Pedagógusok a tanulói sokféleségről
Az erősödő régi és új nacionalizmusok, valamint a multikulturális társadalom- és oktatáspolitikát feltételező, egyre komplexebbé váló társadalmi sokféleség (szakszóval szuperdiverzitás) ellentétes tendenciái közt különös jelentőségű, hogy a következő generációk gondolkodásmódját és attitűdjeit formáló pedagógusok hol helyezkednek el a migránsokkal fenyegető politikai propaganda és a diákok sokféleségből adódó differenciálódó szükségletek által alakított erőtérben. Mit gondolnak a bevándorlókról, azok gyerekeiről és a multikulturalizmusról, mennyire felkészültek a növekvő tanulói sokféleség pedagógiai kihívásaira. Izgalmas kérdés az is, hogy a tanárok saját diverzitás-élményei milyen viszonyban állnak nézeteikkel-attitűdjeikkel? A két hullámban, 2016-17-ben, illetve a 2021-ben folytatott pedagóguskutatás során egyebek között ezekre a kérdésekre keresték a választ az ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Intézet kutatói, Nguyen Luu Lan Anh és Boreczky Ágnes. Az első kutatás eredményeit az Intercultural Education című folyóirat közölte.
A kutatás egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy a migrációval és a multikulturalizmussal kapcsolatos attitűdök erősen összefüggenek egymással, valamint, hogy az eltérő nemzeti identitástípusok jelentős különbségekben manifesztálódnak. A pozitív nemzeti identitás összefér a multikulturalizmussal:
az erős nemzeti büszkeség mintegy alapot ad arra, hogy nyitottan és toleránsan viszonyuljunk a multikulturalitáshoz.
Ezzel szemben azok, akiknek az identitása esszencialista módon a vérségi kötelékekhez, közös ősökhöz kötött, nyitottak a bevándorlásellenes, a diverzitást fenyegetésként értelmező, kirekesztő nézetekre. Vagyis a hovatartozás pozitív érzése előre jelzi a tanári multikulturális attitűdöket, a migrációs fenyegetettség érzése pedig erősebb azoknál, akik az esszencialista nemzeti identitás kategóriáit tartják magukra érvényesnek.
Ugyanakkor az életpálya során szerzett diverzitás-élmények negatívan kapcsolódnak a nemzeti esszencializmushoz, a multikulturális ideológia közvetítésén keresztül gyengítik a fenyegetettség érzetet és pozitívan hatnak a multikulturális attitűdökre is. Tehát minél több tapasztalata, kontaktusa van valakinek más etnikai-kulturális csoportokkal, annál inkább látja a kulturális sokféleség értékeit, és annál kevésbé ért egyet a vérvonal alapú nemzeti identitásfelfogással.
A tanulmány itt olvasható.