Hibázni emberi dolog - a tudományban is

Egy tudományos publikáció megjelenéséig hosszú út vezet: a kutatás lefolytatása és az eredmények leírása után a szerzők elküldik a kész szöveget egy folyóiratnak, ahol egy bizottság átnézi a cikket, és javításokkal együtt visszaküldi a kutatóknak, akik elvégzik a szükséges módosításokat. Még így is előfordulhat, hogy egy publikáció hibásan jelenik meg. Ha a folyóirat, egy olvasó vagy akár maga a szerző felfigyel a hibára, a cikket visszavonják.

Egy publikáció visszavonása az egyik legsúlyosabb negatív következmény, ami egy tudományos munkával történhet. Míg a visszaélések miatt történt visszavonások általában nagy figyelmet kapnak, sok publikált cikk esetében a visszahívás mögött egyszerű tévedés áll.

Kovács Márton, Dianovics Dominik, Russel A. Poldrack és Aczél Balázs vizsgálatukban az adatkezelési problémák miatt visszavont cikkek szerzőit kérdezték meg a visszavonáshoz vezető tévedések körülményeiről. A közel 100 résztvevőtől származó eredményeik azt mutatják, hogy szinte bármilyen adatkezelési pontatlanság vezethet visszavonáshoz. A 18 azonosított hibatípus közül a téves adatelemzés bizonyult a leggyakoribbnak: a tévedések 20%-át ez magyarázta. A kutatók kiemelik, hogy a visszavonás folyamata jelentős stresszel jár az érintett szerzők számára:

sokan tartanak kollégáik negatív megítélésétől és hírnevük sérülésétől.

Mivel a legtöbb hiba figyelmetlenségből adódik, a tanulmány szerzői javasolják, hogy a kutatók rendszeresen frissítsék adatkezelési gyakorlatukat az emberi hibák kockázatának csökkentése érdekében. Emellett cikkükben arra kérik a kiadókat, hogy vizsgálják felül a visszavonással kapcsolatos irányelveiket, hogy ösztönözzék a kutatókat hibáik őszinte elismerésére, ezzel javítva a tudományos közösség megbízhatóságát.

A kutatás eredményeit a Nature News is szemlézte, az angol nyelvű cikk itt olvasható.