Megjelent a Magyar Pszichológiai Szemle új száma

2021.01.05.
Megjelent a Magyar Pszichológiai Szemle új száma
Milyen hatással van az anyai depresszió a csecsemőre? Mik a sportolói karrier buktatói? Milyen a teljesítmény és a tényleges tudás kapcsolata? - Többek között ezeket a kérdéseket járják körbe a Magyar Pszichológiai Szemle tudományos cikkei. A legújabb, 2020/3-as számban négy empirikus, továbbá két áttekintő tanulmányt és számos izgalmas könyvismertetést olvashatnak az érdeklődők.

A tartalomból

Bostoni sütilopás – azaz az afáziakutatásban ismert teszt figyelemelterelő hatásának vizsgálata a szakkádikus szemmozgásokra

Milyen jelentősége lehet a szakkádikus szemmozgások (mindkét szem ugrásszerű, egyidejű gyors tandem mozgása) vizsgálatának a klinikai kutatás számára? Milyen különbségek mutatkoznak eltérő korcsoportok, eltérő vizuális tesztkörnyezetben teszteket végző két vizsgálati csoport teljesítményében? Működhetnek-e a szemmozgások, illetve egyes nyelvi paraméterek eltérései potenciális biomarkerként? A szerzők a Tobii Pro X3-120 szemmozgáskövető eszköz segítségével vizsgálták a szakkádikus szemmozgásokat, azzal a céllal, hogy egy megbízható szemmozgásvizsgálati protokollt hozzanak létre. Ha felkeltették érdeklődését a bemutatott kérdések és a vizsgálat, és kíváncsi egy komplex klinikai kutatás első részének eredményeire, mindenképpen lapozza fel Somoskeöy Szabolcs (iCollWare Kft), Kovács Ildikó (SZTE KK), Mezei Márton (iCollWare Kft), Hoffmann Ildikó (SZTE BTK), Tóth László (SZTE TTIK), Gosztolya Gábor (SZTE TTIK), Imre Nóra (SZTE KK), Balogh Réka ((SZTE KK), Pákáski Magdolna (SZTE KK), Kálmán János (SZTE KK) és Fehér András (iCollWare Kft) tanulmányát.

A sportolói karrier buktatói: elkerülhető-e a lemorzsolódás?

Mik lehetnek a sportolói kiégés szignifikáns előrejelzői? Milyen eredményeket mutat a széleskörű nemzetközi környezetben validált teszt, a Sportolói Kiégés Kérdőív? Milyen külső, illetve egyéni, intraperszonális tényezők befolyásolják a kiégés jelenségét? A Sportolói Kiégés Kérdőív hazai változata pszichometriai vizsgálatának és további három vizsgálati eszköznek (Sportkörnyezet Kérdőív, Sportmotiváció-2 Kérdőív és Majdnem Tökéletes Skála rövid változat) egy 1317 fős kényelmi mintán végzett felvételének eredményeit mutatják be a szerzők, Kovács Krisztina (TE, Budapest Honvéd Kosárlabda Akadémia) és Berki Tamás (SZTE), Ágoston Réka (KGRE), Smohai Máté (KGRE), Harsányi Szabolcs Gergő (KGRE) Szemes Ágnes (TE) és Gyömbér Noémi (TE) érdekfeszítő tanulmányukban.

Elkövetők és áldozatok: történelmi traumák és az áldozatiság jelensége

Mi a kollektív áldozati tudat? Hogy történik az áldozati és elkövetői szerepek kijelölése a konstrukciós folyamatokban? Mik az áldozati történetírás sajátos jellemzői? Melyek a narratív konstrukciós jegyek funkciói? Hogy játszik szerepet a narratív konstrukciós eszköztár az áldozati szerep és a hozzá kapcsolódó vélekedésrendszer közvetítésében? Ha felkeltették érdeklődését ezek a kérdések, Jenei Dániel Ferenc (PTE), Csertő István (KGRE) és Vincze Orsolya (PTE) írását fellapozva egy, az Eidelson-féle Egyéni- és Csoportvélekedés Skálán alapuló, 421 főn végzett kérdőíves vizsgálat részleteiről tájékozódhat.

Az anyai depresszió szimulálása és hatása a csecsemőre: mit tud tenni a csecsemő?

