Felnőttoktatás, diszkrimináció és áltudományok a novemberi cikkajánlóban
Tartalomjegyzék
- Szociális támogatás, adherencia és életminőség a pajzsmirigybeteg nőknél
- Fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű csoportok a munka világában
- Felnőttoktatók felkészítése idősebb tanulók tanácsadására
- A romákkal szembeni diszkrimináció mozgatórugói a lakásbérleti piacon
- Az ADHD és a játékhasználati-zavar tünetek összefüggése
- A nikotinfüggőség formálja a belső figyelmi fókuszt
- Menekülés a bizonytalanság elől az áltudományok és összeesküvés-elméletek felé
- Pedagógusok élményei a világjárvány miatt bekövezett online oktatással kapcsolatban
- Alternatív pedagógiai terek vizsgálata
- A fájdalomkatasztrofizálás és a depresszív hangulat kapcsolata egészséges felnőtteknél
- A munkafüggőség kognitív profilja
Szociális támogatás, adherencia és életminőség a pajzsmirigybeteg nőknél
A friss, hazai kutatásban 885 pajzsmirigybetegséggel élő nőt kérdeztek meg a lelki egészséget szorosan érintő témákról. A kutatási eredmények arra hívják fel a figyelmet, hogy a társas támogatás mértéke – tehát a beteg szociális környezetének aktivitása, barátai, családja, párkapcsolata, akár orvosa vagy pszichológusa aktivitása – részben magyarázta az adherencia (az orvos utasításainak betartására való hajlandóság) és az életminőség közötti kapcsolatot. A pajzsmirigybetegséggel élő nők esetében tehát kiemelten fontos a támogató, aktív, megtartó társas kapcsolatok jelenléte, hiszen ez összefügghet a gyógyszerek rendes szedésével, az életmódváltoztatás (étkezés, sport) követésével és az orvosi utasítások betartásával. Ezen keresztül pedig egy jobb életminőséget lehet elérni a betegeknél.
Fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű csoportok a munka világában
A hátrányos helyzetű, alulképzett társadalmi csoportok, benne a fogyatékossággal élők és megváltozott munkaképességűek át- és továbbképzése, foglalkoztatottságuk növelése mind társadalmi, mind gazdasági szempontból aktuális és fontos feladat, ami nagy kihívást jelent a szak- és felnőttképzés és a gazdasági szervezetek számára. Foglalkoztatottságuk aránya jelentősen elmarad a gazdaságilag aktív népesség foglalkoztatottsági mutatóihoz képest, és alacsonyabb szintű, mint alkalmasságuk, képzettségük lehetővé tenné.
A fogyatékossággal élőket képviselő civil szervezetek vezetőivel, és a célcsoport foglalkoztatása szempontjából kedvező IT szolgáltatásokat nyújtó cégek vezetőivel végzett interjúvizsgálat megerősítette korábbi kutatások eredményeit: a foglalkoztatás akadályát a munkáltatókban meglévő előítéletek, a gyakori diszkriminatív döntések, valamint a célcsoport foglalkoztatásával kapcsolatos információk hiánya jelenti. Felhívja a figyelmet a társadalom érzékenyítésének, a befogadó munkahelyi környezetnek a jelentőségére, a képzések személyi és tárgyi feltételeinek, a felnőttkori tanulás speciális, személyre szabható tanulási módszereinek, az előzetesen bárhol szerzett tudás beszámításának, mielőbbi bevezetésének fontosságára.
