Népesedési folyamatok és oktatás
A Népesedés és oktatás c. lapszám szerkesztői, Veroszta Zsuzsa és Györgyi Zoltán tanulmányukban a képzési háttér és gyermekvállalási tervek összefüggéseit vizsgálták a KSH NKI Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat várandósok körében gyűjtött adatain keresztül. Az eredmények alapján megállapítható, hogy az anyák második gyermek vállalására vonatkozó terveiben mindkét szülő végzettségének önálló hatása kimutatható.
Széll Krisztián és Tóth G. Csaba tanulmánya arra keresi a választ, hogy az elkövetkező évtizedekben miként befolyásolhatják a hazai demográfiai folyamatok és oktatáspolitikai beavatkozások az oktatást igénybe vevők létszámát.
A középiskolai és a felsőoktatási felvételi adatokat felhasználva az elmúlt évtizedek beiskolázási trendjeit mutatja be Fehérvári Anikó, Híves Tamás és Szemerszki Marianna írása, fókuszálva az elmúlt másfél-két évtizedben végbemenő folyamatokra, mindezt nemzetközi összehasonlításba is beágyazva.
Papp Z. Attila tanulmánya népszámlálási és kutatási adatok segítségével a roma tanulókkal kapcsolatos oktatási kérdések értelmezésére, az esetleges oktatáspolitikai beavatkozások megalapozására tesz kísérletet.
Gadár László, Banász Zsuzsanna, Kosztyán Zsolt Tibor és Telcs András írása a Diplomás Pályakövető Rendszer adatainak felhasználásával azt elemzi, hogy a friss diplomások munkaerő-piaci kereslete és kínálata mennyire illeszkedik egymáshoz.
Sebők Anna írása megmutatja, hogy a Big Data korszaka milyen elemzési lehetőséget nyújt. A tanulmány több reguláris adatbázis összekapcsolása nyomán vizsgálja a kognitív készségek szerepét a felsőoktatási végzettség megtérülésében. Berde Éva tanulmánya szintén a felsőoktatás területén mozog, ismertetve a Massive Open Online Education modelljeit, hatásait.
A tematikus számot a Kutatás Közben és a Szemle rovat írásai egészítik ki.
A teljes lapszám itt olvasható.