Megjelent a Neveléstudomány őszi száma
Titz-Mohácsi Vanda, Meliska Zoltán és Széll Krisztián a családból kiemelt testvércsoportok és nevelőik percepciója alapján feltárja a gyermekotthonban élő gyermekek szocializációs és kötődési mintázatait, így vizsgálja az egyes aktorok (szülők, testvérek és sorstestvérek, gyermekotthonon kívüli közeli barátok, nevelők, iskola) szocializációjukban betöltött szerepét. Az értekezés alapját adó etnográfiai jellegű kutatás során a gyermekek és nevelőik körében megfigyelésekre, interjúkra, kötetlen beszélgetésekre, valamint a gyermekek hivatalos irataiban található információk áttekintésére került sor.
A tanárok fogyatékossággal élő emberekről alkotott nézetei meghatározhatják az iskolai inklúzióhoz való viszonyulásukat, viselkedésüket, illetve a fogyatékossággal kapcsolatos ismereteik átadásának hatékonyságát, ami pedig befolyással lehet a tanulók fogyatékossággal élő személyekkel kapcsolatos viselkedésére. Gulya Nikoletta, Vajnai Viktória és Szabó Lilla ezért a pedagógusok fogyatékossággal élő személyekkel és társadalmi helyzetével kapcsolatos nézeteinek feltárására vállalkozott, amelyhez a metaforaelemzés módszerét választották.
Kocsis Zsófia és Hrabéczy Anetta célja megismerni az oktatók testi-lelki, érzelmi és szociális jóllétének dimenzióit, és feltárni azon tényezőket, melyek kihívásként, rizikófaktorként jelennek meg az oktatói munka során. Ennek vizsgálatára félig strukturált fókuszcsoportos interjús kutatást végeztek, 11 kelet-magyarországi egyetemi oktatót kérdeztek meg.
Donáth Péter a Neveléstudomány két egymást követő számában közlésre kerülő dokumentatív elbeszélésében a budai képző tanárai és tanítói ellen 1945-1946-ban folytatott eljárásokat tekinti át. Az első részben Padányi-Frank Antal budai tanítóképző igazgatónak, a képzős tanárok szakmai szervezete elnökének eltávolítását, megveretését, fogságait, elítélésének folyamatát idézi fel. Mindkét rész nagy figyelmet szentel a folyamat mechanizmusaira, s a benne részt vevő pedagógusok, diákok szerepére, s a régi rendszer kedvencéből meghurcolt vádlottá lett igazgató úr drámájára.
Czabaji Horváth Attila a ciszterci szerzetes tanár, Rokonai Simon alakját, személyét az út szenvedéseit átélt leventék visszaemlékezései és Rokonai önéletrajza alapján mutatja be. A dolgozatban a pedagógiai helyzetek, a ciszterci szerzetes tanári és papi tevékenysége, emberi helytállása kerül bemutatásra, amely az emlékiratok tartalomelemzéssel történt feldolgozásával tárul az olvasó elé.
A teljes lapszám itt olvasható.