Milyen idős korunktól jelenhetnek meg viselkedésünkben regulációs mintázatok a stressz szabályozására? Hogy járulhat mindezek vizsgálata hozzá a társasviselkedés-mintázatok és stresszreguláció kölcsönkapcsolatnak adaptív és maladaptív jellegének felméréséhez? Léteznek-e az egyes fejlődési szakaszokban jellemző mintázatok a csecsemő érzelmi állapotának szintje és a társas viselkedése szempontjából? A tanulmány szerzőinek egy olyan globális kódrendszer kialakítása volt a célja, amellyel külön vizsgálható a társas viselkedés és az érzelemkifejezés szerepe a regulációs mintázatok formálódásában. Ezekről a kérdésekről, valamint a jelen kutatásra kidolgozott Érzelmi és Társas Szabályozási Mintázatok Globális Kódrendszer segítségével történő, 101 három-hat hónapos, tipikusan fejlődő csecsemő-anya párral felvett vizsgálatról tájékozódhat Hámori Eszter (PPKE), Simon Réka Barbara (PPKE), Márkus Lilla Viktória (PPKE, Lóczy Alapítvány a Gyermekekért) és Farkas Flóra (PPKE) fapofa-paradigmát alkalmazó tanulmányából, amely a globális kódrendszerekkel dolgozó tanulmányok által eddig még fel nem tett kérdésekre is keresi a választ.

Miért érdemes már korán elkezdeni a gyerekek ritmikai fejlesztését?

Mit tudhatunk a nyelvi és ritmikai képességek együttjárásáról? Változik-e a szinkronizációs képesség a kor előrehaladtával? Milyen kutatások léteznek a ritmikai és nyelvi terület közti kapcsolat feltárására?  Lehetséges-e a fonológiai tudatosság és az olvasás színvonalának előrejelzése? Ezekre és hasonló izgalmas kérdésekre keresték a választ exploratív jellegű kutatásukban Kertész Csaba (ELTE, KGRE), F. Földi Rita (KGRE), és Honbolygó Ferenc (TTK Agyi Képalkotó Központ, ELTE) a gyerekek számára kialakított, zenét használó, saját fejlesztésű, digitális teszteljárásuk segítségével, amelyek eredményeiről olvashat, ha fellapozza a tanulmányt.

A mért teljesítmény és a tényleges tudás disszociációja: miért nem produkáljuk mindig azt, amit tudunk?

Kiss Mariann (BME, TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet), Németh Dezső (ELTE, TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet, CRNL) és Janacsek Karolina (ELTE, TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet, CRNL, Greenwich-i Egyetem) összefoglaló tanulmányukban többek között az alábbi fontos kérdésekre keresik a választ: Miért nem produkáljuk mindig azt, amit tudunk? Mi a procedurális tanulás és hogyan mérhető? Mi lehet hatással arra, hogy disszociáció lép-e fel adott esetben a performancia és kompetencia között, vagy nem? Milyen hatással lehetnek az idői faktorok az egy adott időpontban mérhető teljesítmény (performancia) és a mögötte álló tudás kapcsolatára?

Hogyan járul hozzá az affektív idegtudomány az elsődleges érzelmeink megértéséhez

Mi az affektív idegtudományi megközelítés lényege és célja? Hogy mérhetők az elsődleges érzelmek?  Mik az Affektiv idegtudományi személyiség skálák (ANPS) pszichometriai sajátosságai és alkalmazási lehetőségei? Deák Anita (PTE) a témában először tekinti át összefoglalóan a hazai szakemberek számára az Affektiv idegtudományi személyiség skálák alkalmazási lehetőségeit hatvanöt, 2003–2019 között publikált empirikus kutatás és huszonnégy validálási tanulmány sorra vételével.


A lapszám megemlékezést is tartalmaz. A nemrégiben elhunyt kiemelkedő kutatóra, Marton Magdára az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének (ma Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet) volt tudományos tanácsadójára, az MTA doktorára Czigler István írásával emlékezünk. Marton Magda kutatásairól 90. születésnapja alkalmából a Magyar Pszichológiai Szemle, 72 (3) számában is megjelent egy összefoglaló tanulmány, szintén Czigler István szerzőségével.


Izgalmas és szórakoztató könyvismertetések

Ezen kívül a lapszámban egy szórakoztató könyvismertetést is talál Michael Wertheimer amerikai kognitív pszichológus, pszicholingviszta és pszichológiatörténész idén megjelent akadémiai és személyes önéletrajzi kötetéről, valamint két-két újonnan megjelent pszichológiatörténeti, illetve az evolúciós pszichológia és neurobiológia területéről származó kötet ismertetését Pléh Csaba tollából.


Amennyiben bármelyik vizsgálat érdekli, szeretne kapcsolatba lépni a szerzőkkel, akkor keresse Saád Judit szerkesztőségi titkárt (pszichoszemle@gmail.com).

Amennyiben a 2020/3. számot meg szeretné vásárolni, akkor kérjük írjon az alábbi email címre: journals@akkrt.hu

Amennyiben egy meghatározott cikk érdekli, akkor az alábbi linken keresztül tudja megrendelni: www.akademiai.com

https://akjournals.com/view/journals/0016/75/3/0016.75.issue-3.xml