Központban a felsőoktatás-pedagógiai sokszínűség
Az ELTE PPK Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézete és az MTA PTB Felsőoktatás-pedagógiai Albizottsága 2024. október 11-én második alkalommal rendezte meg a Felsőoktatás-pedagógiai Konferenciát. Az idei programban a felsőoktatás-pedagógiai sokféleségre került a hangsúly, ami a résztvevők szervezeti hátterében is megmutatkozott. A megnyitón Zsolnai Anikó dékán köszöntötte a résztvevőket, a konferencia levezető elnöke Dorner Helga, az ELTE PPK Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézetének igazgatója volt.
A nyitóelőadást Franziska Zellweger Moser, a zürichi Pädagogische Hochschule felsőoktatás-módszertani és fejlesztési központjának kutatója tartotta. A vendégprofesszor reflektált a felsőoktatásra nehezedő nyomásra, amely szükségessé teszi
az oktatói szerepek újragondolását, valamint a több szinten megvalósuló együttműködést.
Hangsúlyozta, hogy a felsőoktatásban zajló tanítási és tanulási folyamatok fejlesztése érdekében fontos tartalmas beszélgetéseket folytatni az oktatói közösségek és a képzési programok szintjén, valamint az intézményi szinten egyaránt. Az előadás kiemelte a felsőoktatási intézményeken belüli szervezeti tanulás szükségességét, a pedagógiai gyakorlatok integrációját a különböző tudományterületek igényei szerint, a laterális vezetői szerep lehetőségeit, valamint a bizonyítékalapú fejlesztést és a visszajelzés kultúrájának fontosságát.
A plenáris előadást követő kerekasztal-beszélgetés a felsőoktatás-pedagógia fejlődését és kihívásait járta körbe Csillik Olga (BCE), Kövecsesné Gősi Viktória (SZE), Tátrai Annamária (ELTE TáTk) és Lévai Róbert (MOME) részvételével, valamint Fábri György (ELTE PPK) moderálásával (borítóképünkön). A szekcióban az egyetemi oktatók pedagógiai tudatosságának felértékelődése nyomán szóba kerültek az erre irányuló fejlesztőmunka céljai és módszerei, valamint az oktatásfejlesztői identitás kérdései. A résztvevők reflektáltak az intézményeikben zajló fejlesztési munkára, a diszciplináris sajátosságok kezelésére és a hallgatói igények figyelembe vételének lehetőségeire, valamint a felsőoktatás-pedagógiai fejlesztés tudományos megalapozásának kérdéseire.
A beszélgetéssel párhuzamosan Natia Bendeliani és Beste Yildirim, az ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola andragógia programjának hallgatói Teaching while doing your PhD címmel facilitáltak a doktoranduszok szakmai fejlődésének kihívásaira reflektáló workshopot. A résztvevők olyan stratégiákat vitattak meg közösen, amelyek segíthetnek megteremteni az egyensúlyt a pályakezdő oktatói és kutatói munkában, lehetőséget adva a probléma- és kutatásalapú tanítási technikák integrálására.
A délutáni szekcióban Dén-Nagy Ildikó, Kovács Judit és Pajor Viktória, a BGE munkatársai tartottak az akciótanulás módszerére és szervezetfejlesztésben való alkalmazhatóságára fókuszáló workshopot. A facilitátorok a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Karán megvalósult akciótanulás projekt tapasztalatait használták fel, amely az intézményben már bizonyította hatékonyságát. A workshoppal párhuzamosan Erdei Luca Alexa (ELTE PPK) és Kasza Georgina (Tempus Közalapítvány) „International student mobility and higher education pedagogy címmel vezetett szekciót, amelyben a felsőoktatásban megvalósuló szervezeti tanulás és a nemzetköziesedés kapcsolatára, valamint a mobilitásban részt vevő és abból kimaradó hallgatók közötti szakadékra világítottak rá. A résztvevők megismerhették a nemzetközi hallgatói mobilitást befolyásoló tényezőket és trendeket, és reflektálhattak a hallgatói mobilitást meghatározó felsőoktatás-pedagógiai tényezőkre.
Az oktatói és kutatói munka produktív összekapcsolására fókuszáló záró szekciót Dorner Helga, Káplár-Kodácsy Kinga (ELTE PPK) és Frányó Zsófia (BGE) vezették. A résztvevők kiscsoportokban ismerhették meg, hogy milyen módon lehet az osztályteremben és a tanszéken történő fejlesztési folyamatokat (például egy új tanítási módszer bevezetését) tudományosan is megvizsgálni, a fejlesztések hatékonyságát és eredményeit kutatni, majd az eredményeket szakmai folyóiratokban megjelentetni. A szekció és a konferencia zárásaként Dorner Helga kiemelte, hogy a témában való gondolkodást olyan “communities of practice” típusú közösségek létrehozásával szeretnék folytatni, ahol az érdeklődő oktatók közösen dolgozhatnak és fejleszthetnek módszereket az oktatás során felmerülő problémáikra, és ahol szakmai támogatást kaphatnak ahhoz, hogy módszertani fejlesztéseiket kutatássá is átalakíthassák. Az FTI igazgatója hangsúlyozta, hogy a Felsőoktatás-pedagógiai Konferenciát jövőre ismét megszervezni az intézet.
A beszámoló megírásban közreműködtek az ELTE PPK emberi erőforrás tanácsadó mesterszakos (Fejes Kristóf, Krupánszki Kíra, Lázi Laura Liza, Török Csenge) és az Neveléstudományi Doktori Iskola hallgatói (Bo Nang Sagawah Win, Manal Mohammed Youse Hamarsha).