Fókuszban a pedagógusok identitáskonstrukciója
A Különböző pedagóguscsoportok identitáskonstrukciója címet viselő Fókusz rovatban a Pedagógusok, Pedagógus Szakmai Közösségek, Pedagógusképzés Kutatócsoport négy tanulmányát olvashatjuk. A kutatócsoport új vizsgálatában három csoport – iskolai tanárképzők, új gyakorlati rendszer szerint tanuló tanárszakos hallgatók, második karriert kezdő tanárok – szakmai identitásképzési kihívásait elemzi a pedagógusi szakma folyamatos változásának fényében.
Czető Krisztina, Tókos Katalin, Lénárd Sándor és Rapos Nóra egy szakirodalmi áttekintés keretében az iskolai tanárképzők képzővé válásának menetét, képzői identitásuk alakulását írják körül. Az eredmények szerint számos tényező befolyásolhatja ezt az összetett folyamatot: a személyes és a szakmai életpálya, az intézményi kontextus és a közösség jellege, valamint a tanárképzés szereplői közötti szoros együttműködés és közös nézetrendszer.
A tanárképzés az utóbbi években számos globális reformon és szakpolitikai változáson ment keresztül, új kérdéseket felvetve a tanárképzés résztvevőinek identitáskonstrukciója kapcsán. Tókos Katalin és Rapos Nóra ennek a jelenségnek a vizsgálatát tűzték ki célul: jelen tanulmányban a kutatás elméleti kereteit fektetik le. Kifejtik azt is, hogyan értelmezhető a tanárképzővé válás mint tanulási és egyben identitáskonstrukciós folyamat.
A Tanárképzők Szövetségének kezdeményezésére Lénárd Sándor, Czirfusz Dóra, Horváth András és Rapos Nóra azt vizsgálták, hogyan hatnak a pályaszocializációs gyakorlatok a tanárszakos hallgatók tanári identitására. A cikk a kutatás első kvantitatív eredményeit mutatja be, amelyet a szerzők pilot vizsgálatnak tekintenek.
Rapos Nóra, Nagy Krisztina, Takácsné Kárász Judit, Péter Petra és Szilvási Csenge cikkükben értelmezik és elemzik a második karriert kezdő tanárok szakmai tanulását és identitáskonstrukcióját, illetve az azokat meghatározó személyes tényezőket. Azonosítják a folyamattal járó tipikus feszültségforrásokat a tanulók lemorzsolódásának elkerülése érdekében.
A Körkép rovatban két tanulmányt olvashatunk. Fehérvári Anikó és Győri János a közoktatásban és az árnyékoktatásban is dolgozó pedagógusok szakmai jellemzőit elemzik. Donáth Péter dokumentatív elbeszélésének első részében az Esztergomi Érseki Tanítóképző diákjainak és tanárainak megpróbáltatásait írja le az 1948. évi államosítás körüli küzdelmek kapcsán.
A Szemle rovatban Kéri Katalin ajánlja Czabaji Horváth Attila Freinet-szótárát. Célestin Freiner, a francia származású tanító és pedagógiai reformer a 20. századi neveléstörténet egyik legismertebb személyisége. A könyv jó tájékoztatást nyújt a Freinet-mozgalomról, az ahhoz kapcsolódó kutatásokról és fejlesztésekről.
A lapszám teljes terjedelmében olvasható ezen a linken!