Pályaorientáció, szövegértés és kortárs mentorálás az új Neveléstudományban

A Kitekintés rovatban Tatiana Matolinets az orosz oktatási rendszer keretein belül értelmezi a történelemtanítást mint a hazafiasságra való nevelés és a politikai propaganda eszközét. A szerző tanulmányában a 2013-ban egységesített orosz történelemtanítási rendszerben használt 10. osztályos tankönyvek tartalmát elemzi.

Pálvölgyi Lajos cikkében a tanulók pályaorientációs jellemzőit tekinti át annak érdekében, hogy jobban megérthessük, milyen út vezet ahhoz a fontos döntéshez, hogy egy gimnazista hol tanuljon tovább. Vizsgálatának eredményei szerint a magasabb évfolyamokon nem kedvezőbbek a pályaorientációs változók értékei, ami arra utal, hogy a tanulóknak nagyobb támogatásra lenne szükségük a pályaválasztás folyamatában.

Simon Viktória tanulmányának célja a tizenkettedikes tanulók történelem tantárgyhoz kapcsolódó szövegértési szintjének vizsgálata az érettségi vizsga tükrében. A vizsgálat azt is feltérképezte, hogy a kapott eredmények milyen összefüggést mutatnak az általános szövegértési szinttel és a történelmi háttértudással.

Tizenkét empirikus tanulmány tartalomelemzésének segítségével Felső Edit és Fehérvári Anikó azt mutatják be, milyen szerepe van a kortárs mentorprogramoknak az iskolai lemorzsolódás csökkentésében. A cikk ismerteti a programok jellemzőit, céljait és hatékonyságát.

A Szemle rovatban két kötet ajánlóját olvashatjuk. Berzsenyi Emese Bűnös vagy ártatlan? című monográfiája a középkori keresztény fogyatékosságképet dolgozza fel. Révész László A sporttehetség-gondozás elmélete és gyakorlata című könyvében összetett képet nyújt a tehetséggondozásról pedagógusoknak, edzőknek, sportszakembereknek és szülőknek.