenségek pedig a használati készségek és szokások mentén jelennek meg.
A szervezeti bizalom mint alappillér kiszámíthatatlan üzleti környezetben
Az elmúlt évek társadalmi és gazdasági eseményei változások sorozatát indították el a szervezetekben, erőteljes hatást gyakorolva a munkahelyi dinamikákra és kapcsolatokra. Felértékelődött a stabilitás dimenziója, amelynek meghatározó tényezői a bizalom, a pszichológiai biztonság és a reziliencia képessége. A bizalom egy olyan rejtett tényező és egyben lehetőség a szervezetben, amelynek fejlesztése, tudatos építése kulcstényező lehet a mai kiszámíthatatlan üzleti környezetben. A szervezeti bizalom kiépítésének, stabilizálásának, fenntartásának és helyreállításának képessége tehát az egyik legfontosabb vezetői kompetencia napjaink globális gazdaságában. A cikk a téma legfontosabb elméleti aspektusait tekinti át, és arra hívja fel a figyelmet, hogy a bizalom kerüljön a szervezetek fókuszába: ez segítheti őket abban, hogy a bizalomra építve eredményesebben meg tudjanak küzdeni a bizonytalan és kiszámíthatatlan üzleti környezet kihívásaival. A kialakított pszichológiai biztonság és a magas szintű bizalom hozzájárul a pozitív munkahelyi légkör megteremtéséhez és a hatékony működéshez.
Amikor a „segíthetek” fáj – romákkal szembeni mikroagressziók
Nyúl Boglárka és munkatársai kutatásukban a magyarországi roma emberek vásárlási élményeit vizsgálták: egy olyan csoportot, amely gyakran ki van téve rejtett diszkriminációnak. A kiskereskedelmi környezet gyakran válik a rejtett előítéletek színterévé. A roma vásárlók gyakran érzik, hogy megfigyelés alatt állnak, ami érzelmi terhet jelent számukra, és döntések elé állítja őket: szembeszállni a diszkriminációval és esetleg változást elérni, vagy elkerülni a konfliktust. A kutatás rávilágít arra, hogy még a látszólag ártalmatlan interakciót, mint egy bolti eladó „Segíthetek?” kérdését is mikroagresszióként élhetnek meg a roma vásárlók, akik ezek mögött gyakran érzik azt a feltételezést a kérdező részéről, hogy ők lopni fognak. A szerzők rávilágítanak ezeknek az interakcióknak a pszichológiai és érzelmi terheire, amelyekkel a roma embereknek szinte minden alkalommal szembe kell nézniük, amikor belépnek egy nyilvános térbe.
A tanulmány nagyobb tudatosságra és érzékenységre ösztönöz a többségi csoportok és a kiskereskedelmi dolgozók körében a rejtett előítéletek felismerésében, és egy befogadóbb társadalom megteremtésében.
“A gyerekek a jövő?” – Felnőttközpontúság a szülők körében
“Ezt még nem értheted.” “Ne legyél gyerekes.” - tipikus felnőttközpontú mondatok ezek, amelyeket a gyerekek gyakran hallanak tőlünk, felnőttektől. A felnőttközpontúság azt jelenti, hogy a gyerekek képességeit, problémáit felnőtt nézőpontból ítéljük meg, ezáltal torzul a róluk alkotott képünk is. A felnőttközpontúság tetten érhető a gyerekek felelősségéről, fejlődéséről való gondolkodásunkban, és befolyásolhatja a gyereknevelést, különösen azt, hogy mennyire vonjuk be őket a döntéseinkbe. A tanulmány szerzői Magyarországon elsőként vizsgálták e gondolkodási torzítás jellemzőit és a szülőséggel való összefüggéseit. Online kérdőíves kutatásukba 422, 4–11 éves gyerekeket nevelő szülőt vontak be. Elemzésükből az derül ki, hogy a torzítások szélsőséges formái ritkák a magyar szülők körében; mérsékelt szintje pedig nincs összefüggésben negatív szülői viselkedésekkel. Az eredmények alapján a felnőttközpontú gondolkodás két fő módja jellemző a hazai szülőkre: egyrészt hajlamosak jövőorientáltan gondolni a gyerekekre (“akikből majd lesz valaki”), másrészt hajlamosak alábecsülni a cselekvőképességüket. A tanulmány felhívja a figyelmet az olyan divatos fogalmak közötti különbségekre is, mint az ageism, childism és az adultcentrism.
A procedurális memória működése Tourette-szindrómában
A Tourette-szindróma (TS) egy idegrendszeri fejlődési zavar, amelyet ismétlődő mozgások és hangadások, úgynevezett tikek jellemeznek. A tikek neurális hátterüket tekintve a frontostriatális hálózatokhoz köthetőek, amelyek a procedurális memóriában is kiemelkedő szerepet játszanak. A procedurális memória teszi lehetővé, hogy kivonatolni tudjuk a környezetükben lévő együttjárásokat, továbbá ez képezi a készségelsajátítás és a szokások alapját is. Ez az összefoglaló tanulmány a procedurális memória működését térképezi fel TS-ben. Az eredmények vegyesek: a procedurális memória egyes aspektusai sérültek, míg más aspektusai intaktak vagy akár jobbak is lehetnek TS-ben. A tanulmány ismerteti ezeket az eredményeket a neurális háttérrel összefüggésben, továbbá felvázolja az eltérő eredmények lehetséges magyarázatait és a további kutatási irányokat.