Mozgásimprovizáció, beszédstílusok és plágiummal kapcsolatos attitűdök
- Miért szólunk másképp a gyerekünkhöz, a kutyánkhoz vagy a párunkhoz?
- Mozogj szabadon! – a mozgásimprovizáció hatása a mentális egészségre
- Mi a gond a lektorálási rendszerrel?
- Értékteremtés - Metszetek a tanulás és tanítás kortárs kérdéseiből
- Egyetemi hallgatók ChatGPT-vel kapcsolatos attitűdje
- Mit jelent a plágium az egyetemisták számára?
Miért szólunk másképp a gyerekünkhöz, a kutyánkhoz vagy a párunkhoz?
A kutatás különböző partnerek felé irányuló beszédstílusokat hasonlít össze. Eredményei szerint a figyelemfelkeltéshez a beszélők magasabb hangot használnak a gyerekekkel és a kutyákkal, mint a párjukkal szemben. A hangmagasság tartománya és a szótagok hossza viszont a hallgató nyelvi képességeihez igazodik: a szülők gyermekük nyelvtanulásának támogatására nagy hangterjedelmet és elnyújtott szótagokat alkalmaznak, míg kutyához szólva mindkét paraméter átlagos marad. Mondókák előadása esetén a beszélők mindhárom partner felé magasabb és szélesebb hangterjedelmet alkalmaztak. Ennek legvalószínűbb magyarázata, hogy mondókát szinte kizárólag kisgyereknek mondunk, így a kommunikációs stílust nemcsak a hallgató személye, hanem a kontextus is befolyásolja. Bár erős az érzelmi kötelék kutya és gazdája, szülő és gyermeke, valamint romantikus partnerek között, az eredmények arra utalnak, hogy főként nem ez határozza meg a beszédstílust. Például a társunkhoz természetes helyzetben szólva hanghordozásunk nem különbözik egy kedves, de idegen felnőttel folytatott átlagos társalgástól. Összességében elmondható, hogy beszédünket akaratlanul is a hallgató igényeihez és az adott beszédhelyzethez igazítjuk.
Mozogj szabadon! – a mozgásimprovizáció hatása a mentális egészségre
Az elmúlt években a pszichológiai kutatások egyre nagyobb figyelmet fordítottak a művészeti formákat, köztük a mozgásimprovizációt integráló intervenciókra. Ugyanakkor a mozgásimprovizáció kutatásának nincs egységes empirikus alapja, és a mozgás területén született eredmények több okból is ellentmondásosak. Ez a tanulmány átfogó áttekintést nyújt a mozgásimprovizációval kapcsolatos kutatásokról, azonosítva 18 olyan folyamatot, amelyek szerepet játszhatnak a mozgás mentális egészségre gyakorolt hatásában, valamint olyan tényezőket, amelyek befolyásolhatják a kiváltott hatást. Valószínűsíthető, hogy a különböző mozgásformák eltérő mértékben aktiválják ezeket a folyamatokat, ami a mentális egészségre gyakorolt hatások különböző eredményeihez vezethet. Az áttekintés rávilágít egy egységes elméleti keret és standardizált kutatási módszerek szükségességére, amelyek javíthatnák a tánc- és mozgáskutatások összehasonlíthatóságát.
Mi a gond a lektorálási rendszerrel?
A PNAS-ben megjelent cikk a lektorálási rendszer problémáira, sokak szerint válságára, hívja fel a figyelmet. A szerkesztők egyre nehezebben találnak lektorokat, a kéziratok átnézése sok esetben felületes, miközben egyre nagyobb gondot okoznak a predátor lapok és a kamu lektorálások. Tovább súlyosbítja a helyzetet a mesterséges intelligencia növekvő szerepe a cikkek és a lektorálás elkészítésében. A rendszer problémáira válaszul több reformkísérlet is elindult, mint például a fizetett lektorok, a publikált review-k és a kiadóktól független lektorálási rendszerek. Az írás egy szélesebb gyűjtemény része, amely a tudományos közösség előtt álló hasonló kihívásokat tárgyalja. gyűjtemény
Értékteremtés - Metszetek a tanulás és tanítás kortárs kérdéseiből
A tanulmánykötet a kortárs pedagógiai diskurzus néhány fontos kérdését járja körül, különös tekintettel a módszertani megközelítésekre, az informális tanulásra és az oktatási rendszerek társadalmi kontextusára. A szerzők között több ELTE PPK-s oktató és kutató is szerepel. Gulyás Barnabás és Déri András a csapatban tanítás módszertani és elméleti kérdéseit vizsgálják, amely kiemelten releváns az ifjúsági munkások felsőoktatási képzésében. Tanulmányuk nemcsak az elméleti kereteket vázolja fel, hanem konkrét gyakorlati tapasztalatokat is bemutat.
