Kronotípus, időskori ellenálló képesség és terápiás nehézségek
Tartalomjegyzék
- Lehet-e az érzelmi abúzus következménye a testi panasz?
- Mi az összefüggés az estiség és a problémás alkoholfogyasztás között?
- Problémás videojáték-használó serdülők terápiájának nehézségei
- A munkavállalói jóllét fejlesztésének támogatása
- Fizikai aktivitás és reziliencia idősebb felnőttek körében
- A szív aktivitásának érzékelése: szakirodalmi áttekintés a mérési módszerekről
- Módszertani megoldások az SNI és BTMN tanulók iskolarendszerű szakképzésében
Lehet-e az érzelmi abúzus következménye a testi panasz?
Schwartz Kristóf, Vizin Gabriella és Boros Szilvia cikke professzionális táncművészek tapasztalataira fókuszálva kívánja feltárni, hogyan kapcsolódhatnak az emocionális vagy fizikai bántalmazások testi tünetekhez. Olyan gyakori bántalmazási formákkal foglalkoztak, mint például a bántó megjegyzések, megalázások, manipulatív kommunikáció vagy a nem súlyos fizikai sérüléseket okozó bántalmazások. Vizsgálatukban pedig arra törekedtek, hogy feltérképezzék, milyen gyakorisággal élik át ezeket a táncművészek, valamint milyen összefüggés van testi sérüléseik és a bántalmazó élményeik között. A kutatás statisztikai módszerekkel elemzi e kapcsolatot, hogy bemutassa az érzelmi bántalmazás testre gyakorolt hatásait, és segítsen jobban megérteni e jelenség mélységeit.
Mi az összefüggés az estiség és a problémás alkoholfogyasztás között?
Számos kutatás azt találta, hogy az esti (bagoly) típusú emberek gyakrabban és több alkoholt fogyasztanak, mint a reggeliek, és a problémás alkoholhasználat is gyakoribb a körükben. Fontos kérdés, hogy vajon milyen tényezők közvetítik ezt a hatást. Korábbi vizsgálatok megerősítették, hogy a kapcsolat összefüggésben lehet azzal, hogy az estibb típusú személyeknél gyakoribbak az alvási nehézségek, nagyobb szükségük van jutalmazó élményekre, valamint az esti fiatalok esetében a szülők kevesebb kontrollt tudnak gyakorolni. Pigniczkiné Rigó Adrien és munkatársainak magyar fiatalok körében végzett kutatása megerősítette, hogy az estiség–alkoholhasználat kapcsolatában fontos szerepe lehet a bagoly típusú emberekre jellemző magasabb szenzoros élménykeresésnek is, továbbá annak, hogy ők gyakrabban járnak esténként szórakozni. Eredményeik arra is rámutattak, hogy az alkoholfogyasztással kapcsolatos motivációk (pl. ha a személy az alkoholt olyan elvárással fogyasztja, hogy az segítheti a nehézségekkel való megküzdést, a pozitív élmények fokozását, vagy a társas közeg élményének az erősítését) is közvetítőként szerepelhetnek. Mindezek az eredmények segíthetnek – főleg az esti típusú személyeknél vagy a serdülőkori estiség irányában való eltolódás időszakában – a problémás alkoholfogyasztást csökkenteni célzó intervenciók tervezésében.
Problémás videojáték-használó serdülők terápiájának nehézségei
A játékhasználati zavart a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának legújabb kiadása betegségként definiálja. A betegség hatékonynak bizonyuló kezelési módja a kognitív viselkedésterápia, azonban serdülők esetén a családok bevonása is indokolt. Koronczai Beatrix tanulmánya két serdülő fiú terápiájának tapasztalatait mutatja be. A terápiák során szükséges volt a család jelenléte a terápiás folyamatban, azonban – a hasonló tüneti kép ellenére – a kezelés eredményessége mégis eltért. Ennek hátterében a tünethordozó serdülők eltérő motiváltsága, komorbid zavaraik, társas készségeik, valamint a szülő−gyerek kapcsolat túlinvolváltságának különböző mértéke állt. Mindkét esetben indokolt volt további szakemberek bevonása, ami hangsúlyozza a súlyos játékhasználati zavar esetén a multimodális beavatkozás elengedhetetlenségét.
Koronczai, B. (2022). Problémás videojáték-használó serdülők terápiájának nehézségei. SERDÜLŐ- ÉS GYERMEK-PSZICHOTERÁPIA, 15(2), 37–49.
A munkavállalói jóllét fejlesztésének támogatása
Molnár Csilla és Csehné Papp Imola tanulmánya elméleti áttekintést nyújt arról, hogy a gazdasági szervezetek hogyan közelíthetik meg a munkavállalók jóllétét. A munkavállalói jóllét fogalma az egyén munkaéletének széles spektrumát foglalja magában, amely befolyásolja az egyén bio-pszicho-szociális jóllétét, miközben hatással van a szervezetek hatékonyságára és hosszú távú működésére, valamint a társadalom és a munkavállalók egészségére, továbbá a gazdaság termelékenységére is. A humánerőforrás-fejlesztés három modelljének áttekintése, a jól működő gyakorlatok szemlézése támogathatja a téma szervezeti stratégiák szintjére emelését, ami a munkavállalók jóllétének és egyben a szervezeti eredményeknek a javulását eredményezheti. Az áttekintett modellek átfogó és komplex megközelítése szilárd alapot nyújthat a munkavállalók jóllétének fejlesztésére irányuló stratégiai megközelítésekhez.
