Kamaszéletmód Magyarországon
Az étkezési szokásokkal kapcsolatban a kutatás arra világított rá, hogy a kamaszok kevesebb zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, mint négy éve, s alacsonyabb a rendszeresen reggeliző tanulók aránya is. Bár a napi édességfogyasztás is csökkent, a túlsúlyosak aránya így is 5-6%-os növekedést mutat. Az egészséget veszélyeztető magatartási formák közül a szerfogyasztási arányok a korábbiakhoz hasonlóan alakulnak: minden nyolcadik kamasz legalább hetente rágyújt, tízből négyen fogyasztottak alkoholt a kérdezést megelőző egy hónapban, és a középiskolások közül minden negyedik kipróbált már valamilyen drogot élete során. Ugyanakkor a lerészegedés előfordulása némi csökkenést mutat, bár az arányok még mindig magasak: az 5-11. évfolyamon tanulók több mint harmada volt már részeg életében. Romlott az egészségi állapot megítélése a magyar tinédzserek körében: négyből egy diák nem tartja jónak az egészségét. Magas a különböző testi-lelki tüneteket (fáradtságot, ingerlékenységet, rosszkedvet, idegességet) rendszeresen tapasztalók aránya, különösen a lányok körében. Tíz diákból három számol be különböző hangulati problémákról, depresszív érzésekről.
A nemzetközi standardok szerint folyó kutatásban négyévenként kerül sor felmérésre az 5., a 7., a 9. és 11. évfolyamos diákok országosan reprezentatív mintáján. A tanulók az adatgyűjtés során névtelenül, önkéntesen, szülői beleegyezéssel töltik ki a kérdőíveket. A legutóbbi, 2018-ban mintegy 6000 fő részvételével elvégzett adatfelvétel már a 9. alkalom volt hazánkban. Az eredmények átfogó képet adnak a felső tagozatos és középiskolás diákok egészséget befolyásoló szokásairól: többek között táplálkozásukról, fizikai aktivitásukról, dohányzási, alkohol- és drogfogyasztási szokásaikról, szexuális magatartásukról, társas kapcsolataikról (ezen belül kiemelten az elektronikusmédia-kommunikációról), szubjektív egészségi állapotukról, közérzetükről.
A nemzeti jelentést tartalmazó tanulmánykötet Kamaszéletmód Magyarországon címmel jelent meg a L’Harmattan Kiadó gondozásában, Németh Ágnes és Várnai Dóra szerkesztésében.
A szerkesztőkről:
Németh Ágnes az ELTE Természettudományi Karán végzett biológusként, majd ugyanitt doktorált humánbiológia szakterületen. Főbb kutatási témái tanulmányai alatt a sportantropológia, valamint a humán növekedés és érés voltak. Az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) kutatócsoportnak 1996 óta tagja, 2004-től a magyar kutatócsoport vezetője. Fő érdeklődési területe az iskoláskorúak életmódjának kutatásában a táplálkozás és fizikai aktivitás kapcsán az energiaegyensúly, a testalkat, a testkép alakulása a serdülőkor alatt, valamint a biológiai és pszichoszociális érés összefüggései.
Várnai Dóra az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett pszichológusként és pedagógusként. Több mint 15 éve dolgozik az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) kutatásban, melynek keretében kiemelten fontosnak tartja vizsgálni, hogy miként változnak hosszabb idő távlatában az iskolások szokásai, mindennapjai, egészséggel kapcsolatos önmeghatározása. Szűken vett érdeklődési területe az iskolai kortársbántalmazás (bullying), ezért a kutató- és oktató munka mellett óvodai és iskolai bántalmazásellenes programok kidolgozásában és képzési feladataiban vesz részt.