Mintaprojekt egy gyerekbarát, biztonságos városért
Szűk, forgalmas utcák, keskeny járdák, rengeteg parkoló autó, és annál kevesebb zöldfelület - Erzsébetváros jellegzetességei a kerületben tanuló több száz diák mindennapjaira hatnak. Hogy milyen környezetben vezet az út az iskolába, milyen lehetőségeket kínál a környék a tanítás utáni kikapcsolódásra, nagyban befolyásolja a gyerekek fizikai és mentális egészségét. Ez jelentette a kiindulópontot ahhoz a gyerekek mobilitását vizsgáló kutatáshoz, melyet a MOME Innovációs Központ, a Budapesti Közlekedési Központtal (BKK) és az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézete hívott életre. A fő kérdés az volt, hogy a városi terek kialakításánál hogyan érvényesülhetnek a gyerekek szempontjai, miként érdemes fejleszteni a gyerekek mikromobilitását. A kérdés megválaszolására a szervezők urbanistát, klíma-, fenntartható város-, és mikromobilitás szakértőket, közlekedésmérnököt, valamint a Hintalovon Alapítványt kérték fel.
A kutatás részeként négy különböző iskolában tartottak workshopokat, amelyek során kiderült, hogy a tanulók elképzelhetetlennek tartják a felnőttekre szabott környezet megváltoztatását. „A gyerekek többször említették, hogy azt érzik, hogy a köztéri helyek általában nem nekik szólnak. Számunkra a legmeglepőbb kifejezések a “láthatatlanság” és az “útban levés” voltak. Ez a fajta helynélküliség és liminalitás-jelenség a kutatás keretein túl is mélyen elkezdett bennünket foglalkoztatni” – fogalmazott Szerencsés Rita, a MOME IK munkatársa, a kutatás vezetője. Hozzátette, hogy a projekt újszerűsége a szektorokon átívelő példaértékű partnerség, valamint a téma komplex, kutatás és részvételi alapú megközelítése is, amely a régióban elsőként ötvözi az iskolák városi környezetének vizsgálatát a gyerekek közlekedési és térhasználati szükségleteinek megismerésével.
A kutatók a diákokat is bevonták a prototípus-tervezésbe, amely során kirajzolódott, hogy a gyerekek körében a játszótereket helyettesítő, köztéri időtöltésre alkalmas eszközökre, a maradás-haladás tereinek fejlesztésére, több térre és zöldre, a kerülőutak ismeretére, fényre, tárolási lehetőségekre, illetve a tömegközlekedési megállók levegősebbé tételére van leginkább igény. A szempontokat figyelembe véve született meg a “Láda” alapelemekből álló moduláris köztéri rendszer, mely egyszerre funkcionál kirohanásgátlóként az iskolák előtt, biztosít ülő-, tároló- és zöldfelületet, valamint az autósok számára is jól látható, ezáltal potenciálisan a forgalmat is lassítja. A kísérleti jelleggel kihelyezett installáció végleges verzióját, a begyűjtött tapasztalatok függvényében, a következő tanévben alakítják ki.
A projektvezetők azt remélik, hogy az elkészített prototípus mentén sikeresen lehet majd párbeszédet kezdeményezni az önkormányzatokkal és a várostervezőkkel a gyermekek biztonságosabb közlekedésének érdekében.
A kutatásban közreműködtek:
Szerencsés Rita kutatásvezető, a MOME Innovációs Központ Social Design Hubjának kutatója, lllés Anikó pszichológus, a MOME Elméleti Intézet MA szakfelelőse, Bényei Judit, a MOME Elméleti Intézet tanszékvezetője, Dúll Andrea környezetpszichológus, az ELTE PPK dékánhelyettese, Berze Iván Zsolt, az ELTE PPK környezetpszichológusa, Tóth Csaba, Erzsébetváros Klímakabinet vezetője, Molnár Berta, a BKK mobilitásfejlesztési munkatársa, Pomázi Renáta építész szakértő, Marosán Borbála szociális design kutató, Herrmann Markus formatervező, valamint Dér Kinga, a MOME IK projektmenedzsere. A kutatás során megrendezett kerekasztal-beszélgetést a Holland Királyság Nagykövetsége Budapest támogatta.