Kreatív testnevelés, iskolai szertartások és hazai oktatás
A Körkép rovatban négy változatos témájú tanulmányt olvashatunk. Mikó Alexandra, Karsai István és Kovács Katalin angol nyelvű cikkükben egy olyan, általuk fejlesztett kritériumrendszerről adnak hírt, ami a testnevelésórákon alkalmazott módszerek kreativitását méri. A szerzők kiemelik, hogy a kreativitás kulcsfontosságú készség az oktatásban, és számos kutatási eredmény alátámasztja, hogy a testmozgás pozitív hatással van rá.
Velics Gabriella tanulmányában a közösség fogalmának 21. századi változásait járja körül, elsősorban a neveléstudomány és a szociológia nézőpontjából. A szakirodalmi gyűjtőmunka révén a szerző 12 közösségfelfogást azonosított, melyek mindegyikéhez gyakorlati példákat társít, hogy bemutassa az egyes fogalmak élő jellegzetességeit.
Donáth Péter dokumentatív elbeszélésének második részében az Esztergomi Érseki Tanítóképző diákjainak és tanárainak megpróbáltatásait írja le az 1948. évi államosítás körüli küzdelmek kapcsán. Az első rész a 2024/3-as lapszámban olvasható.
Németh Andrásné Farkas Gabriella és Czabaji Horváth Attila tanulmánya Erzsébet magyar királyné kultuszán keresztül vizsgálja meg az iskolai szertartásokat, neveléstörténeti megközelítésben. Az elemzés a névadó ünnepségek, megemlékezések és hagyományok kultuszára koncentrál.
A Szemle rovatban Tóth Tamás Május ajánlja Mészáros György Jók leszünk! című könyvét. A mű gerincét egy átlagos középosztálybeli „fancy-iskolát” és egy szegregátumközeli „gettóiskolát” összehasonlító hároméves kritikai etnográfia tanulságai adják. A szerző terepnaplójából kirajzolódnak e két intézmény sajátosságai, eltérő szocializációs útjai.
A lapszám teljes terjedelmében itt olvasható.