Játékos oktatás, kényszeres munkavégzés és élelmiszer-függőség
Tartalom
- Játékalapú oktatás a gyakorlatban
- Mi áll a cikkvisszavonások hátterében?
- Miért nem tudunk leállni a munkával? – A szokástanulás szerepe a munkafüggőségben
- Mondjam, vagy ne mondjam? Véleménynyilvánítás és hallgatás a szervezetekben
- Új kérdőív segít felismerni az élelmiszer-függőséget
Játékalapú oktatás a gyakorlatban
A játékos oktatás számos előnnyel járhat, amelyek közül kiemelkedik a tanulási motiváció, a tanulási teljesítmény növelése, valamint a komplex személyiségfejlesztés. A módszertan hatékony alkalmazása azonban nagyban függ a pedagógusok hozzáállásától, nézeteitől. Jelen szisztematikus szakirodalmi szintézis célja összehasonlítani gyakorló pedagógusok és tanárjelöltek nézeteit, hozzáállását a játékalapú tanulással kapcsolatban, valamint feltérképezni a befolyásoló tényezőket, amelyek hatással lehetnek jelenlegi vagy későbbi játékos gyakorlatukra. Az eredmények alapján a pedagógusok többnyire pozitív hozzáállást mutatnak a játékos módszertan iránt, azonban sokszor mégsem alkalmazzák azt gyakorlatuk során, gyakran külső hátráltató tényezőkre hivatkozva. Ezen arány javítása érdekében érdemes lenne a témát nem digitális aspektusból is vizsgálni, mivel a hagyományos eszközök alkalmazása segítheti az implementálást. Továbbá az elméleti keret tisztázása, egységesítése nagyban hozzájárulna a későbbi kutatások elméleti megalapozottságához, a szakkifejezések helyes használatához. Jelen kutatás hasznosnak bizonyulhat döntéshozók és intézményvezetők számára, amennyiben támogatni szeretnék a játékos módszertanok gyakorlatban történő megvalósítását, valamint gyakorló és leendő pedagógusoknak egyaránt, amennyiben támpontokat keresnek a játékos módszertan sikeres megvalósításához.
Mi áll a cikkvisszavonások hátterében?
Egy tudományos cikk visszavonása az egyik legsúlyosabb következmény, ami egy kutató munkáját érintheti. Bár a figyelem középpontjába leggyakrabban a csalás vagy plagizálás miatt visszavont cikkek kerülnek, sok esetben a jelenség hátterében egyszerű, emberi hiba áll. Jelen cikk szerzői olyan kutatókat kérdeztek meg, akik publikációját adatkezelési hiba miatt kellett visszavonni. A válaszokból kiderült, hogy szinte bármilyen apró figyelmetlenség – legyen szó fájlkezelési hibáról, kódolási tévedésről vagy félreértelmezett változókról – a visszavonásig vezethet.
Az érintett kutatók beszámolói alapján a visszavonási folyamat érzelmileg rendkívül megterhelő. Mivel a hibák túlnyomó többsége figyelmetlenségből adódik, a cikk szerzői azt javasolják, hogy a kutatók rendszeresen vizsgálják felül adatkezelési módszereiket, és építsenek be olyan rutinokat, amelyek csökkentik az emberi hibák kockázatát. Emellett arra bátorítják a tudományos folyóiratokat, hogy alakítsanak ki olyan visszavonással kapcsolatos irányelveket, amelyek támogatják az őszinte hibák nyílt beismerését – hiszen a tudomány megbízhatósága nem az elkövetett hibák hiányán, hanem azok felelős kezelésén múlik.
Miért nem tudunk leállni a munkával? – A szokástanulás szerepe a munkafüggőségben
A munkafüggőség esetén a munka olyan mértékben uralja az érintett személy életét, hogy az hosszú távon az egészségére, társas kapcsolataira, sőt még munkateljesítményére is negatívan hat. Jelen kutatás arra kereste a választ, hogy miért folytatják a kényszeres munkavégzést a függők akkor is, ha felismerik, hogy az árt nekik. A problémakörben kulcsfontosságú lehet a szokástanulás szerepe, vagyis amikor a viselkedések túlságosan automatikussá válnak, és a dolgozáshoz kapcsolódó rutinok túlzottan dominánsak lesznek.