Felnőttoktatók felkészítése idősebb tanulók tanácsadására
A tanulmány a felnőttoktatók szakmai fejlődésére fókuszál, akik időskorú tanulók autonóm tanulási képességeit fejlesztik tanulás-módszertani tanácsadás segítségével. A cikk tartalmazza az idegennyelv tanárok számára szervezett tanácsadást érintő szakmai továbbképzés rövid áttekintését, valamint a résztvevőknek a képzéssel kapcsolatos reflexióját. A vizsgálat során nyitott kérdéseket tartalmazó kérdőívet alkalmaztak a résztvevő felnőttoktatók reflektív gyakorlatának feltárására. Az adatelemzés során a Grounded Theory és hálózatelemzés ötvözetét használták. A vizsgálati eredmények arra utalnak, hogy a programban alkalmazott strukturált reflektív gyakorlat hozzájárult az oktatók önismeretének fejlődéséhez. Mind a fiatalabb, mind az idősebb oktatók hangsúlyozták a képzés során a társaiktól és a program moderátorától kapott visszajelzés fontosságát. Az idősebb felnőttoktatók kiemelték az oktatás egyértelműségének és szervezettségének jelentőségét, valamint hangsúlyozták az elmélet hatékony bemutatásának és annak gyakorlati alkalmazhatóságának lényegességét. Az eredmények alapján elmondható, hogy a felnőttoktatók hatékony tanulást elősegítő oktatási megközelítésekkel kapcsolatos ismereteinek elmélyítése hozzájárulhat saját tanulási készségeik és kompetenciáik fejlesztéséhez.
A romákkal szembeni diszkrimináció mozgatórugói a lakásbérleti piacon
A PPK kutatói és munkatársaik a romákkal szembeni lakhatási diszkrimináció okait vizsgálták Magyarországon. A vizsgálat keretében csoportos beszélgetéseket készítettek olyan ingatlanközvetítőkkel és magánbérbeadókkal, akik az ország különböző régióiban hirdettek kiadó lakásokat. A beszélgetésekből kiderült, hogy a bérbeadók a diszkriminációt a helyi lakosok, a szomszédok és a lakástulajdonosok elvárásaira hivatkozva tartották igazolhatónak. A kutatók a hátrányos megkülönböztetés egyik mozgatórugójaként az információhiányt azonosították, emellett megfigyelhető volt az úgynevezett ízlésen alapuló diszkrimináció is, amely a roma bérlők általános elutasítását a bérbeadók etnikai alapú előítéleteivel magyarázza. A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy az ingatlantulajdonosok és közvetítők egyfelől magukat a diszkrimináció áldozatait, azaz a roma embereket tartották felelősnek az elszenvedett hátrányos megkülönböztetésért. Másfelől azt is elvárták, hogy a roma bérlők ezt a problémát maguk oldják meg. Következésképpen a diszkrimináció elkövetői nem tekintették magukat kulcsszereplőnek sem a helyzet kialakulásában, sem annak megoldásában. Ez azonban nem tartotta vissza őket attól, hogy magát a diszkriminációt morálisan elítélendő cselekedetnek tartsák. Az eredmények alapján a szerzők gyakorlati javaslatokat tettek, amelyek hozzájárulhatnak a lakhatási diszkrimináció mérsékléséhez.
Az ADHD és a játékhasználati-zavar tünetek összefüggése
A függőségek szakirodalmának jelentős része foglalkozik a rizikófaktorok feltárásával, nem számítanak kivételnek innen a viselkedéses függőségek sem. A viselkedéses függőségek sorában számos olyan szokás is megjelenik, melyek a digitális eszközök problémás használatához kötődnek úgy, mint a videojátékok használatának egészségtelen módja, melynek következtében számos szociális és mentális probléma figyelhető meg. Frissen megjelent tanulmányukban az ELTE PPK kutatói ezeket a kutatásokat összegezték, és megállapították, hogy módszertantól és elemzéstípustól függetlenül egyértelmű összefüggés fedezhető fel a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar és a játékhasználati-zavar között. A korábbi szakirodalmi eredmények áttekintése alapján úgy tűnik, hogy több tényezővel magyarázható a két zavar kapcsolata, melyek közé tartozik az impulzivitás, az érzelemszabályozás zavara, a társas működésben megjelenő nehézségek, illetve a megváltozott jutalomérzékenység. Az eredmények segítséget nyújthatnak az átfogó kezelés és célzott prevenció tervezésében.
