Fenntarthatóság, tornasport és tanárképzés
Mi motiválja a többségi csoport tagjait az LMBTQ+ közösség támogatására?
Számos országban előrelépés történt az LMBTQ+ emberek jogai és társadalmi elfogadottsága terén, máshol viszont visszalépés tapasztalható: betiltották a jogi nemváltást, az azonos neműek örökbefogadását és a Pride felvonulásokat. Az ilyen politikai környezetekben különösen fontos szerep jut a szövetségeseknek, vagyis a többségi csoport azon tagjainak, akik kiállnak a kisebbségi csoportok mellett. Ugyanakkor nem minden szövetségesi magatartás járul hozzá egyformán a társadalmi változáshoz.
Jelen kutatás azt vizsgálta, hogyan befolyásolja az LMBTQ+ emberek melegszívűként és erkölcsösként való észlelése a szövetségesi elköteleződést. A szerzők három országban (Magyarországon, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban) végzett vizsgálatai azt mutatták, hogy azok a heteroszexuális szövetségesek, akik melegszívűbbnek (kedvesnek, megbízhatónak) értékelték az LMBTQ+ embereket, magasabb szintű empátiát és társadalmi változást célzó motivációkat mutattak a kollektív cselekvés iránt. Az eredmények szerint az LMBTQ+ emberek melegszívűségére és erkölcsi értékeire építő társadalmi kommunikáció hatékonyan mozgósíthatja a szövetségeseket; mindez különösen fontos lehet ellenséges politikai környezetben.
Mit gondolnak a diákok a fenntarthatóságról?
A Fenntarthatósági Témahét számos tanulási lehetőséget kínál a köznevelésben tanuló diákok számára a környezetvédelem és a fenntarthatóság témakörében. A cikk szerzői a témahéthez kapcsolódóan 2020 óta minden évben több ezer diák körében végeznek kérdőíves vizsgálatokat a környezeti attitűdök, érzelmek és cselekedetek feltérképezésére. A 2024-es kutatásban több mint 12 ezer, 10–21 éves tanuló vett részt. Az eddigi évek eredményei alapján a Témahéten többször részt vevő diákok erősebb természetkapcsolatról számoltak be, gyakrabban hoznak áldozatot a környezetért, és környezettudatosabban viselkednek (pl. iskolai szelektív hulladékgyűjtés, italcsomagolások visszaváltása). Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy egyrészt ezek az eredmények önbevalláson alapulnak, másrészt bár az összefüggések szignifikánsak, viszonylag kisméretűek. Továbbá a fenntarthatósági attitűdök és cselekedetek alakulását olyan további tényezők is befolyásolják, mint a szocioökonómiai háttér, az iskolatípus vagy az ökoiskola-státusz. A szerzők célja ezen tényezők feltárása és a fenntarthatóságra nevelés hosszútávú hatásainak mélyebb megértése.
A tornasport fenntarthatósági aspektusai
A fenntarthatóság kérdésköre napjainkban kiemelt figyelmet kap, különösen a környezetvédelemben. A fogalom számos területen értelmezhető, beleértve a sportot is; ugyanakkor a fenntarthatósági elvek a gyakorlatban gyakran nem valósulnak meg. Egy sportág akkor tekinthető fenntarthatónak, ha követi a tudományos eredményeket, növeli az utánpótlás bázisát, és egészséges ifjúságot nevel. A tanulmány a tornasport fenntarthatósági kihívásait vizsgálja kvalitatív megközelítésben. A dokumentumelemzés eredményei alapján megállapítható, hogy a tornasport fenntarthatóságát jelentősen befolyásolja az intézményi struktúrák koherenciája, a szabályozási keretek világossága és a társadalmi elvárásokhoz való alkalmazkodóképesség. A szerzők javaslatokat fogalmaznak meg a szabályozás és az utánpótlás-fejlesztés hosszútávú megerősítésére. A sport egy olyan eszköz lehet a fenntarthatóság előmozdításában, amely társadalmi és gazdasági szinten is jelentőséggel bír.
Tamás-Szora, L., & Béki, P. (2025). A tornasport fenntarthatósági aspektusai. GRADUS, 12(2).
Fejlődésben a pedagógusképzés
A Journal of e-Learning and Knowledge Society (Je-LKS) új különszáma az Association for Teacher Education in Europe (ATEE) 2023-as, az ELTE PPK-n tartott éves konferenciájához kapcsolódik. A Giuseppina Rita Jose Mangione (INDIRE, Olaszország) és Kopp Erika (ATEE - Eötvös Loránd Tudományegyetem, Magyarország) által szerkesztett lapszám 21 írást tartalmaz nemzetközi szerzőktől, amelyek a tanárképzéssel kapcsolatos kortárs viták elméleti, módszertani és kulturális aspektusait képezik le. A pedagógiai kutatással foglalkozó tanulmányokból többet megtudhatunk az iskolák digitális átalakulásáról és a mesterséges intelligenciahasználatról, a szakmaközi együttműködésről, a mentorálásról, valamit a pályakezdő tanárok támogatásáról. Egy olyan időszakban, amelyet számos környezeti, társadalmi és ismeretelméleti válság jellemez, a szerzők a tanárképzést az átmenet és az átalakulás területeként képzelik el. A különszám segíti az olvasókat az oktatási rendszerekben zajló változások kritikus értelmezésében.