A kutatás összehasonlította a munkafüggőség szempontjából magas és alacsony kockázatú emberek teljesítményét teljesítményét egy olyan feladatban, amely azt méri, mennyire jól tanulunk meg észrevétlenül ismétlődő mintákat. Az eredmények szerint ebből a szempontból nincs különbség a két csoport között, ami arra utal, hogy a munkafüggőség hátterében nem a túlzott automatizmusok állnak. Valószínűbb, hogy a célvezérelt működés (például a rugalmas alkalmazkodás vagy a tudatos kontroll) gyengébb működése az, ami teret enged az ismétlődő, merev viselkedésmintáknak. Más szóval: nem az a gond, hogy a munkafüggők túl „jók” a szokásokban, hanem az, hogy nehezebben tudnak eltérni azoktól.
Mondjam, vagy ne mondjam? Véleménynyilvánítás és hallgatás a szervezetekben
A szervezetpszichológiában élénk vita folyik arról, hogy a szervezetben történő véleménynyilvánítás, illetve az ötletek és kritikák szándékos elhallgatása egymás ellentétének tekinthető-e. Számos érv szól amellett, hogy érdemesebb független viselkedésekként gondolni rájuk. Például a proszociális motívumok sarkallhatják a dolgozót véleménye jobbító szándékú kifejezésére, de hallgatásra is, amennyiben ezzel a kollégáit tudja védeni. A kérdés vizsgálatára a kutatók egy véleménynyilvánítást és hallgatást is integráló modellt hoztak létre, amellyel a pszichológiai biztonság és a változási készenlét előrejelző hatását vizsgálták. 577 kitöltő válaszait elemezve azt tapasztalták, hogy a pszichológiai biztonság gyenge nívója erősebb előjele a hallgatás megjelenésének, mint a véleménynyilvánítás elmaradásának, míg a változási készenlét magas szintje erősebb előjele a véleménynyilvánítási gyakoriság növekedésének, mint a hallgatás elmaradásának. Ez az eredmény alátámasztja, hogy a véleménynyilvánítás és a hallgatás nem egyszerűen egymás ellentétei. A kutatás gyakorlati jelentősége, hogy az egyoldalúan a véleménynyilvánításra serkentő szervezeti intézkedések nem feltétlenül ösztönzik a dolgozókat a hallgatás feladására is.
Új kérdőív segít felismerni az élelmiszer-függőséget
Az élelmiszer-függőség fogalma azt sugallja, hogy bizonyos – főként erősen feldolgozott, ízletes és kalóriadús – ételek képesek lehetnek addikciós tüneteket kiváltani. Eddig kevés megbízható eszköz állt rendelkezésre az ételfüggőség pontos mérésére, ezt a hiányt próbálta orvosolni a Yale Food Addiction Scale 2.0 (YFAS 2.0) nevű kérdőív, amelyet a szerrel összefüggő és addiktív zavarok DSM-kritériumai alapján fejlesztettek ki. Jelen tanulmány célja a YFAS 2.0 magyar mintán történő validálása volt. 605 magyar résztvevő töltötte ki a kérdőívet, valamint több másik pszichológiai mérőeszközt. A kutatók azt vizsgálták, mennyire megbízható a skála magyar változata, és milyen kapcsolat van az élelmiszer-függőség tünetei és más pszichés tényezők között. A kutatás kimutatta, hogy a YFAS 2.0 magyar változata hasznos eszköz az ételfüggőség felismerésére nem klinikai, tehát általános lakossági környezetben. Az eredmények szerint a válaszadók 18,5%-a felelt meg az élelmiszer-függőség kritériumainak. Az adatok alátámasztották azt is, hogy ez az addikció szoros kapcsolatban van más lelki és viselkedéses problémákkal, valamint rávilágítottak arra is, hogy a magasabb testtömegindex (BMI) összefügg az élelmiszer-függőség jelenlétével, különösen a túlsúlyos nőknél.