Megjelent A tehetség kézikönyve

A kötetet az egyik PPK-s szerző, Győri János egyetemi tanár ajánlja.

A Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége Géniusz Könyvek sorozatában A tehetség kézikönyve címmel 2019 végén mintegy 800 oldalas terjedelemben jelent meg az utóbbi évtizedek kiemelkedő jelentőségű magyar nyelvű összefoglaló munkája a tehetség jelenségéről, fejlesztéséről. A Balogh László és további szakember által szerkesztett, több mint 30 szerző 40 fejezetéből összeálló, egyelőre online változatban (ingyenesen) elérhető, de 2020-ban papírformában is megjelenő kézikönyv a tehetség kérdését elsősorban pszichológiai és pedagógiai szempontból járja körül.

A széleskörű szakmai együttműködésben megvalósult kiadvány szerzői között az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai karának két-két vezető pszichológiai és neveléstudományi szakembere is ott található. Kovács Kristóf (Iskolapszichológiai Tanszék) Intelligencia és tehetség című fejezetében a tehetséggel kapcsolatos legfontosabb pszichológiai konstruktumok egyikével, az intelligenciával, illetőleg az intelligencia és a tehetség összefüggéseivel foglalkozik, elsősorban az intelligencia általános vagy specifikus jellegéről folyó vitát állítva a középpontba. A fejezetet az teszi különösen izgalmassá, hogy Kovács Kristóf két új, egymással is szoros összefüggésben álló intelligenciamodellt mutat be – a kölcsönösség modellt és az elsősorban saját maga által kidolgozott átfedő folyamatok modelljét –, és ezeknek kontextusában értelmezi az intelligencia és a tehetség összefüggéseit, illetve foglalja össze mindennek a tehetségpedagógiai és -pszichológiai következményeit.

A kötet másik PPK-s pszichológus szerzője, Fülöp Márta A versenyek és a versengés szerepe a tehetségek kibontakoztatásában című fejezetében széleskörű elméleti és empirikus kutatási anyagot mutat be a címben jelzett témakörben, mindenekelőtt tisztázva a versengés és a verseny különbségeit, illetve ezek összefüggését a tehetséggel és annak kibontakozásával. A nemzetközi szakirodalomban fellelhető legújabb eredményekre, illetve saját több évtizedes kutatómunkájára építve a versengésnek és a versenynek egész sor, a tehetséggel is kapcsolatos olyan komponensét, jellemzőjét mutatja be, amelyeknek ismerete és megértése alapvető jelentőségű mind a pedagógiai, mind pedig a pszichológiai gyakorlat és kutatás terén. Ezek között a hazai szakirodalomban is olyan, még alig fellelhető, izgalmas jelenségeket taglal Fülöp Márta, mint például a mentális erő, vagy a már itthon ismerősebb reziliencia szerepét a tehetséges személyek kimagasló teljesítményében. A fejezet különösen fontos szemléletformáló része a gyakorló szakemberek és a kutatók számára is a tehetség mint (szociális) készség fejlesztését taglaló alfejezet.

Hasonlóképp egyaránt jól alkalmazható ismereteket nyújt mind az elmélet, mind pedig a gyakorlat szakembereinek Zsolnai Anikó fejezete A szociális tehetség és fejlesztésének lehetőségei címmel, amely mindkét, imént ismertetett fejezettel szoros kapcsolatban áll, egyrészt mivel a szociális/társas tehetségekről, illetve a tehetség szociális/társas dimenzióiról szól, másrészt mert fejezetében nagy hangsúlyt helyez a klasszikus intelligenciaelméletekkel sok szempontból vitában is álló szociális/társas, illetve érzelmi intelligencia taglalására. Zsolnai Anikó széleskörű szakmai apparátus segítségével mutatja be a szociális és az érzelmi kompetencia alapvető szerepét a szociális viselkedés működésében, azt, hogy ezek miként járulnak hozzá a mindig társas, humán térben kibontakozó tehetséghez, valamint hogy mindezek a kompetenciák milyen pedagógiai eszközökkel fejleszthetők.

A kötet negyedik ELTE PPK-s szakembere, Gordon Győri János két fejezetet is jegyez. Az egyikben a hazai tehetségszakirodalomban úttörő jellegű, de a nemzetközi szakirodalomban is sok szempontból újszerű  megközelítésben a terület mint fogalom mibenlétét és a tehetségről való gondolkodásban és gyakorlatban játszott szerepének témáját járja körül. A Mi a terület, és miért fontos ezt figyelembe vennünk a tehetséges személyek fejlődése és fejlesztése szempontjából? című fejezetben elsősorban Csikszentmihályi Mihály és Pierre Bordieau domain és field elméleteiből kiindulva Gordon Győri János a tudásterület és a szakmai terület mellett elkülöníti az ezek integrációjából adódó kulturális területet, és bemutatja ennek szerepét a tehetséggondozásról való gondolkodásban és a tehetségpedagógiai gyakorlatban. A Gordon Győri János által jegyzett másik fejezet a Tehetségporgramok: nemzetközi tendenciák a tehetségnevelésben címet viseli. A fejezetben a szerző először a pedagógiai programok definícióját adja meg, kiemelve, hogy ennek általában elmosódó konceptualizációja milyen nehézségeket és hátrányokat rejt magában a tehetségnevelés terén. Ezt követően a szerző nemcsak Kína, Kazahsztán, Észtország, az Egyesült Államok és más országok tehetségpedagógiai programjaiból mutat be néhány inspiratív példát, hanem figyelemreméltó rendszerezését is adja ezeknek.

Noha a jelen könyvismertetésben az új, komprehenzív tehetség kézikönyvnek csupán öt, az ELTE PPK szerzőihez köthető fejezetéről volt szó, talán már ennyiből is érzékelhető a kötet szélessége, mélysége és szakmai gazdagsága, amely lényegében garantálja, hogy ez a nagy összefoglaló munka hosszú ideig meghatározó műve legyen mindazoknak a kutatóknak, oktatóknak, egyetemi hallgatóknak és gyakorlati szakembereknek, akik a tehetség témájával foglalkoznak, illetve a tehetség kibontakoztatása terén kívánnak elmélet és/vagy gyakorlati munkát végezni.

A kötet mobi, epub és pdf formátumban is letölthető.