A nikotinfüggőség formálja a belső figyelmi fókuszt
A figyelmünk határozza meg, hogy a minket körülvevő rengeteg ingerből mi jut el a tudatos feldolgozás szintjére. Korábbi kutatásokból tudjuk, hogy függő személyeknél a figyelmi folyamatok torzulnak, könnyebben vesznek fel a függőségükkel kapcsolatos információt a környezetükből. Jelenleg azonban nem világos, hogy ez a torzítás kiterjed-e a belső figyelemre is, ami a gondolataink tartalmát határozza meg. Ezt a kérdést vizsgálandó a PPK kutatói 826 dohányzó felnőttet kérdeztek meg arról, hogy mennyire tartanak fontosnak különböző dohányzással kapcsolatos következményeket, valamint felvettek velük egy külső figyelmi torzítással kapcsolatos mérőt. Pozitív együttjárás mutatkozott a külső figyelmi torzítás és a pozitív következmények fontossága között, ami alapján feltételezhető, hogy a belső figyelem fókusza is megváltozott. Ezen keresztül hatással van arra, hogy mit tartunk lényegesnek, ami jelentős mértékben meghatározza a leszokásra vonatkozó hajlandóságot. Fontos azonban, hogy jelentős egyéni különbségek mutatkoznak a dohányzás pozitív és negatív következményeinek tulajdonított fontosságban, ami alapján javasolt az egészségügyi kommunikációban a jelenleginél használt változatosabb következmények bevonása.
Menekülés a bizonytalanság elől az áltudományok és összeesküvés-elméletek felé
A nagyfokú szorongás, bizonytalanság és egzisztenciális félelmek idején az emberek hajlamosak kapaszkodókat keresni, és elfogadni a társadalmi és ismeretelméleti biztonság bármilyen - akár hamis - ígéretét is. Az összeesküvés-elméletek előnye általában a válságokban, és különösen a COVID-19 világjárvány idején az volt, hogy nevén nevezték a felelősöket, és ok-okozati magyarázatot adtak arra, hogy ki és miért hozta létre, engedte szabadon és ellenőrizte a koronavírus terjedését. Ily módon az összeesküvés-elméletek segíthetnek az új fenyegetésekkel való szimbolikus megbirkózásban. Az összeesküvés-elméletek "törzsi mítoszokként" közösségeket teremtenek és kovácsolnak össze, a közösséghez tartozás pedig megnyugtató élmény lehet akkor, mikor a túlélés a tét. Ennek a pszichológiai "kényelemnek" ugyanakkor komoly ára is lehet: a tanulmányban hivatkozott kutatások egyértelműen arra utalnak, hogy a tudósok, politikusok és háttérhatalmak rosszindulatú és titkos összeesküvéseibe vetett hit aláássa az emberek oltási hajlandóságát – sokkal nagyobb kockázatnak téve ki az életüket. Az adatok ugyanakkor az összeesküvés-elméletek hatalmát is mutatják, hiszen jelentősebb a szerepük az oltási hajlandóság bejóslásában, mint annak, hogy az egyén családjában kik oltatják be magukat.
Pedagógusok élményei a világjárvány miatt bekövezett online oktatással kapcsolatban
A COVID-19-világjárvány miatt a pedagógusok számos új szakmai nehézséggel szembesültek. Jelen vizsgálat célja volt feltárni, hogy a pedagógusok miként élték meg az online oktatásra való átállást, valamint hogyan értelmezték a szülőkkel és a diákokkal való kapcsolatuk alakulását. A kutatás során egy budapesti intézmény általános iskolásokat tanító hat pedagógusával készítettek félig strukturált interjút 2020. április 14–22. között. Az interjúalanyok között szerepelt osztályfőnök, valamint szaktárgyat és készségtárgyat tanító pedagógus is. Az eredmények szerint az online oktatásra való átállás kezdeti időszaka nehézségekkel terhelt volt, mert a pedagógusok nem kaptak egységes iránymutatást. A diákokkal való megfelelő kapcsolat jelentősége hangsúlyos volt, a hirtelen elválás érzelmileg is megterhelő volt a pedagógusok számára. Jellemző volt bizonyos fokú lemorzsolódás, de a pedagógusok türelmi időt adtak a diákoknak a helyzet feldolgozására és kezelésére, mellyel a szülőket is igyekeztek tehermentesíteni. Az online oktatás során különösen nagy jelentőséggel bírtak a szülők pozitív visszajelzései, melyek megerősítették a pedagógusokat munkájuk hatékonyságában.
