Feltáratlan közoktatási kérdések a Neveléstudomány új számában

2022.07.04.
Feltáratlan közoktatási kérdések a Neveléstudomány új számában
Megjelent a Neveléstudomány folyóirat 2022-es nyári száma, amelyben olvashatnak többek között a fogyatékossággal élő diplomások elhelyezkedési lehetőségeiről, az idegen nyelv és az iskolaválasztás összefüggéseiről, a hely- és közösségalapú oktatásról, valamint az Országos Közoktatási Tanács működése körüli anomáliákról is.

Az ELTE PPK pedagógiai kutatással foglalkozó, negyedévente megjelenő folyóirata ezúttal négy friss kutatási eredmény összegzésével jelentkezik. 

Hrabéczy Anett saját kutatási eredményeire támaszkodva mutatja be, hogy a fogyatékossággal élő személyek munkaerőpiaci helyzete hogyan alakul a diplomaszerzést követően, továbbá hogy a felsőfokú végzettség társadalmi mobilitást elősegítő szerepe hogyan érvényesül a fogyatékossággal élők esetében, s támogatja-e a munkaerőpiaci elhelyezkedésüket.

Sebestyén Krisztina tanulmányában a Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében végzett, nyelvtanulási motivációra vonatkozó kérdőíves kutatásuk adatait elemzi SPSS program segítségével. A felmérésben azt vizsgálták, hogy a tanulható idegen nyelvek más tényezőkhöz képest mennyire befolyásolták a középiskola-választást, van-e különbség az eltérő idegen nyelv(ek)et tanulók között a középiskolák képzéstípusát és fenntartóját tekintve.

Mészáros Tímea és Egervári Júlia írása két olyan pedagógia összevetésére vállalkozik, amelyek nagy hangsúlyt fektetnek az oktatási intézmény és a tanuló összekapcsolására a környezetével és a közösséggel, a társadalmi közeggel, melyben működik. A tanulmány bemutatja a Waldorf- és a place-based pedagógia elméleti, módszertani alapjait, rámutatva keresztmetszetükben a közösség és a hely szerepére az oktatási-nevelési folyamatban.

Az Imre Sándor alelnöksége az Országos Közoktatási Tanácsban. I. Kétségek – szolgálat – program 1943-ban című tanulmányban Donáth Péter az Országos Közoktatási Tanácsnak egy a neveléstudományban, neveléstörténetben alig ismert időszakáról szolgál nagyrészt eddig ismeretlen forrásokkal. Bemutatja a testület megalakulásának folyamatát, Imre Sándor kétségeit, majd feladatvállalását és ismerteti a művelődéspolitikai hattyúdalává lett programadó beszédét az akkor új összetételben felálló OKT teljes üléséről.

A Szemlében ezúttal a Szenzoros információfeldolgozás, mozgás, nyelvi képesség. A Frostig-elven alapuló nevelési terápia elmélete és gyakorlata, valamint a Tabu a gyermekirodalomban című köteteket ajánlják az olvasók figyelmébe.

A teljes lapszám itt olvasható.