Pályaorientáció, testmozgás-függőség és analóg zenehallgatás

Tartalom

• A pályaorientáció 21. századi trendjei
• Egyetemi oktatók online oktatási tapasztalatai
• Az érzelemmegértés új szemlélete, fejlődése és fejlesztési lehetőségei
• Technostressz: a digitális kor munkahelyi kihívása
• Kommunikáció az intenzív osztályon: nem szándékos nocebo hatás?
• Az analóg zenehallgatás reneszánsza Magyarországon
• A testmozgás-függőség kapcsolata a szenvedéllyel individualista és kollektivista országokban

A pályaorientáció 21. századi trendjei

A posztmodern társadalom, a munkaerőpiac és a pályafutások keretei cseppfolyósak. A pályaválasztás többnyire nem életre szóló döntés. Egyes modern szerzők szerint talán maga a karrier fogalma is megérett arra, hogy félretegyük. A klasszikus bérmunka világára megalkotott pályaválasztási, karriertervezési elméletek mára elavultak, ezért újra kell értelmezzük a modern pályaépítés, pályafutás fogalmait. Ez az elméleti cikk a 21. századi, pályafutást körülölelő tényezőket vázolja fel. Négy olyan iskolaalapító személyiséget és az ő pályaelméleteiket veszi sorra, amelyek segítségünkre lehetnek a modern hazai pályaorientáció fogalmi kereteinek újragondolásában.

Borbély-Pecze, B. T. (2024). A pályaorientáció 21. Századi trendjei. Rendszerek és szociális tanulás. Gyógypedagógiai Szemle, 52(4), 195–209.

Egyetemi oktatók online oktatási tapasztalatai

A tanulmány az ELTE PPK oktatói körében vizsgálja az online mentorálásban való részvétel természetét és tapasztalatait, valamint azt, hogy a résztvevők hogyan tudják leküzdeni az online oktatásra való átállás kihívásait, miközben képességeiket fejlesztik egy támogató környezetben. A három szervezeti szintről érkező résztvevőkkel készített interjúkat a szerzők tematikus tartalomelemzéssel vizsgálták Kahn megtartó környezet („holding environment”) koncepciója alapján. Az eredmények kezdeti nehézségeket mutattak az online térben való biztonság megteremtésében, de a résztvevők viszonylagos egyensúlyt teremtettek a koordinált és személyre szabott mentori hálózatban. Az empatikus elismerés kulcsfontosságúnak bizonyult, míg a strukturált vezetés és a koordináció elősegítette a hálózat működését. A tanulmány bemutatja az online mentorálás összetett dinamikáját és adaptív stratégiáit, valamint a mentorálási ökoszisztéma átalakulását egy megatartó környezetté.

Káplár-Kodácsy, K., Dorner, H., & Rónay, Z. (2024). Navigating the realm of online faculty mentoring: From a network to the creation of a holding environment. Innovations in Education and Teaching International, 1–16.

Az érzelemmegértés új szemlélete, fejlődése és fejlesztési lehetőségei

Német Orsolya, Fodor Szilvia és Zsolnai Anikó módszertani tanulmányukban arra vállalkoztak, hogy bemutassák az érzelemmegértés fogalmát, és hiánypótló módon összehasonlítsák a különböző tudományterületekről származó, hasonló fogalmakkal. A szerzők bemutatják az érzelemmegértés fejlődését, Pons és Harris meghatározó elméletét, és elhelyezik ezt az újszerű fogalmat a szocio-emocionális tanulás rendszerében. A tanulmányból megismerhetjük az érzelemmegértéshez kapcsolódó, mindeddig hiányzó, átfogó mérőeszközt, a TEC-tesztet, ami a fejlesztést célzó intervenciók hatásvizsgálatának hatékony eszköze lehet. A tanulmány második része bemutatja és elemzi azokat a nemzetközi intervenciós programokat, amelyek a TEC-tesztet használták. A külföldi programok mellett a hazai fejlesztésű reflektív meseterápia kereteibe is bepillantást nyerhetünk, amely új módszert kínál az érzelemmegértés fejlesztésére.

Német, O., Fodor, S., & Zsolnai, A. (2024). Az érzelemmegértés fejlődése és fejlesztése óvodás-és kisiskoláskorban. Alkalmazott Pszichológia, 26(1), 95-118.

Technostressz: a digitális kor munkahelyi kihívása

A technostressz, amely a digitális eszközök használatához kapcsolódó stresszből fakad, a modern munkahelyek egyik rejtett veszélye. Ez az adaptációs zavar különféle formákban jelentkezhet, mint például túlterheltség (techno-overload), a magánélet megsértése (techno-invasion), a technológiai bonyolultság érzése (techno-complexity), bizonytalanság (techno-uncertainty) vagy félelem az eszközök lecserélhetőségétől (techno-insecurity). A kutatások szerint a technostressz nemcsak a munkavállalók mentális egészségét veszélyezteti, hanem szervezeti problémákat is előidézhet. Jelen vizsgálat, amely több mint 450 irodai dolgozó részvételével készült, feltárta, hogy a technostressz összefügg a munkahelyi pszichoszociális tényezőkkel. Az eredmények szerint a technostressz negatívan befolyásolhatja például a munka-család egyensúlyt, a vezetővel való kapcsolatot vagy a munkahelyi elégedettséget.  E felismerések kihangsúlyozzák a vezetők felelősségét a munkavállalók támogatásában a digitális átalakulás során annak érdekében hogy a technológia előnyei ne váljanak hátránnyá.

