Pszichológiai kérdések újfajta szemléletben
A kézikönyv a pszichológia különböző területeit egy újfajta szemléletben és elrendezésben mutatja be: négy nagy szervezőelv – a társadalom, a neurobiológia, a fejlődés és az evolúció – alapján közelíti meg a tudományág területeit. Az egyes fejezetek egy-egy alterületre közelítve adnak átfogó képet arról, hogy mennyit tudunk jelenleg a pszichológiai jelenségekről, és hogy milyen kérdések mentén folytatódik a kutatás. A kötet összeállításában az ELTE PPK számos oktatója, kutatója működött közre.
Az Agy és lélek című fejezet szerzője Nádasdy Zoltán, a Humán-elektrofiziológia Csoport vezetője. A fejezet az agykutatás legújabb elméleteit, az agyról alkotott aktuális modelleket foglalja össze. A szerző áttekinti, mit tudtunk meg az agyról a kutatás alakulásának 3000 éve alatt, és hogy mik azok a kérdések, amelyek még megválaszolásra várnak. Kitér az agyműködés és a lélek kölcsönhatásai, illetve a mesterséges intelligencia miatt felmerülő kérdésekre, problémákra is.
Keresztes Attila, a Kognitív Pszichológia Tanszék oktatója az emlékezet kutatásának legaktuálisabb problémáit tekinti át Az emlékezet pszichológiája az agykutatás korában címmel. Felmerül a kérdés, hogy az emlékezeti képességei vajon kiemelik-e az embert az állatvilágból. Bár számos kísérlet irányult ennek a cáfolatára vagy bebizonyítására, mégis előfordulhat, hogy még évtizedekre vagyunk a válasz megtalálásától, ahogy a szerző összefoglalásából kiderül. Emellett a fejezet második felében az emlékezet változékonyságáról, fejleszthetőségéről, megváltoztathatóságáról ismerhetjük meg a legújabb eredményeket és kutatási irányokat.
Király Ildikó Liszkai-Peres Krisztinával (MTA-ELTE) közösen szerzett fejezete a csecsemők és kisgyermekek fejlődésével, megismerési képességeivel foglalkozik. Király Ildikó, a Társas Elmék Kutatócsoport vezetőjeként a kisgyermekek társas megismerésének kérdéseit az ELTE Babalaborban kutatja. A csoport legutóbbi kutatási projektjéről készített beszámolónk itt olvasható. A fejezet azzal is foglalkozik, mit tudnak a kisgyermekek az őket körülvevő tárgyakról, emberekről, és hogy hogyan tartják meg emlékezetükben ezt a tudást.
Forgács Bálint és szerzőtársai, Ladányi Enikő (Vanderbilt University) és Gervain Judit (Università degli Studi di Padua) Nyelvfeldolgozás című tanulmányukban a nyelv elsajátításával, fejlődésével és használatával kapcsolatos ismereteink széles skáláját játják körbe. Forgács Bálint a nyelv és idegtudomány kérdéseivel kapcsolatban a közelmúltban alakult Nyelv és Agy Kutatócsoport vezetőjeként is foglalkozik.
Krajcsi Attila, a Matematikai Megismerés Kutatócsoport vezetőjének A számok megértése című fejezetében azt tárja fel, hogy milyen kapcsolódások vannak a nyelv és a számmegértés között, mit tudnak a számokról a csecsemők és az óvodások, és hogy milyen hatással vannak a számmegértésre a matematikai képességek sérülései, zavarai.
Kovács Kristóf, a Kognitív Képességek Kutatócsoport vezetője és Fodor Szilvia, a kutatócsoport tagja A kognitív képességek és a tehetség természete és meghatározói című írásukban elméleti és gyakorlati megközelítésből is kifejtik, mit tudunk jelenleg a tehetségről, és hogy hogyan tudjuk ezt a témát tovább kutatni, fejleszteni. Előtérbe kerül az a kérdés, hogy hogyan lehet a tehetséget kialakítani, hogyan lehet ezzel kapcsolatban jó gyakorlatokat bevezetni az oktatásban és a tehetséggondozás intézményeiben.
A kötet sokszínűségéből, és aktuális témákat szerepeltető, olvasmányos szerkesztéséből adódóan mind az érdeklődők, mind a szakemberek számára érdekes olvasmány lehet.
A Pszichológia című kézikönyv elérhető az Akadémiai Kiadó által működtetett MeRSZ elektronikus gyűjteményben, amely ELTE polgárok számára ingyenesen hozzáférhető.