Alternatív pedagógiai terek vizsgálata
A tanulók képességének fejlesztésében jelentős szerepe van a tanulási környezetnek is: az iskola architektúrájának, az iskolai térelrendezésnek, az iskola természeti és infrastrukturális környezetének, az osztálytermek kialakításának. Langerné Buchwald Judit tanulmánya az alternatív iskolákban vizsgálta, hogy milyen pedagógiai térben valósítják meg a 21. századi képességek fejlesztését.
A fájdalomkatasztrofizálás és a depresszív hangulat kapcsolata egészséges felnőtteknél
A PPK munkatársai friss kutatásukban a fájdalomkatasztrofizálás jelensége (vagyis az aktuálisan átélt vagy elővételezett fájdalommal kapcsolatos, túlzó és fenyegető gondolatok és érzelmek) és a depresszív hangulat közötti összeffügést vizsgálták. Arra voltak kíváncsiak, hogy a nyugalmi szívritmus variabilitás (a szívverések közölt eltelt időintervallum változása, röviden SZRV) hogyan befolyásolja ezt a kapcsolatot. Az összefüggéseket 72 fiatal felnőtt bevonásával vizsgálták, amely során a résztvevők kérdőíveket töltöttek ki, valamint nyugalmi helyzetben, mellkasi övekkel mérték a szívritmusukat.
Az eredmények azt mutatták, hogy azoknál a személyeknél, akiknek alacsony volt az SZRV-je a több fájdalomkatasztrofizáló gondolat jelentősen nagyobb depresszív hangulattal járt együtt, egészséges, tehát nem krónikus fájdalommal élő személyek körében is. A magasabb SZRV-vel rendelkezők között nem volt szignifikáns kapcsolat a fájdalomkatasztrofizálás és a depressziós tünetek között. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy egészséges emberek körében is fontos a fájdalomkatasztrofizáló és depresszív gondolatokat feltérképezni, ahol a magasabb nyugalmi SZRV akár védő szerepet is játszhat a depressziós tünetekkel szemben.
A munkafüggőség kognitív profilja
Habár azt gondolhatnánk, hogy a munkafüggőség sok szempontból hasznos függőség lehet, a negatív következmények tekintetében nagy hasonlóságot mutat más viselkedési addikciókhoz. Arról azonban eddig még nem született kutatás, hogy milyen gondolkodási folyamatok köthetőek a munkafüggőséghez, ezért jelen kutatás ennek vizsgálatát tűzte ki célul. Egy kétórás, személyes jelenlétű vizsgálatban a résztvevők neuropszichológiai teszteket oldottak meg, amelyek három fő kognitív funkciót mértek: a gátló kontrollt, a kognitív flexibilitást és a munkamemóriát. A munkafüggő és nem munkafüggő csoportokat összehasonlítva a kutatók azt találták, hogy a munkafüggők kevésbé voltak képesek kontrollálni az automatikus válaszadásokat, ami összefüggésbe hozható a magasabb impulzivitásukkal is. A kognitív flexibilitást mérő teszten nem mutatkozott különbség, vagyis a két csoport hasonló rugalmassággal tudott váltani a szabályok között. Komplex eredmények születtek a munkamemóriát illetően: bár egyszerűbb feladatok estén a munkafüggők könnyebben tárolták az új információkat a nem függőkhöz képest, összetett feladatokban viszont már nehezebben tudták frissíteni a régi információkat az újakra. Összességében bebizonyosodott, hogy a munkafüggők gondolkodási folyamataikban is eltérnek a nem függőktől, hiszen szelektív alulműködést mutattak a kognitív funkciókban, hasonlóan más függőségekhez.