Mutasd a járványgörbét, megmondom, hogy alszol!

Interjú Simor Péterrel

2021.02.23.
Mutasd a járványgörbét, megmondom, hogy alszol!
Hogyan befolyásolják a járvánnyal kapcsolatos hírek és a bezártság az alvás minőségét Európában? Erre a kérdésre kereste a választ egy nemzetközi kutatócsoport Simor Péter, az ELTE PPK Pszichológiai Intézet adjunktusának vezetésével. Az eredményeket összefoglaló tanulmányt az alváskutatás legjelentősebb nemzetközi szaklapja, a Sleep közölte. Simor Péterrel beszélgettünk.

Újszerű módszertan: az adatfelvétel során a kutatók nem retrospektív módon vizsgálódtak, vagyis nem arra kérdeztek rá a résztvevőknél, hogy hogyan változott a korábbihoz képest az alvásuk, hanem éppen ellenkezőleg, olyan mérési módszert választottak, ami az alvásminőséget a finom pszichés változások indikátoraként használja.

Beszélgetésünk idején fizikailag Brüsszelben van, miközben az ELTE PPK-n folyamatosan tanít. Ez a járvány nélkül is így lett volna?

Az elmúlt évet egy nemzetközi kutatási pályázat keretében Brüsszelben töltöttem, és a távolléti oktatás miatt lehetőségem adódott még egy évet itt maradni, miközben online megtartom az óráimat Budapesten, és a kutatás mellett vendégelőadóként az ULB-n is tanítok. Az ELTE PPK Alváslaborjában most személyes részvétellel nem tudunk műszeres méréseken alapuló kutatásokat folytatni a járvány alatt, ugyanakkor a korlátozások bevezetésekor rögtön tudtuk, hogy a mi szakterületünkön is izgalmas kérdések merülnek föl, tehát már az első hullám alatt végeztünk kérdőíves felméréseket. A kutatás során együtt dolgoztunk Polner Bertalannal (BME - Kognitív Tudományi Tanszék), aki egyenrangú elsőszerzője a cikknek, az ELTE PPK-ról pedig szerzőtársunk még Nagy Tamás, mellettük belga és spanyol kollégákkal kooperáltunk.

Mire voltak kíváncsiak?

Mi jellemzően nem a komoly inszomniás panaszokkal küzdőket vagy más pszichés kórképeket mutatókat vizsgáljuk, hanem az egészséges emberek alvását. A járvány maga, a fertőzés terjedésével és a halálozásokkal kapcsolatos fenyegető számadatok folyamatos követése, illetve a szabadságunkat és a társas kapcsolatainkat jelentősen korlátozó intézkedések egy egészen sajátos helyzetet teremtettek, ami szinte kínálta magát a kutatásnak. Várható volt, hogy mindez egészséges emberekben is szomatikus tüneteket vált ki, erősödnek a szorongásos tünetek, a hipochondriára kevéssé hajlamosakat is utoléri az úgynevezett nocebo-effektus, vagyis a rossz közérzet, gyengeség, száraz torok, enyhe köhögés tüneteit akkor is észlelhetjük magunkon, ha igazából semmi bajunk nincs, csak túl sokat hallunk a koronavírus okozta tünetekről. Emellett várható volt a szorongást keltő gondolatok eluralkodása is, az, hogy nem tudunk szabadulni ettől az alapvetően negatív témától és másra koncentrálni. Biztosak voltunk abban, hogy az alvás szubjektív minősége is változik, arra voltunk tehát kíváncsiak, hogy az alvás jellemzői hogyan függenek össze a nappali élményeinkkel.

Mikor és hogyan zajlott az adatfelvétel?

A járvány első hulláma alatt, 2020 áprilisában és májusában vettük föl az adatokat, ami abból a szempontból is lényeges, hogy az első hullám idején még a mostaninál is kevesebb biztos tudásunk volt a járvánnyal és a vírus okozta betegség lefolyásával kapcsolatban, ami fokozta a szorongást, illetve még nem alakítottuk ki azokat az egyéni megküzdési stratégiákat, amelyek segítenek átvészelni ezt az időszakot. Az adatfelvétel újdonsága, hogy nem pontszerűen, visszatekintő jelleggel zajlott, hanem két héten át. Végül 166 egészséges felnőtt adatait elemzi a tanulmányunk. A kísérleti személyeknek közvetlenül elalvás előtt, és ébredés után kellett kitölteniük a kérdőívünket, amely az alvásuk szubjektív minőségére, illetve a napközben tapasztalt enyhe pszichotikus és szomatikus tünetekre és járvánnyal kapcsolatos, nehezen kontrollálható, kínzó gondolatok (szakkifejezéssel rumináció) jelenlétére kérdezett rá. Így egyrészt vizsgálhattuk az egyének közti különbségeket, azaz, hogy általában véve az alvásminőség leromlása miként jár együtt a mentális panaszokkal, de azt is - és ez talán még érdekesebb -, hogy egy rosszabb éjszaka bejósolja-e a következő napon tapasztalt negatív élményeket, és fordítva, hogy egy nehezebb nap után rosszabbul fogunk-e aludni. 

