Hagyjuk, hogy az adatok beszéljenek
A feltáró kutatások olyan előzetes vizsgálatok, amelyek célja a megoldandó probléma természetének tisztázása. Az ilyen kutatások végére a szakemberek az összegyűjtött adatok alapján hipotéziseket hoznak létre, amiket későbbi, megerősítő kutatásokban lehet bizonyítani vagy elvetni. Aczél Balázs cikkében (Let the data talk: embrace exploratory research) hangsúlyozza, hogy a társadalomtudományokban fontos lenne olyan kutatási hagyományt létrehozni, ahol a feltáró és a megerősítő vizsgálatok egyensúlyban vannak.
A két kutatási módszer közötti különbséget a szerző egy példával demonstrálja. Képzeljünk el egy kutatócsoportot, ami az agresszív viselkedés és az erőszakos filmek fogyasztásának kapcsolatát szeretné megvizsgálni gyerekek körében. Ha ez a kutatócsoport feltáró vizsgálatot végezne, kérdéseket tennének fel a szülőknek gyermekük egyéni jellemzőiről, a család otthoni szokásairól és arról, milyen filmeket néznek. A kutatók, ha már elég szülővel beszéltek, szemügyre vennék az összegyűjtött adatokat, és igyekeznének mintákat felfedezni bennük. Az elméleti hátteret figyelembe véve ezután konkrét előrejelzéseket tennének: például, hogy ha a szülők beszélnek gyermekeikkel a filmekben látott erőszakos tettekről, a fiatalok kevesebb agresszív viselkedést fognak mutatni. A megerősítő kutatások az ilyen predikciókat alátámasztani vagy megkérdőjelezni igyekeznek új adatok segítségével.
A társadalomtudományokban gyakori – és téves – feltételezés, hogy a feltáró kutatások „kevésbé tudományosak”. Ahogy Aczél Balázs cikkében írja, tanulmányai során neki is azt sugallták, hogy a kutatók fő feladata a hipotézistesztelés, nem pedig a hipotéziskészítés. Munkája során azonban sokszor azt tapasztalta, hogy nem végzett elég feltáró munkát ahhoz, hogy teljes bizonyossággal elvégezhessen egy megerősítő vizsgálatot. Egy kutatás megtervezése előtt ugyanis elengedhetetlen tudni, hogy a rengeteg lehetséges változó közül melyeket érdemes bevonnunk az elemzésbe. Ha például a gyermekkori agressziót vizsgáljuk, vajon az életkorral, a nemmel vagy a társadalmi státusszal való kapcsolatát érdemes mérni?
Ha nem vagyunk biztosak abban, mit is keresünk pontosan, álljunk meg és vizsgálódjunk tovább – javasolja a szerző. Ahelyett, hogy önkényesen elköteleződünk egy bizonyos kutatási irány mellett, hagyjuk, hogy az adatok beszéljenek, és figyeljünk oda, mit mondanak nekünk.