Fiatal kutatókat díjaztak az első EKÖP nyílt napon
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 2016-ban indított Új Nemzeti Kiválóság Programja a 2024/2025-ös tanévtől kezdődően Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program (EKÖP) néven fut tovább. Az ösztöndíjpályázat végigkíséri a fiatal kutatók életpályáját a felsőoktatásba belépéstől kezdve egészen a posztdoktori évekig, valamennyi tudományterületen.
Az ELTE 2025. március 5-én hagyományteremtő szándékkal EKÖP Nyílt Napot rendezett a szakkollégiumi hálózat bevonásával az ELTE Eötvös József Collegiumban és az ELTE Bibó István Szakkollégiumban, amelyen az EKÖP és az EKÖP-KDP ösztöndíjasok tudománynépszerűsítő előadásokon és liftbeszédekben mutatták be kutatási területüket a nagyszámú érdeklődőnek.
A programot az EKÖP pályázat kidolgozásában és lebonyolításában részt vevő vezetők nyitották meg. Darázs Lénárd, az ELTE általános rektorhelyettese köszöntőjében elmondta, hogy a fenntartó a program átalakításakor megerősítette az egyetemek szerepét az EKÖP súlypontjainak meghatározásában, ennek köszönhető a változás, hogy az ELTE a támogatottaktól nemcsak a tudományos minőséget, hanem a tehetséggondozást és a tudománynépszerűsítést is elvárja. „A tudománynépszerűsítés nem pusztán egy marketing eszköz, hanem az is célja, hogy mutassuk a társadalom egésze felé, hogy a tudomány és oktatás finanszírozásra fordított pénz által mindannyian gazdagodunk, a kutatásoknak közvetlen társadalmi hasznosulása van, tehát amit a fenntartó az EKÖP-ben finanszíroz, az nagymértékben megtérül” – fejtette ki.
Kóczián Lilla, az ELTE intézményi EKÖP-koordinátora elmondta, a legutóbbi pályázati felhívásra közel 800-an jelentkeztek, közülük 297-en kaptak ösztöndíjat az összesen 682 millió forintnyi forrásból. Ranga Adrienn, a Kulturális és Innovációs Minisztérium Kutatási Infrastruktúra Osztályának vezetője bemutatta, hogy Magyarországnak az innováció alterületei közül elsősorban az emberi erőforrások, az innovátor vállalkozások, valamint a szellemi tulajdon területén kell javulnia; ezt szolgálja a Neumann János Program is, amelynek célja az egyetemek és a gazdaság összekapcsolása, illetve erre összpontosít az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program is.
Szöllősi Szilvia, az ELTE EKÖP-KDP alprogramjának koordinátora rámutatott, hogy a tudománykommunikációnak nagyon fontos szerepe van a társadalmi befogadás és megértés megteremtésében, és hogy különleges kreativitást igényel, hogy a nagyközönség számára érdekes formába tudjunk önteni egy tudományos eredményt, a KDP-ben pedig még nagyobb a kihívás, hiszen a népszerűsítő szándékot össze kell egyeztetni a céges partner érdekeivel is.
A megnyitót követően az ösztöndíjasok liftbeszédversenye következett, a 26 jelentkező közül a 10 legkiválóbb mutathatta be kutatási témáját 3-3 percben. Az első helyezést a zsűri döntése alapján Galiger Gergő, az IK doktori hallgatója (KDP-24) szerezte meg Mesterséges intelligencia a budapesti közlekedéstervezésben című liftbeszédével, a második Horváthné Dani Brigitta Roxána, a TTK doktori hallgatója (EKÖP-24) lett, aki a mosás környezeti hatásairól beszélt, a harmadik helyet pedig Vikár Míra, a PPK mesterszakos hallgatója (EKÖP-24) szerezte meg A gyermekvállalási szándék pszichoszociális összefüggései című előadásával. Az általuk elnyert összeget tudományos tevékenységükhöz kapcsolódó kutatóútra használhatják fel.
A megnyitót tematikus szekciókba rendezett szakmai előadások követték: 75 fiatal kutató tartott előadást 9 tudományterületi szekcióban. A kávészünet során lehetőség nyílt kapcsolatépítésre és az EKÖP-ösztöndíj nyújtotta lehetőségek megismerésére is.
Forrás: elte.hu