Simon, A. C., Pachner, O. C., & Kiss, O. E. (2024). Digitális kihívások: a technostressz megjelenése és kapcsolata a szervezeti pszichoszociális tényezőkkel magyar irodai munkavállalóknál. Magyar Pszichológiai Szemle.

Kommunikáció az intenzív osztályon: nem szándékos nocebo hatás?

A tanulmány a Mayo Klinika intenzív terápiás részlegével együttműködésben végzett kutatás eredményeit mutatja be, amely az orvosi kommunikáció nem szándékolt hatásait vizsgálta. A kutatás célja azoknak az orvosi kifejezéseknek az azonosítása volt, amelyek a kritikus állapotú betegekre kedvezőtlen érzelmi hatást gyakorolhatnak. A kutatók anonim felmérést végeztek az intenzív ellátó team tagjai körében, és példákat gyűjtöttek azokra a nyelvi fordulatokra, amelyek a betegek érzelmi állapotát negatívan befolyásolhatják.

A megkérdezett 1600 egészségügyi szolgáltató közül 265-en 1379 példát hoztak, amelyeket a szerzők 5 kategóriába soroltak: szakzsargon, negatív szuggesztió, hiperbolák, homonimák, metaforák/szimbólumok. Az eredmények szerint ezek a potenciálisan ártalmas nyelvi elemek mindennaposak a betegellátás gyakorlatában. A kutatás rávilágít arra, hogy az ilyen nocebo hatásokra a jelenleginél sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani a betegellátásban.

Riestra Guiance, I., Wallace, L., Varga, K., Niven, A., Hosey, M., Chitulangoma, J., Philbrick, K., Gajic, O., Weiman, M., Schmitt, E., Pasko, D., & Karnatovskaia, L. (2024). Communication in the ICU: An Unintended Nocebo Effect?. Journal of patient experience, 11.

Az analóg zenehallgatás reneszánsza Magyarországon

A 2010-es évektől egy különös otthoni zenehallgatási mánia bontakozott ki világszerte és hazánkban is: újra népszerű az analóg zenehallgatás és a zenelejátszó eszközök (bakelitlemezjátszók, kazettás deckek) használata. A kutatás célja feltárni, miért lehet élvezetesebb az analóg zenehallgatás a magyar fogyasztók számára, milyen motivációk állnak az analóg zenei tartalmak választása mögött, és hogyan alakul a gyűjtés, az adás-vétel, valamint a zenehallgatás társas vagy egyéni jellege.

Az eredmények közül kiemelendő az analóg hangzás, amit a fogyasztók részletgazdagabbnak, természetesnek, szebbnek érzékelnek a digitális zenék művi hangzásához képest. Akik évtizedek óta használnak analóg hangrendszereket, számukra a nosztalgia is megjelenik pozitív érzelmi hatásként, ám ezt megelőzik az analóg hanghordozók fizikai mivoltához kötődő élmények. A magyar analóg zenefogyasztók közép- és idősebb korúak, kevésbé hallgatnak másokkal zenét. Az analóg zenei tartalmak vásárlási és cserehelyszínei online és offline (lemezbörzék és szaküzletek) egyaránt.

Tánczos, Z., Novák, J., & Magyar, M. (2024). Renaissance of Analogue Music Listening in Hungary. Recreation, 14(3), 24–29.

A testmozgás-függőség kapcsolata a szenvedéllyel individualista és kollektivista országokban

Míg a testmozgás-függőség (REA) és a szenvedély közötti összefüggést ritkán kutatják kollektivista országokban, a legújabb kutatási eredmények arra utalnak, hogy ezekben a társadalmakban a sportolók fokozottabban érintettek ebben az addikcióban, mint az individualista országokban élők. Jelen tanulmány egy online keresztmetszeti felmérés segítségével a REA, az obszesszív szenvedély (OP) és a harmonikus szenvedély (HP) közötti különbségeket vizsgálta Magyarország mint individualista ország, és India, a világ legnagyobb kollektivista társadalma között. A kutatásban 987, legalább 18 éves, hetente minimum négyszer edző sportoló vett részt, többségük nő volt. Az eredmények szerint a REA előfordulása nagyobb volt az indiai (21,86%) sportolók körében, mint a magyarok (5,38%) esetében. A magyarok magasabb pontszámot értek el a HP terén és alacsonyabb pontszámot a REA-ban, mint indiai társaik. Az obszesszív szenvedély mindkét országban jelentős előrejelzője volt a REA-nak, de a harmonikus szenvedély csak az indiai sportolók esetében járult hozzá a REA varianciájához. Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a REA-val, OP-val és HP-vel kapcsolatos kutatási eredmények általánosítása megbízhatatlan lehet, mivel a nemi és kulturális tényezők befolyásolják ezek mértékét. Ezért a szenvedélyt és a testmozgás-függőséget kulturális kontextusban kell vizsgálni.

Chhabra, B., Árok, P., & Szabo, A. (2024). A cross-cultural examination of passion and risk of exercise addiction in Hungarian and Indian exercisers. International Journal of Sport and Exercise Psychology, 1–18.