Kraiciné Szokoly Mária, Hegyi-Halmos Nóra és Mohos Edina az informális tanulás egyre növekvő jelentőségét elemzik. Széleskörű szakirodalmi áttekintésre alapozva mutatják be, hogy a globális és európai oktatáspolitikai trendek miként helyezik előtérbe az élethosszig tartó tanulás támogatását.
Maszlag Fanni tanulmánya a roma gyerekek iskolai helyzetét vizsgálja, feltárva azokat a társadalmi és oktatáspolitikai tényezőket, amelyek befolyásolják sikerességüket. Írása nemcsak a problémákra világít rá, hanem az igazságos oktatás lehetséges útjait is felvillantja.
A kötet három nagy tematikus egység köré szerveződik: az oktatás elméleti és módszertani kihívásai, az oktatással összefüggő kisebbségi kitettségek, valamint a generációs megközelítések kritikai elemzése. A tanulmányok közös vonása az interdiszciplináris szemlélet, így az oktatás iránt érdeklődő kutatók és pedagógusok számára egyaránt hasznos olvasmányt jelentenek.
Egyetemi hallgatók ChatGPT-vel kapcsolatos attitűdje
Jelen kutatás azt vizsgálja, hogy milyen szerepe van a ChatGPT-nek az egyetemi hallgatók tanulmányai során. A ChatGPT számos előnnyel járhat, például hatékonyabbá teheti a plágium felismerését és támogathatja a tudományos munkát is, ugyanakkor számos etikai kérdést is felvet. A 607 fős magyar egyetemi hallgatói mintán végzett kutatás azt vizsgálja, hogy milyen tényezők befolyásolják a hallgatók ChatGPT-vel kapcsolatos hozzáállását, ezen belül is annak vélt hasznosságát, a használatának vélt könnyűségét, valamint a használattal kapcsolatos szorongást. A kutatás arra is kitér, hogy van-e összefüggés a hallgatók ChatGPT-használat iránti nyitottság és a plagizálásra való hajlandóság között. A kutatás egyik további célja, hogy segítse a mesterséges intelligencia felelős alkalmazását az oktatásban, és javaslatokat tegyen arra, hogyan lehet egyensúlyt teremteni a technológiai újítások és az akadémiai integritás megőrzése között.
Mit jelent a plágium az egyetemisták számára?
A kutatás a magyar egyetemi hallgatók plágiumról alkotott attitűdjeit vizsgálja, különös tekintettel a viselkedési mintákra. Elemzi, hogy a nem, a finanszírozási forma, a tanulmányok mellett folytatott munkavégzés, a jegyzetelési szokások, valamint az akadémiai ambíciók miként befolyásolják a hallgatók hozzáállását. Az eredmények azt mutatják, hogy a férfiak, a nem dolgozó hallgatók, valamint azok, akik kiemelkedő tanulmányi eredményekre törekednek, hajlamosabbak lehetnek elfogadhatónak tartani a plagizálást, és annak súlyát másként ítélik meg. A résztvevők tapasztalatai azonban rávilágítanak a plágiumellenes szabályok komplexitására, a súlyos büntetésektől való félelemre, valamint az ezzel kapcsolatos hatékony oktatás fontosságára. A kutatás eredményei emellett rámutatnak a személyre szabott oktatási intézkedések és egyértelműbb iránymutatások szükségességére is.