Hangzó naplók használata a tanárképzésben

Káplár-Kodácsy Kinga és szerzőtársának cikke az International Journal of Mentoring and Coaching in Education című folyóiratban

2020.05.15.
Hangzó naplók használata a tanárképzésben
Káplár-Kodácsy Kinga, a PPK Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézet tanársegédje és Dorner Helga, a CEU Center for Teaching and Learning vezetőjének közös cikke jelent meg a Journal of Mentoring and Coaching in Education folyóiratban. A cikk alapját képező kutatás célja az volt, hogy a szerzők feltárják, milyen hatással van a hangzó napló készítése a közoktatásban dolgozó mentortanárok és mentoráltjaik reflektív gyakorlatára és ezeken keresztül szakmai önképükre a mentori folyamatban. 

Bár a hangzó naplók használata elterjedt módszer az orvos- és társadalomtudományok terén, a tanárképzésben újdonságnak számít. A hangzó naplók készítésével a kutatók szerettek volna közelebb kerülni a mentorok és mentoráltak kapcsolatának, szakmai megéléseinek, az önállóan rögzített narratívákban létrejövő belső dialógusok feltérképezéséhez. Az adatfelvétel során az összefüggő iskolai gyakorlatban együtt dolgozó 12 mentor és 14 mentorált vezette párhuzamosan a képzés részeként létre hozandó hagyományos, kötött szerkezetű írásos dokumentációt és készített hangzó naplót is a kutatók számára.  Mivel a mentor-mentorált kapcsolat egyik legfontosabb jellemzője  a résztvevők között létrejövő, folyamatosan változó és fejlődő együttműködés, az  írott naplók nem mindig alkalmasak a folyamatok megjelenítésére, ezekből szinte egyáltalán nem ismerhető meg a mentorok lelki állapota, a túlságosan formalizált dokumentumok kevéssé alkalmasak reflexiók megjelenítésére. Ezzel szemben a hangzó naplók sokkal szélesebb körben engedtek bepillantást a mentor-mentorált együttműködés folyamatába. A tanulmány szerzői vizsgálták annak lehetőségét is, hogy hogyan lehetne a módszert a tanárképzés egyéb területein is hasznosítani.

A féléves periódusokban követett mentori folyamatok során többórányi hangfelvételt késztettek a vizsgálat résztvevői, ami párhuzamos időspektrumon összehasonlítva többszintű meta-pozíciók kialakítására adott lehetőséget a kutatóknak. A vizsgálat során kiderült, hogy bizonyos témákról, kritikus eseményekről hasonló módon gondolkodnak a résztvevők, helyzetüket közel azonosan pozícionálják az események folyamatában. A mentorok és mentoráltak ezeket az eseményeket közös témáiknak tekintik és tükröződő reflexiókat adnak. Ugyanakkor felmerültek olyan ellentétes ön-pozicionálások és/vagy egyoldalú (az egyik fél oldaláról teljesen elhallgatott) események, amelyek implicit módon feszültséget keltettek a mentori kapcsolatokban (pl.: érzelmi jóllét, tanári szakmai perspektíva, mentorok és mentoráltak szakmai megítélése).

A mentorok és mentoráltak visszajelzései alapján a hangzó naplók pozitív hatással voltak egyéni szakmai és személyes fejlődésük autentikus átgondolására, a szándékoltan verbalizált önreflexiós folyamtok megindítására. A hangzó naplók a gondolatok közvetlenebb reprezentációjaként szolgáltak a kutatásban, így a mentori folyamat támogatásának lehetőségei széles spektrumon kirajzolódtak. Ezek alapján a tanulmány ajánlásokat fogalmaz meg a munkafolyamat fejlesztése és a hatékonyságának növelésére. A hangfelvételek arra is rámutattak, hogy a mentortanárok igényelnék a mentori folyamat hatékonyabb integrálását a felsőoktatási tanárképzésbe, szükségesnek tartanák a mentortanárok tapasztalatcseréjét, az izolált működés helyett a mentortanári közösség létre hozását, és végül a mentortanári munkának a jelenleginél transzparensebb értékelését és elismerését.

A cikk itt érhető el: The use of audio diaries to support reflective mentoring practice in Hungarian teacher training

Kinga Káplár-Kodácsy, Helga Dorner