Fizikai aktivitás és reziliencia idősebb felnőttek körében
Az idősebb felnőttek számos, az öregedés okozta kedvezőtlen funkcionális változással szembesülnek, de a rugalmas hozzáállás segíthet megbirkózni a kihívásokkal. A fizikai aktivitás pozitívan kapcsolódik a rezilienciához. A szisztematikus irodalmi áttekintés célja az volt, hogy feltárja a fizikai aktivitás és a reziliencia közötti kapcsolatokat idősebb felnőtteknél. Tóth Eliza Eszter, Ihász Ferenc, Ruíz-Barquín Roberto és Szabó Attila három szabadon és nyíltan elérhető adatbázist elemeztek (PubMed/Medline, ScienceDirect és Google Scholar), amelyekből a befogadási és kizárási kritériumok alapján 20 alkalmas cikket találtak. A legtöbb tanulmány keresztmetszeti, három longitudinális vizsgálat volt, további három pedig mindfulness-alapú vagy állóképességet fokozó fizikai aktivitással kapcsolatos intervenciókat alkalmazott. Az eredmények még rövid időtartamú és alacsony gyakoriságú beavatkozások után is megnövekedett pszichológiai ellenálló-képességet mutattak. A keresztmetszeti kutatási eredmények is alátámasztják a fizikai aktivitás és a reziliencia közötti pozitív kapcsolatot idősebb felnőtteknél, ami arra utal, hogy a kapcsolat függhet a testmozgás mennyiségétől. Még mindig további kutatásokra van szükség a beavatkozások megtervezéséhez, a reziliencia megváltoztatásában szerepet játszó mechanizmus(ok) megértéséhez, és a fizikai aktivitás előnyeinek maximalizálásához az idősödő embereknél.
A szív aktivitásának érzékelése: szakirodalmi áttekintés a mérési módszerekről
A szívdobogást érzékelő képesség mérései a szívműködés interocepciójának, azaz a szívműködéssel kapcsolatos belső testi folyamatok érzékelésének vizsgálati módszerei. Körmendi János és Ferenczi Eszter tanulmánya áttekintést nyújt ezen módszerekről, amelyeknek három fő típusát különböztetik meg: (1) változásérzékelés, vagyis amikor a feladat a szívritmus megváltozásának az észlelése; (2) diszkriminációs feladatok, amikor a feladat a belső érzetek külső jelekkel való összehasonlítása; és (3) követési feladatok, amikor a feladat a szívdobbanások követése és jelzése az ujj megmozdításával vagy számolás útján. A cikkben leírtak néhány új módszert is, melyek átmeneti vagy vegyes mérési típusnak tekinthetők. Emellett a szerzők összegyűjtötték, hogy a konkrét mérések milyen szempontok szerint különböznek egymástól. Például: A feladatok magára a szívritmusra vagy az egyes ütésekre fókuszálnak-e? A tudatos vagy a nem tudatosuló érzésekre koncentrálnak-e? Milyen számításon alapulnak a pontosság mértékét becslő mutatók? Csak egy pontossági skálát adnak-e meg, vagy alkalmaznak valamilyen statisztikus hipotézisvizsgálat szerinti szignifikancia-szintet is? Az áttekintő tanulmány segítséget nyújt azon kutatók számára, akik vizsgálataikhoz választani szeretnének a szakirodalomban megjelent szívpercepciós képességi mérőeszközök közül.
Módszertani megoldások az SNI és BTMN tanulók iskolarendszerű szakképzésében
A 2020-ban bevezetett hazai szakképzési rendszer, valamint az SNI és a BTMN-t mutató tanulók számának jelentős emelkedése - szakképzésspecifikus módszertan hiányában - kihívásokat jelent a szakképzésben dolgozó szakemberek és a duális képzőhelyek számára. Az érintett tanulók nagy része az általános iskolát követően főként az érettségit nem adó szakképző iskolákban tanulnak tovább, szakképzésük, felkészítésük a munkaerőpiacra történő kilépésre komoly szakmai kihívást jelent. E témában a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar és a Magyar Pedagógiai Társaság 2023. április 21-én Esélyek és kihívások címmel konferenciát rendezett, amelyről az Opus et Educatio folyóirat különszámot jelentetett meg. A tematikus szám Módszertani megoldások az SNI és BTMN tanulók iskolarendszerű szakképzésében című írásának szerzői, Turcsik Katalin iskolapszichológus, az Öveges Technikum és Szakképző Iskola tanára a gyakorlat oldaláról, Dunás-Varga Ildikó tanársegéd, a PPK Neveléstudományi Doktori Iskola doktorjelöltje a tudomány oldaláról közelítve foglalta össze a konferencia főbb üzeneteit a tanteremben, az iskolai tanműhelyben, a duális képzőhelyen, valamint az értékelés és vizsgáztatás során felvetődő problémákról, keresve, kiemelve néhány hatékony és korszerű megoldást, módszertani elvet: az egyéni képességek figyelembevételét; a cselekvéses tanulást, a szemléltetést, a fejlesztő értékelést, a motivációs eszközök alkalmazásának fontosságát; továbbá fontosnak tartják az általános pedagógusképzésben a célcsoportismeret-bővítő tartalmak hangsúlyosabb megjelenítését.