Hogyan befolyásolta az alvásunkat a koronavírus-járvány első hulláma?

Eredményeink egyrészt megerősítették azt a korábban is sokak által kimutatott összefüggést, miszerint a rosszabb alvásminőség, alvási nehézségek kedvezőtlenebb pszichológiai mutatókkal (pl. ruminációval és több testi tünettel) jártak együtt a kéthetes vizsgálati időintervallum alatt. Az izgalmasabb eredményünk azonban az alvásminőség és nappali élmények időbeli összefüggése.

Az alvásminőség ugyanis előre jelezte a napi nehézségeket: egy rosszabb éjszaka után a személyek negatívabb pszichológiai állapotról (pl. a koronavírus jellegzetes tüneteiről) számoltak be.

Érdekes módon ez az időbeli együtt járás a másik irányban nem jelentkezett, azaz a nappali tünetek nem jósolták be a következő éjszaka minőségét. Magunk is meglepődtünk azon, hogy az alvásminőség és a pszichológiai tünetek mennyire összekapcsolódtak a járvány kontextusával. Például a napi halálozások száma együtt járt a szomatikus tünetek fokozott megjelenésével (ugyanazon a napon), és rosszabb alvásminőséggel járt együtt a következő éjszaka. 

Mit tehetünk azért, hogy jobban aludjunk?

A kutatásból adódik az a következtetés, hogy a túlzott médiafogyasztás, a stresszkeltő hírek nem a jó irányba hatnak. Érdemes tehát tudatosan kerülni a médiahasználatot elalvás előtt. Ugyancsak fontos faktor a jó alvás szempontjából a munka és a pihenés elkülönítése térben is időben is, ami a home office elterjedésével sokaknak nehézségbe ütközi. Ha a fizikai lehetőségeink nem is engedik meg, hogy az éjszakai pihenés és a munkavégzés más-más helyiségben történjen, legalább a napi rutinokkal meg kell próbálnunk határt szabni annak, hogy az életünk különböző szférái teljesen összemosódjanak, és még este az ágyban fekve is az előző és a következő napi munkahelyi feladatok uralják a gondolatainkat.

Hogyan látja mindebben a média felelősségét?

Úgy érzem, hogy az első hullám tapasztalataiból sokat tanult az európai média: ellátja a tájékoztató funkcióját, bármikor utána tudunk nézni a járvánnyal kapcsolatos adatoknak, de sokkal kevésbé terheli a közönséget óráról-órára a stresszkeltő információkkal. Ha most, a második hullám végén zajlana az adatfelvétel, már alighanem más képet kapnánk az alvás és a járványügyi adatok együtt járásáról.

Mit árul el rólunk az alvásunk minősége?

Korábbi kutatásokból tudjuk, hogy az alvás minősége előre jelzi a későbbi pszichés problémákat. Ha sokasodnak a rossz éjszakák, akkor az előbb-utóbb pszichoszomatikus tünetek megjelenéséhez vagy pszichés zavarok kialakulásához vezethet. Természetesen nem lesz mindenki beteg, aki a járvány alatt nehezebben alszik el, de társadalmi szinten a tendencia egyértelmű: az alvásminőség romlása egyfajta előre jelzője a pszichés problémák felszaporodásának. Lehet, hogy a koronavírus okozta betegséget már jól fogjuk tudni uralni, de a lelki hatásai még mindig velünk lesznek.

A közlemény itt olvasható:

A Home confinement during the COVID-19: day-to-day associations of sleep quality with rumination, psychotic-like experiences, and somatic symptoms

Péter Simor, Polner Bertalan, Báthori N, Sifuentes-Ortega R, Van Roy A, Albajara Sáenz A, Luque González A, Benkirane O, Nagy T, Peigneux P.