Kik nem tartják be a járványügyi szabályokat?

A koronavírus megjelenése óta tudjuk, hogy amíg nem áll rendelkezésre védőoltás, egy kibontakozó járvány kezelésének legjobb módja az, ha meggyőzzük az embereket bizonyos óvintézkedések betartásáról. Ilyen a maszkviselés, a gyakori kézmosás és a távolságtartás. Ahhoz azonban, hogy ezeket az ajánlásokat a lakosság valóban be is tartsa, hatékony kommunikációs stratégiára van szükség. Mivel a felmérések szerint az emberek többsége figyelembe veszi a távolságtartásra vonatkozó ajánlásokat, kulcsfontosságú, hogy a népegészségügyi kampányok kiemelten célozzák azokat a csoportokat, amelyeknek a viselkedésén változtatni kell – hangsúlyozzák egy most megjelent tanulmány szerzői.

Szászi Barnabás és kutatótársai azzal a céllal indították el vizsgálatukat, hogy feltárják, mely társadalmi csoportok látogatnak el leginkább társas összejövetelekre pandémiás időszakban. Azért, hogy ezen információ felhasználható legyen az egészségügyi kampányok során, olyan demográfiai információk bejósló hatásaira koncentráltak, amelyek a legtöbb kommunikációs platformon (közösségi média, tv, írott sajtó) keresztül is elérhetők: kutatásukban az életkorra, az iskolai végzettségre, a nemre és a jövedelemre összpontosítottak.

Az elemzéshez egy, a járvány korai szakaszában (2020. március 20. és 2020. április 5. között) készült online felmérés adatait használták fel, és összesen 41 ország 87169 résztvevőjének válaszait elemezték. A vizsgálatban felhasználták többek között az alanyok demográfiai jellemzőit, valamint önbeszámolón alapuló válaszaikat arra vonatkozóan, hogy a kérdőívet megelőző egy hétben részt vettek-e társas összejöveteleken.

Az ELTE PPK Pszichológiai Intézet munkatársai a válaszokat összegezve azt találták, hogy az országok 95 százalékában a férfiak vették legkevésbé figyelembe a távolságtartásra vonatkozó szabályokat. Az alacsonyabb iskolai végzettség (az országok 66 százalékában) és az alacsony jövedelem (80%) szintén összefüggést mutatott az ajánlások figyelmen kívül hagyásával. Az életkor tekintetében pedig a fiatalok voltak (78%) hajlamosabbak közösségbe menni. 

A tudósok azt is feltárták, hogy más demográfiai tényezőkhöz képest

a magasabb jövedelem volt a legerősebb előrejelzője a társasági összejövetelek elkerülésének,

ezt követte az életkor, az iskolai végzettség, majd a nem. Ez egybevág azokkal a korábbi kutatásokkal, amelyek szintén a jövedelem és a megfelelő magatartás közti összefüggésre mutattak rá. Ezen eredmények egyik lehetséges magyarázata nem pszichológiai alapokon nyugszik, hiszen azok, akik kevesebbet keresnek, munkakörükből adódóan sokszor nem is tudnak otthonról dolgozni.

Mivel az egyes változók országonként nagyon éltérő képet festettek, a kutatók óva intik a politikai döntéshozókat attól, hogy a hozzáállásról kapott adatokat egyszerűen általánosítsák anélkül, hogy megismernék a konkrét társadalmi kontextust.

Bár a tudósok elismerik, hogy a 2020-ban gyűjtött adatok nem feltétlenül tükrözik az emberek jelenlegi attitűdjét, mégis fontosnak tartják, hogy kutatási eredményeik hozzájárulhatnak a közegészségügyi kampányok hatékonyabbá tételéhez azáltal, hogy az üzeneteket az egyes célcsoportok szokásaihoz és meggyőződéseihez szabják.

Szászi Barnabás, Hajdú Nándor, Szécsi Péter, Elizabeth Tipton (Northwestern University) és Aczél Balázs cikke a Scientific Reportsban olvasható.